Laci, szereted a punkot ?

Mustárral és csemegeuborkával. Naná.

Régebben jogásznak tanultál. Ez hogy fér össze? Jogászból Punk. Bár gondolom az ügyvédi pálya megfontolása előtt is hallgattál punk zenét.

Ez így van, illetve még gimnazistaként szálltam be a PoulSunkba. Nem tartottam a kettőt összeférhetetlennek, elvégre mégsem rendőrnek tanultam… lehettem volna part-time punk. J De nem lettem, mert egy év után otthagytam és átjelentkeztem magyar szakra, ami az eredeti tervem volt.  Gyűlöltem a jogot, viszont elég sok dologra rádöbbentem ott és nem csak arra, hogy eszem ágában sincs jogásznak lenni. Abban viszont persze igazad van, hogy egy mintajogász pedáns, kikapcsolja az érzelmeit, amúgy meg öltönyben jár és aktatáskával szaladgál. Hát így elég nehéz lett volna engem elképzelni…

Laci, te a Pay My Milk! nevű zenekarban vagy benne, milyen cuccok jelentek meg tőletek eddig? Van egy EP anyagotok, amit youtube-on tudok hallgatni, az lemezként megjelent ? Illetve van még más anyagotok?

Csak 50 darabot csináltunk az első EP-ből, amit szétosztogattunk, nekem sincsen már belőle. Ha valaki jobb minőségben szeretné hallgatni, akkor a Bandcampen ingyenesen le tudja tölteni, ráadásul eggyel több számot, mint ami a cédén volt. Ez az EP 2010 elején készült, azóta kevesebbek lettünk egy gitárossal, viszont így négyen sokkal könnyebben tudtunk haladni az új dalokkal, így tavaly nyáron kezdtük el felvenni a nagylemezt, ami nagyjából egy év zenei termését összegzi. Ez februárban fog megjelenni Nospanishwax címmel. Tervben van még egy split a PoulSunkkal, ez remélhetőleg még a tavasszal elkészül.

A PMM nekem kicsit olyan, mintha az Adolescents-et összekeverném a NOFX-el és egy kis mocsok punkot beleraknék még fűszerként. Mennyire igaz ez?

Hízelgőbb, mintha az Eddához hasonlítanád, hehe… Azt hiszem, van ebben igazság. Közös zenekari kedvenc még a Hüsker Dü, a Propagandhi, a Nomeansno, a Descendents meg a Dinosaur Jr. Nem mondom, hogy mindegyik hatása feltétlenül érződik rajtunk, de valami ilyesmi az eszményünk, ha melodikus punkról van szó. Mindenesetre folyamatosan érződik egy tisztulási folyamat a zenekarban: ugyan még mindig igaz szerintem a punkkillingnoisepop kifejezés, de úgy lett idővel dallamosabb a zenénk, hogy a tesztoszteron szintünk miatt sem kell szégyenkezni. Érdekes, hogy a Pay My Milk! tagjai közül eredetileg mindenki basszusgitáros volt, talán ez is rányomja a bélyeget a megközelítésre például a ritmusok értelmezésében.

Tavaly nyáron felléphettetek volna Hot Water Music előtt. De mivel családi ügyek miatt nem ért rá az egyik tag, nem tudtatok játszani. És hát az ilyen esetek elkerülhetetlenek, meg hát előbbre valóak, azokat megoldani. De gondolom nem bánod már azt a napot.

Még mindig bánom kicsit, hogy nem játszhattunk aznap, mert nagyon sokat készültünk rá, plusz hatalmas dolog lett volna előttük bemutatkozni. De sajnos nem így alakult és fáj a szívem a mai napig, ha erre gondolok; akkor kellett is némi alkohol, hogy elfogadjam a kialakult helyzetet. Összességében viszont egy remek este volt, sok együtt érző és rendes baráttal, akik rendíthetetlenül vigasztaltak minket; a gondok pedig úgy tűnik, megoldódtak. Ehhez az estéhez fűződik még, hogy PazarNorbert jóvoltából ekkor terjedt el a koboldvicc, miszerint én tudom, hol az arany. Előtte néhányan következetesen Trockijnak hívtak az egyik számunk miatt, éles váltás van a kettő között…

A Pay My Milk! előtt milyen zenekarokban voltál ? És jelenleg milyen más zenekarod van a MILK (MILF haha, bocsi :D)  mellett ?

A PoulSunkban vonyítottam 2009 és 2010 között.

Változatlanul tagja vagyok a Pygmalionnak, amit még gimnázium elején kezdtünk el csinálni. A stílusunkra lehet azt mondani, hogy komplex modern rock, egy kicsi hard-funkkal, eléggé más zenei közegben mozgunk velük. Léptünk már fel a Hegyalján; a Dürer Kertben az Istenhátamögött meg a Supernem előtt is, most pedig épp készülőben van egy profi videó anyag.

Emellett van egy soloproject-szerűségem, amit még 2009-ben kezdtem el felvenni, ez a The Somersault Boy. Volt egy csomó ötletem, amik jóval poposabbak voltak annál, hogy beleférjenek a zenekarokba, ennek az első anyagát most tettem fel Bandcampre. Otthon meg a próbateremben veszegettem fel ezt a lemezt és már nem akartam többet foglalkozni ezekkel a számokkal, azért lett most ez így elengedve. Eléggé inspirált ebben amúgy a korai Eels, a Neutral Milk Hotel, a Built To Spill, a korai Beck. Ezeket a dolgokat nem igazán tudom összekötni ezzel a ma divatos singer-songwriter vonulattal, meg a lo-fi tumblr vonulattal sem. Nincs ezekkel semmi baj amúgy, csak azt hiszem, máshol vannak az inspirációk. De aztán lehet, hogy marhára nem. A következő EP nemsokára kész és eléggé más lesz: agresszívebb, kicsit keserűbb, pop és üvöltözés. Érdekes, hogy míg 2009-ben ennek semmiféle fóruma nem volt itthon, nem is gondoltam akkor, hogy valaha megmutatom bárkinek is az ismerősökön kívül; időközben lett ennek egy egész kis színtere itthon. Nem hiszem, hogy ebben a lo-fi körben bárki is hallott volna rólam, pedig kíváncsi lennék, mit gondolnak erről a projectről. Furcsa módon külföldről viszont érkezett visszajelzés, egy San Franciscoban tanuló svéd filmes srác írt, hogy szeretné betenni az egyik dalomat a készülő filmjébe.

Mik a tervek a jövőre nézve? Turné, valóságshow?

Hát a Pay My Milkkel koncertek, esetlegesen egy mini turné, de most még a legfontosabb, hogy a Nospanishwaxet kiadjuk, pörgessük és a PMM híre jusson el oda kishazánkba, ahol van rá érdeklődés. Természetesen a valóságshow sem marad el: márciusban indul a főzőműsorom Alekosszal és Mága Zolival.

Milyen koncerteket szervezni? Kezdetben még annyira nem szeretted, ahogy emlékszem, de mára már megszeretted és csinálnád is egy jó darabig ugyebár.

Már 2008-ban csináltam kisebb koncerteket főleg akkor még a Pygmalionnak és más baráti zenekaroknak, de aztán 2009 elején volt egy megtorpanás két ominózus eset miatt. Akkoriban még a helyek szervezőivel közösen csináltuk a bulikat és az egyik helyen ez a jóember valami egészen másféle szisztéma szerint kezdett el számolni és a rohadt sok fizető néző ellenére sem lett kifizetve a háromból két zenekar, a másik esetben pedig a Rocktogon biztonsági őre akart megverni. Jó időre elment a kedvem bárminemű szervezéstől, így csak tavaly kezdtem újra, mostanra viszont tényleg megszerettem (bizonyos részeit). Anyagilag katasztrofális a dolog ezen a szinten, ebből nem lehet pénzt csinálni, a cél a nullszaldó. Ellenben egy sikeres koncerttől napokig jó kedvem lesz és király, amikor egy külföldi bandával tényleg tök jó együtt dolgozni. És az a kellemes gesztus is jobb kedvre derít, amikor több hónappal később rád írnak, hogy mi van veled és nyugodtan nézz be hozzájuk valamikor.

Van a LoudandWrong Booking. Ezt csakis egyedül csinálod? Ki segít még benne neked? Ugyebár van egy facebookos profilod, népszerű lett?

A Loudandwrong Bookingot főleg én csinálom, illetve van egy állandó jegyszedőnk meg egy fotósunk. Az egyéb dolgokba, mint pl. promóció, plakát, videoflyer, vagy a zenekari szállás, nagyon sokan besegítettek már, nekik ezúton is köszönöm az önzetlen segítséget. Facebookon van egy lájkolható oldal is, illetve egy személy is, a hangsúly főleg az utóbbin van. A Facebook csakis arra kell, hogy akiket érdekelnek a punk/hc koncertek Pesten, azok tudjanak róla. Ha valakinek amúgy van kedve segíteni, nagyon szívesen venném! Újabb fejlemény, hogy várhatóan tavasztól az egri Emptiness Bookingos Márk is Pestre költözik és valószínűleg együtt csináljuk majd a pesti koncerteket. 

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Szerinted milyen a hazai szintér? Van valami probléma, és ha van mi az? Arra gondolok, hogy a király zenekarok kevesebb lehetőséget kapnak, a szarokat meg túlnépszerűsítik.

Ezt nem érzem problémának, mert nincsen punk Vivatévé meg punk Bravo nálunk, így ritka az, hogy itt valaki jogtalanul nagy teret kapjon. Felkapottak persze vannak, de az meg nem feltétlenül érdemtelen dolog. Szerintem elég gyorsan terjednek a hírek a közegben, a jó zenekarokról ugyanúgy, mint a rosszakról: ha valaki jó, azt úgyis megsúgja valaki, vagy olvasod a fórumon. Ha meg valaki rossz, akkor meg nem mész el minden koncertjére, ahogy mások sem fognak, mert senki nem hallgat olyat zenét, amit nem élvez. Még sznobságból sem. Gondolom én.

Amit hiányolok, az egy picivel nagyobb és nemcsak hirdetett, hanem ténylegesen megélt nyitottság, elvégre a punk valami ilyesmiről szól. Illetőleg néha feleslegesen erősnek érzem a nihilizmus szellemét. 

Te hogy érzed magad a hazai punk színtérben? Király szerinted?

Alapvetően jól, bár én nyilván a Pesten zajló eseményekről tudok nyilatkozni elsődlegesen. Elégedetlenkedni lehet persze, de tök jó érzés volt lemenni a legelső próbatermes bulira, egészen más érzés, mint egy klubban megnézni egy zenekart. A közösségnek is van egy alapvető húzása és nem is kell ehhez mindenkinek bemutatkozni. Vannak jó zinek és ugyan nem vagyok vega, de nagyon szeretem a vegabüfét is. Zenekarok frontján pedig elég jól állunk, bár vannak betömetlen lyukak a palettán, nem kell szégyenkezni a bandáink miatt, például Buda válogatását a tavalyi évről büszkén lehet mutogatni külföldnek is. Én is mutattam egy-két külföldi arcnak és őszintének tűnt a dicséret. Aminek örülnék, ha az eddigi bástyák mellett (Szabadazá, Óbuda stb.) lenne még több jó hely, ahol szívesen fogadnának minket, ne adjisten lenne egy állandó kocsma/klub, ahova folyamatosan lejárkálnának az emberek. Ez Pesten nagyon hiányzik.