Ha már megemlítettem Románia meghágását… hát az igazság az, hogy kedves szomszédunk baszott inkább meg minket. De úgy az összes lehetséges testnyílásunkat szerette volna kihasználni, azt hiszem majdnem sikerült is neki.

Második fejezet

Azt hiszem kettő után feküdtünk le bőven. Én legalább is akkor még ettem és fogat mostam. Arra számítottam, hogy olyan 11 körül elkezd kelni a társaság. Sokat nem tévedtem azt hiszem. Vagy is de. Mert 7-kor (hét óra, reggelről) már ki is hámoztuk igen sokan magunkat a retekmester szivacsok és hálózsákok közül.
Bevásárlás, reggeli, nagytakarítás, „nem tudjuk mi történt” magyarázása a tulajnak arra az apropóra, hogy elszakított valamelyikünk egy láncot (itt egy ilyen díszláncra kell amúgy gondolni, annyira kemény csávók azért még nem vagyunk). A tulajról jut eszembe, nagyon rendesek voltak, pláne hogy eltűrtek ennyi szerencsétlen hülyét a helyen, pusziljuk is őket innen a távolból.

Prológus

Egyszer meghívott minket a Spark zenekar Magyarkanizsára játszani. Minket, mint anno Säw-t. Természetesen ebből semmi sem lett, leginkább a mi balfaszságunk végett, de hát van ez így néha. Nálunk mondjuk többször volt, mint kéne.
Aztán gondoltam, viszonzom szívességüket, de legalább is szándékukat. Jöjjenek ők hozzánk! Na igen ám, de ha már feljönnek a hideg északi hegyvidékre, azért nem ártana jól körbe utaztatni őket, lássák milyen palócföld és szomszédjainak környéke. Hát ebből aztán az lett, hogy a Spark ugyan nem, de helyette 7 másik zenekart sikerült kisebb-nagyobb sikerrel körbe utaztatnom Eger-Salgótarján-Hatvan által bezárt háromszögben. Na de ne rohanjunk ennyire előre.
 

Első fejezet

Csütörtökön fáradtan jöttem haza munkából, mikor felhív Lacája barátom, hogy nem lesz dob Egerben. A problémát orvosoltam, sikeresen lebeszéltem a frissen feltöltött telefonom összes pénzét az ügy érdekében.
Másnap ZH, pakolás, hálózsákszerzés és óráról való elkéredzkedés után már a úton voltam Marky Nothing-gal Eger városa felé. Annak ellenére, hogy nem aludtam szinte semmit, elég vidáman elbeszélgettük az utat, minden aktuális pletykát kitárgyaltunk szerintem, amit a magyar hárkórpank színtér ki tudott termelni magából. Vagy legalább is ami eljutott hozzánk.
Lent a helyen a megbeszéltekkel ellentétben szereztünk egy másik dobot, így lényegében tök feleslegesen kidobtam az ablakon pár ezer forintot, de a tudat, hogy próbáltam tenni az egészért valamit, megnyugtatott. De pénz jobban boldogítana!
A dob ugyan meg lett, viszont a dobos hozzá teljesen eltűnt. Vagyis a mi (most Nothing) dobosunk. Azt hiszem, súlyos fejezeteket szentelhetnék annak, hogy hogyan is jutott le, hogyan sikerült rátalálnunk és hasonlók. Végül is maradjunk annyiban, hogy nehezen, de sikerült összeszedni az egész csapatot, pont a koncertek kezdésére.
A zenekarokról most nem írnék, majd inkább a második fejezetben tagalom őket, ott úgy is mindegyik banda meg tudott jelenni. Ja tényleg, a New.Dead.Project betegség miatt elmaradt Egerben és Hatvanban sajnos.
Míg bent ment a party, kint deszkáztak a vállalkozó kedvűek, az igazán vagányak pedig a szomszédos klubban, Junkies-ra mentek. Én is benéztem, de rájöttem, hogy azért ennyire király arc még én se lehetek, hogy huzamosabb ideig benn tartózkodjak. Azt hiszem oda 1500 Ft körül volt a jegy, természetesen tőlem egy fillért nem húzott ki senki sem.
A koncerteket nagyon hamar befejeztük amúgy, mindent időben lezavartunk, még kicsivel éjfél előtt vége lett a hat zenekaros hepajnak. Leszámítva, hogy az emberek 80%-a leragadt a klub résznél (ez 800 embernél ugye nem kevés), szerintem király hangulata volt az egésznek. Pláne mikor ’88-as náczik kezdtek el beszivárogni a helyre, majd nem sokkal utánuk behúzós képű cigányok, akikről kiderült, hogy amúgy tök jó arcok, mi meg már kevésbé vagyunk azok. Ezért fogtuk is magunkat, a penészes szivacsokat és a fáradtságunkat, és el is tettük magunkat másnapra benti fedett félcsöveknél.

Folytatás holnap.

      a most következő bejegyzés nyilván nem fog senkit sem érdekelni és senki nem fogja megérteni,miért olyan fontos ez nekem (csak a többiek),de nekem az év egyik legemlékezetesebb momentumai közé tartozott a dec. 27-28-29-ei mocsokjánoskodás.
amúgy,ha listát kellene írnom az idei szupi dolgokról,valami ilyesmi lenne : säw mezőtúron,loser life,dec. 27-28-29,stúdiózás,lányok és lányok,magány,de igazából nem is akarok évértékelést,mert elszomorkodnék csomó keserű dolgon (például a säw halála),egyébként senkit nem érdekel a rinyálásom,még engem sem.

      nos,úgy alakult,hogy december 27-én és 28-án is volt egy-egy koncertünk.gondoltuk,ez tök jó dolog,mert játszunk,játszani jó.27-én szentesen léptünk fel,szar is volt,beteg voltam,nem volt kedvem az egészhez,több szót nem is nagyon érdemel az a fellépés.

        viszont a szegedi már más tészta.a német THE WEIGHT-tel mentünk oda is (úgy volt,jön a Pavilionul 32 harmadik bandának,de nem így lett),előző nap nálam aludtak a németek,kajáltunk,dvd-ztünk,dumáltunk meg ilyesmi,jól éreztük magunkat.tibiék jöttek autóval,szóval mehettünk szegedre koncertezni,ami alapból bukónak tűnt.nagyjából 10 perc kellett volna és szegedre érünk,amikor a szervező sráctól kaptuk a telefont,hogy nem tud eljönni,meghalt a kocsi,így cuccot se tudnak hozni.fasza,bementünk a tesco-ba szegeden,ott megbeszéltük,hogy leszarjuk,szerzünk cuccot és koncertezünk,még ha csak magunknak,az is oké.vettünk némi elemózsiát,michael-nek,a dobosnak lánycsalogató kabátot és mentünk a garabba.több telefon után úgy tűnt,mégis tudunk cuccot szerezni.köszönhetően dudvának (tényleg,nagyon szépen köszönjük a segítséget!) lett gitár - és basszerláda.
       el is kezdtük később a bulit,mire a németek is optimálisra állították magukat némi alkoholnak köszönhetően és műfasszal dobáltuk egymást meg ilyesmi.
körbenéztem,csomó trendi srác,tudtam,hogy ez nem fog bejönni itt senkinek és tudom,hogy gáz,de egyből a get in the van-re gondoltunk a többiekkel,mert kurvára le fog minket szarni az a pár ember,aki eljött,sőt,még fricskát is kapunk.ahogy tibi mondta : "baszd meg,itt még a lányoknak is akkora fültágítójuk van,mintha én teljesen kinyitnám a számat.úgy szeretném belerakni a faszomat!" ,szóval igazán jó bulinak ígérkezett,mindenkin látszódott,hogy ők szeged "új" vonala,az igazi mocsok mácsók,tudod,ezek a deathcore fiúcskák és lányocskák.annak ellenére,hogy egyetlen rossz szót nem szóltam még a zenéjükre (mármint erre a deathcore-nak nevezett valamire,na jó,ez nem is igaz,mert tuti elszóltam már magam,hogy ilyen rosszat én még nem hallottam),ahhoz képest mi igen nagy fikázást kaptunk,de srácok,ennél jobban nem is kellett volna csinálniuk!ugye,nekünk nincsenek trendi ruháink meg király fültágítónk meg ilyen menőségi dolgaink,viszont lenyomtuk,amit le kellett.éreztem,hogy minél szarabbul kell játszani,ezt a többiek is észlelték,a lehető legszarabbul játszottunk,végig vihogtak rajtunk,de szinte most éreztük a legjobban magunkat saját koncerten.a legnagyobb elismerés ez a reakció volt eddig nézőktől.
     
nem volt a bulinak szervezője,megszerveztük magunknak,szereztünk cuccot,játszottunk,lett bevétel,kaptunk kaját és piát is,kijött a benzinpénz a német fiúknak és nekünk is.A TI PÉNZETEKEN ETTÜNK,ITTUNK,UTAZTUNK,RÖHÖGTÜNK!kérlek,ezentúl is tartsátok meg eme szokásotokat,kedves menő ifjoncok és gyertek el röhögni máskor is!

       a németek felléptek a színpadra,beállás nélkül nyomták is,mert "we don't need a fuckin sound check!".itt már több mozgás volt és nem azért,mert a szegedi fiúcskák-lányocskák "megaláztak minket",hanem mert úgy néztem,tetszik pár arcnak,amit a németek csinálnak,bár ők ebbe pont bele is szartak,ahogy kell.a legszebb az volt,amikor egy-két betanult mozdulat ment (egy-két,egy-kétezer...) és az egyik meg nem nevezett zenekar meg nem nevezett dobosa a mosh közben elcsúszott a sörön és abba fetrengett.akkor gondoltuk úgy,hogy láttunk már mindent,amit látni kell ezen a planétán.
       ami igazán kefélt,az az afterparty volt.lealjasodás,amennyire csak lehet,dudva "kajaelterítése" francia módra,örjöngés-köpködés,vihogás,toalettpapírember,abszintozás utáni laci fej,petike pszichózisa csúnya lányokkal beszélgetés után,részeg diszkótánc (csúnya lányokkal és magunkkal) és faszmutogatás (magunknak),egy-két pillanat,amikor úgy éreztem,hogy vagy én (és mi) vagyok meleg vagy a németek vagy mindannyian, 3-kor a klubtulaj "na,mostmár ideje lesz mennetek!",mikor kezdtük szétszedni a berendezést és a bérelt dobcuccot,amiért elvileg fizetnünk kellett volna,russel crowe matematikai képletek kitalálásának imitálása az egy csodálatos elméből,német cd-tokkal (chaos bier und anarchie 3.,borzasztóan fos lemez) jéglekaparás az autóról,meleg búcsúzkodás,németek saját autójukat húgyozzák mínusz 10 fokban hajnali 3-kor.
        29-én felmentünk a németek harmadik bulijára is budapestre,összedobtuk valahogy a pénzt és nagyon örültek,hogy ott is találkoztunk (mi is,natürlich),beszélgettünk megint a koncert előtt és után.egyébként a többi zenekartól nem igazán dobtam hanyatt magam.jó volt találkozni rádi gabikával és a többiekkel együtt lenni és persze csajozni is!
        az egyetlen dolog,ami érdekel az új évben : turnézni némethonban.
       
       amúgy körvonalazódott bennem az a dolog ismételten,ami évek óta minden nap felsejlik és magabiztosan elhiteti velem,hogy ez igaz.nem is értem,mi a fasznak írom le,mikor már kezdek mindent leszarni és ez tényleg megrémít,szóval : minket (de legalább engem) tényleg mindenki utál vagy leszar,csak pár haver és/vagy barát szereti,amit csinálunk,de igazából szerintem azok sem,csak elfogultak és az mondatja velük a pár együtt eltöltött évnek köszönhetően,hogy "ja,jól csinálják ezek a srácok!".tök jó lehetne ez a zenekar nélkülem,akkor tuti többen szeretnék a srácokat,de a többieknek én kellettem,csúnya dolog,hogy nem lesz ebből minden koncert után lemezek,pólók eladása,vállveregetés és kislányok seggbebaszása marshall fejek között a kisbusz hátuljában.meg is fogannt a végső igazság erről az egészről több alkalommal,legyen ez végszó is,mert így is annyi volt a szilveszterem,hogy itthon ültem a gép előtt,játszottam és csináltam ezt a szemetet: "18. szülinapom előestéjén térden állva imádkoztam az istenhez,hogy másnap utáljam a punk-ot,másnap gyűlöljem meg az olyan király zenekarokat például,mint a red line offside.sajnos rábasztam,de le is szarom.nem növöm ki,pedig ezt jósolták."

feltöltöttem pár képet ide,alább láthatjátok őket,amúgy itt is van még,ha valakit érdekel :
http://viewmorepics.myspace.com/index.cfm?fuseaction=user.viewPicture&friendID=372212902&albumId=1253527