Kids like us records

Minden, ami underground.

Zenekarok













Keresés

Keress cikket nálunk és baráti oldalainkon egyaránt!

Sorozataink

FUCK YOU 2011

2011-es rinyálás

FUCK YEAH 2009

2009, a kurva anyád!

Akikről anyád sem hallott

Bemutatni azokat a zenekarokat, akikről olyan kevesen tudnak, hogy beleférnének egy félig teleszart Toi-Toi-ba.

Szíp Magor Artistáink

Csak a hazai, more!

Saturday night holocaust

Minden szombaton 17:00-kor a zenei pokol bugyraiba merülünk.

Jól nézd meg

Videók. Klipek. Satöbbi.

Zenekarok, amiket utálni fogsz

Zenekarok, amik egész biztosan szívből rühelltek, kedves önmegvalósításfüggő punkrokkerek.
Fáj, for, frí, van, offblaszt!

------------------------------------



Amit eddig nem tudtál az oldalról

FAQ, GYIK, és egyéb érdekes adatok az oldalról.

Kommentelők

Bringing Up Baby

Nincs megjeleníthető elem

Solidarity Webzine

Nincs megjeleníthető elem

Agyampokla

Nincs megjeleníthető elem

One Chord Wonders

Nincs megjeleníthető elem

Heart-A-Tact

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

14alien (1) 1977 (1) 2008 (53) 2009 (35) 2009 de 2010 re (8) 2010 (21) 2011 (12) 2011 de 2012 re (3) 2012 (21) 2013 (1) 3/4hét (1) 36 óra pogó (1) 43. magyar filmszemle (1) 77 (1) a (1) adatlap (7) adorno (1) after classes (1) agyampokla (1) ajánló (40) akikről anyád sem hallott (6) aktuális (2) amd (1) amit eddig nem tudtál az oldalról (4) análdugó (1) ana never (1) anglia (1) angol (1) annácska (1) another way (4) antares (1) anyád (4) anyád kedvence (1) ashes of atlantis (1) avatar (1) a bit of braindead (1) a part (1) baader brains (1) bacon (1) bakony (1) banda mkl (1) barangó (1) baszás (1) béna (1) best of 2008 (2) beszámoló (24) big boys (1) billie joe armstrong (1) bio (6) black flag (4) blast (2) blind idiot god (1) blog (83) blogger (4) bobbánowich (1) bohócok (6) bombs (1) booking (1) boredom (1) boston (2) bread and circuits (1) brutal knights (1) budapest (19) bugazziiieee (1) byrne (1) calm before the storm (1) cloak/dagger (2) colbom (1) corrodal (1) cowabanga go go! (1) crisi (1) crust (4) csepel (2) csermanek lakótelep (1) csúnya (1) csurkapityesz (1) cvlt of grace (1) dagadt (1) damned (1) dance or die (10) dance or die!!! (1) david (1) dead boys (1) dead kennedys (2) deathcore (1) depresszió (1) descendents (1) devo (1) discharge (1) discriminated (1) dk (1) dreamlongdead booking (1) drogospunkfilm (1) duna (1) dürer kert (3) dzsukhell (1) eagles of death metal (1) eater (1) ebullition records (2) eger (3) egrix (1) egyszemélyes randevú (1) első (1) emo (9) end of a year (1) eric ayotte (1) eric marcelino (1) értelmetlen hülye kérdések (1) everything falls apart (1) evés (1) fallen into ashes (1) fanzin (1) fanzine (6) fashion victim (1) fastcore (3) fáziskésés (1) feldolgozás (1) fél x (1) fényes adolf utcai próbaterem (1) ferdi (1) fesztivál (1) fikázás (1) film (2) filmszemle (1) filter (1) firehose (2) flavov flav (1) flood has come (1) fogkrém (1) food (1) forgiveness denied (1) formyfriends (9) freefest (1) fucklikebunnies (1) fuck the kids like us minitour (2) fuck yeah 2009 (7) fuck your pride booking (1) fuck you 2011 (8) fuel (1) fültágító (1) funk (1) fuseism (7) f minus (1) gag a horse (1) gallows (1) geek (2) germs (2) ghetto prophets (1) git some (1) gokkun (1) gone (1) gördeszka (3) gorilla büfé (1) great lakes (2) green day (1) grindcore (1) gyalázat (2) győr (2) hands off! (1) hanoi (1) harc áldozatok nélkül (1) hardcore (38) harmony set (1) ha isten punkzenekart alapítana (1) headshot (1) heart a tact (1) herbelando (1) highsocks (1) hip hop (1) hírek (7) hiteljugend (1) hitványfanzin (1) homo (1) hughes (1) hülye (1) hülye underground (20) human error (2) ian curtis (1) imperial spies (1) interjú (15) intonarumori (1) intro (1) írás (1) iszonyat (1) iwrestledabear (1) jaki (1) jégrakéta (1) jesse (1) jesse hughes (1) jet market (1) jfa (1) jilted (1) john (1) john henry west (1) jolana (1) jól nézd meg (20) jótékonyság (1) joy division (1) juggaknots (1) junkies (2) k.o.c. (1) kakimaki (1) kalambó kutyája (1) kanagawa (1) kang (1) karst (2) kegyelemkettes (1) keith moon (1) kemenyhenrik (1) képregény (1) kernel panic (7) kevin (1) kex (1) kids like us records (1) killah priest (1) kinks (1) kiskovács (1) kiss the devil (1) klip (1) klur (16) kneejerk (1) kokakóla (1) koncert (13) koncertszervezés (3) kool keith (1) kovászos (1) közjó (1) kritika (9) kritikus kedd (6) kultúrkör (1) kurva (5) kurva internet (1) la (1) lantern (1) lányok (1) larry cubiac (1) látványnépség (1) leftöver crack (1) lemmy (1) less than zero (1) letöltés (28) liberal youth (2) libido wins (10) life (1) light up (1) link x (1) lömbihead (7) lookout records (1) look its a giraffe (1) lords (1) lori carson (1) lőrke (1) loser (1) louderbach (1) loud and wrong booking (1) lyon estates (1) macaulay culkin (1) magyar (1) magyarország 2011 (1) male nurses (1) marionette id (1) maszturbáció (1) mediafire (1) megamosh (1) megjelenés (1) melbisonplusszdeszkamen (1) metal (1) metál (1) metalcore (1) mexico (1) mike kirsch (4) mike watt (1) mind your step (1) minus (1) minutemen (4) molotov koktélt a mal zrt re (1) monitor punkok (1) mosh (1) most viktor vagy viktorka? (1) mothercountry motherfuckers (1) motörhead (1) mtv (1) my little corner of the world (1) nácik (1) nagymama (1) natas kaupas (1) nature boy jim kelly (1) navio forge (1) nazde (1) nec pluribus implar (1) nehézáram (1) nehézáram pontozási rendszer definiciója (1) nehéz áram (1) nembírodmegnézni (1) nempop (1) nemulass! (1) nemváltozunk (1) new (1) new dead project (7) new order (1) new wave (1) nikson (1) ninpulators (3) nokedli (1) not (1) nothing (7) not this time (1) nyálmirigy (1) olasz (1) one and the same (1) opus null (1) összefoglaló (1) padkarosda (2) pailhead (1) panic (1) path we tread (1) pavilionul 32 (1) pay my milk (2) penalty kick (1) pfa (12) pinhead gunpowder (2) piresian beach (1) pisscrystals (1) plan beer (5) platón (1) please inform the captian this is a hijack (1) pogó (1) pogo loco (2) pop (1) popunk (1) pop punk (2) pörkölt (1) post punk (1) prewiev (1) prospettiva (1) psycho mutants (1) pucok (1) punk (80) punkattitude (1) punk filmek (4) punk films (4) punk rock (1) puszta (2) quart.hu (1) questions (2) r.vomisa caasi (1) raein (1) rákosi (2) ramellzee (1) ramones (1) rancid (1) random chords (1) rap (1) reaction (2) reatards (1) red dons (1) reflected (2) rész (1) rhcp (1) richard hell and the (1) rivers run dry (2) románia (2) rosa parks (2) salgótarján (3) sallai laci (1) santa cruz (1) saturday night holocaust (5) säw (5) saw (1) sawhorse (2) say (2) scooter (2) screamo (1) seattle (1) sell out (1) semmi komoly (2) sex pistols (1) sex positions (1) shook ones (1) silver bearing (1) sixteen bullets (1) skatecore (1) skatepunk (5) skaterock (1) skinflutes (1) smafu (2) social circkle (1) sofa king (2) solidarity webzine (1) something against you (2) sonic youth (2) sotár (1) spark (6) ssd (1) sst (2) step on memories (1) steve (1) streets on fire (1) strengt in solitude (1) suburbia (1) surf (2) swa (1) szabad az á (1) szarás (1) szarfilmek (2) szar év (1) szar filmek (2) szeged (5) székesfehérvár (1) személyes (3) szentes (2) szerbia (2) szextank (3) szex tank (1) színtér (1) szíp magor artistáink (6) szolgálati közlemény (1) szomorúság (2) szükségállapot (1) talking heads (1) tapolca (1) tarr béla (1) tekken (2) téveszme (2) the clash (1) the dedication (1) the hated (1) the las vegas tragedy (1) the real kids (1) the screamers (1) the smiths (1) the static age (1) the stranglers (1) the tartuffe plan (2) the trouble (1) the wax museums (1) think again (4) this is bihar (1) this perfect nightmare (1) thrash (1) tisztán a cél felé (1) top 5 magyar lemez (1) torches to rome (1) tour (4) tragédia (2) tragic vision (1) transformers (1) tree (1) trusting (1) tűréshatár (1) tyrells owl (1) uborka (4) united and strong (2) urinals (1) usa (1) utazás (4) vargyai viktor (1) vega (1) vegan (1) vélemény (2) veszprém (1) vetkőzz (1) video (6) videóriport (1) világválság (1) voidoids (1) voodoo allen (1) vormkids (1) vörösiszap (1) wasted (1) wave (1) wbtmfs (1) who (1) who sows violence reaps storm (2) wire (1) witkin (4) wolfshapedclouds (1) wolf shaped clouds (4) wormkids (1) www.makeoutclub.com (1) yaphet kotto (1) young arsenal (1) youth violence (1) zach hill (1) zaj (1) zenekarok amiket utálni fogsz (3) zero tolerance (1) Címkefelhő

Művészet vagy ipar?

2012.03.01. 08:00 - posztolta: neverlivetosee

A KLUR blog megújulás alatt, bővülni fogunk sok mindennel, többek között filmes rovattal is, és ehhez hozzáértő írókkal. Na most én nem értek semmihez, mégis csak egy szaros punk vagyok, de a lentebb olvasható véleményemet egyszerűen nem tudtam magamban tartani, így kénytelen voltam blogra vetni.

 
Mennyire érdekelt a magyar film helyzete? Hogy őszinte legyek, kurvára leszartam eddig, és az okom is meg volt rá: egy belterjes társaságnak láttam, ami ugyan ritkán képes nagyon jót és maradandót alkotni, de igazából összességében mindig rossz felé mennek a pénzek és a „sikerek” (lásd mondjuk üvegtigris 2426435). Aztán szólt valaki, hogy idén kicsit más lesz a filmszemle. Na ugyan mitől lenne más, kérdeztem én, jött is a válasz: alulról szerveződik, mindentől függetlenül.
 

 
Ez volt az, ami arra késztetett, hogy ugyan nézzek már bele jobban ebbe a nagy masszába, amit magyar filmnek szeretnek csúfolni. Szerettem volna írni a Magyarország 2011 filmről alkotásról miután megnéztem, de mivel nem vagyok fizetett újságíró, csak egy egyszerű blogoló punk, így sajnos hagytam, hogy az ingerek elússzanak. Pedig értek ingerek, hol széles mosollyal fogadtam a rövid filmeket, például Kocsis Ágnes, Szabó Simon és Török Ferenc része nagyon tetszett. Meg volt olyan része is az egésznek, ahol egy hangos „ANYÁD”-dal díjaztam a filmet, bár olyanból csak egy volt, még pedig Forgács Péternél. Értem én, persze hogy értem, hogy mit akart, de attól ez még nem jó, és nem is tetszett, nagyon nem. Összességében viszont igen is el lehet mondani, hogy nulla pénzből is képesek ezek az emberek valamit alkotni. És itt az alkotáson van a nagy szó, mert sokan elfelejtik, és leginkább a jó magyar troll képes erre, hogy kibaszott nagy különbség van a filmművészet és a filmipar között. Tudom a filmesek szeretnék, hogy ne legyen, de az igazság az, hogy mindig is volt és mindig is lesz, nem hiába van zeneipar és azon sokszor direkt kívül álló művészek, akik ugyanúgy élnek és dolgoznak, mint egy átlagember, de attól még alkotnak, turnéznak és alakítják a zenei életüket.

Én, mint művész, mint zenész, büszke vagyok arra, hogy nem veszem igénybe se az állambácsi, se az Artisjust maffia alamizsnáit, hogy én magam termelem meg mind az időt és az anyagiakat is arra, hogy alkothassak. Hol a zenélésből, hol pedig saját keresetemből, a lényeg, hogy függetlenként, mert számomra nem elfogadható, hogy ezekkel összeálljak. És nem, nem orbánékkal vagy gyurcsányékkal van bajom, nekem az összessel van bajom, és ha hiteles művész szeretnék maradni, nem is engedhetem meg magamnak úgy érzem, hogy kooperáljak ezekkel a senkiháziakkal.
Megértem viszont valahol azokat, akik a filmművészet halmazban próbálnak elhelyezkedni. Sokan nem értik ezt, és leginkább úgy látszik mi magyarok vagyunk képtelenek felfogni, hogy mennyi pénzbe is kerül egy filmet legyártani, mennyi mindenre kell pénzt szánni, ezt talán a Magyarország 2011-ben Pálfi György kisfilmje mutatja be, ahol az über látványos, direkt klisés hollywood-i intro után egyszerűen nincs film, csak képszakadás, majd jön az irgalmatlanul hosszú stáblista. Pálfi kisfilmje egy óriási gag, de közben iszonyatosan fájdalmasan rávilágít arra, hogy mennyi mindenre és mindenkire kell pénzt szánni, és akkor még nem is beszéltünk a különböző bérlésekről és egyéb költségekről, amik felmerülnek... ezek nagyon súlyos pénzek, és aki nem próbált meg valaha legalább egyszer komolyabban filmezéshez neki kezdeni, talán nem is lehet tiszta számára az egész. Még így is, hogy a digitális kamerák elterjedésének hála, lehet ezt az utat választani (ami mondjuk azért más minőséget ad, mint egy celluloid, de ez már tényleg csak részletkérdés),  egyszerűen még így is hihetetlen sok pénzt kell szánni mindenre. Ekkor szokták mondani, hogy állambácsinak kötelező támogatnia a művészetet.
Gyökerek, értitek? MŰVÉSZETET! Nem a filmIPART, művészetet. Az, hogy neked nem tetszik, vagy nem érted, mert egy senkiházi tuskó fasz vagy, kutyát sem érdekli. Iránról hallott már mindenki, ugye? Nos, náluk robbanásszerűen megnőtt a minőségi filmek aránya. Nem, nem közönség filmekről van szó, továbbra is filmművészetről, más kérdés, hogy ezek mennyire emészthetőek, de ezek a filmek világszerte rengeteg díjat nyernek és viszik Irán jó hírét, még bizony a gonosz amerikába is, bizony-bizony. Olyannyira, hogy a 2011-es iráni filmfesztiválon rengeteg amerikai színész és rendező meg lett hívva, akik alig várták, hogy elmenjenek, mert az iráni filmművészet az egyik legmeghatározóbb kortárs művészeti jelenség a világon. 
Hu mit írtam, kortárs művészet, erre muszáj most kitérnem. Erre szokta mondani a gyökér magyar troll, hogy zsicik meg libsik találmánya, meg hogy jordán pozitív arcok „értik” csak meg ezeket a dolgokat. Na és most ezzel akkor mi van, hogy az irániák ennyire jók valami modern dologban, hm? Na mi van, kussoltok nyomorékok? Iránban szinte minden sarkon folyik egy forgatás, az állam nem sajnálja azt a kevés pénzt sem, és tudjátok, a legszebb, hogy valahogy ezeket a pénzeket nem szokás elsikkasztani arra felé, ez a legszebb.
 
Na de mint fentebb említettem,  szabad-e elfogadni az államtól pénzt forgatásra? Én, mint művész, soha nem tenném. DE! Ez nem azt jelenti, hogy szerintem nem lenne szabad, és nem is ítélek el senkit, aki ehhez folyamodik, sőt, filmezésnél konkrétan meg is értem, mert tényleg kérlek szépen benneteket: higgyétek el, hogy egy filmet megcsinálni kurva sok pénz. 
Ha az állambácsi azt mondaná viszont, hogy oké, több pénzt nem adunk filmre, én egy szót sem szólnék, nem is értem, honnan veszik az emberek, hogy államnak kötelező adnia pénzt ilyenre. Benne van az újdonsült alaptörvényben? Ha benne, szóljatok, de nem tudok róla. Persze szomorú dolog lenne nagyon, ha így lenne, de valahol örülnék neki, ha kiszállna az állam ebből, mert jelenleg (illetve nem is tudom, hogy volt-e más időszak) egyszerűen vállalhatatlan az egész magyar állambácsi. Iránról csak annyit lehet hallani, hogy atomcsapás tervezés, titkos raketták, Izraelnek bökdösni a bajszát, satöbbi, de itthon a kutya sem beszél arról, hogy mennyire pezseg ott a filmes kulturális élet. Sajnos, pedig lehetne róluk példát venni, ha másban nem is, ebben mindenképpen.

 
 
Sok blogger kifejti, hogy Tarr Béla mekkora egy pöcs. Miért is? Mert konkrétan egy kulturális szabadságharcot indít a mindenkori kormány és a dilettantizmus ellen? Hogy az állam ne a filmIPART, hanem inkább a filmMŰVÉSZETET támogassa? Ja, hát az tényleg gáz, kurva gáz, nyílván szükségünk van még egy Üvegtigris n+1-edik részére, illetve egy újabb s.o.s. Szerelemre, mert az eddigi mennyiség nem volt elég.
Tarr Béla idén egyelőre a legbátrabb magyar művész, aki bátran kiáll elvei és a józan ész mellett. Nem az ő dolga lenne, de múltja, jelene és szelleme miatt kénytelen élére állni ennek az egésznek. Ez nagyon örvendetes, hisz én nagyon tisztelem Tarr munkásságát, még akkor is, ha vannak dolgok, amikben nem értenénk egyet, vagy éppen nem tetszene valamelyik alkotása.
Másfelől szomorú, hogy ő neki kellett az élre állnia, hogy nem volt egy fiatal sem, aki végre felállna, és kimondaná: most akkor leporoljuk magunkat, és megtanulunk újra járni. Mert a magyar filmnek ez kell, hogy felálljon végre a mocsokból és újra megtanuljon járni, saját magától, ne pedig várjon az állambácsi tolószékjére, hátha az majd elviszi őt A-ból B-be. Ugyan ezt sugallta valahol Jancsó is a filmjével a Magyarország 2011-ben: ilyen idősen tőle ne várjunk radikalizmust, tőle azt várjuk, aki ő maga, és bár szívesen részt vesz ebben, ez már nem az ő harca: ez már bizony a mi harcunk, a fiataloké.
 

 
További olvasmányok:
- Interjú Szabó Simonnal
- Tarr Béla: az elkeseredés szülte a filmeket

Szólj hozzá!

Címkék: vélemény film filmszemle 2012 tarr béla magyarország 2011 43. magyar filmszemle

The Hated Avatars!

2009.12.31. 10:02 - posztolta: neverlivetosee

Nagyon sok okos ismerősöm prédikált már arról nekem, hogy egy dalban, egy írásban, vagy bármilyen más alkotásban az üzenet, a tartalom a fontos, nem a forma. Még eszesebb barátaim viszont arra esküsznek, hogy inkább olvasnak el egy tök közhelyes könyvet vagy hallgatnak meg egy agyonrágott témáról szóló dalt, ha olyan köntösben van, ami valami újat, vagy legalább is érdekes formáját mutatja meg az éppen lerágott csontnak. Ilyen témák szólhatnak a háborúkról, szerelmekről vagy bármilyen drámáról, tök hétköznapi dolgokról. Lényeg, hogy rendelkezzen egy olyan kisugárzással, ami kölcsönöz egy bizonyos bájat az egésznek, amitől szerethető vagy legalább befogadható lesz az egész. Én amondó vagyok, hogy a második opció éljen, ha már választanom kell a kettő közül.
 

Tegnap megnéztük Ricsiékkel az Avatar-t, melyről vegyes érzelmekkel távoztunk.

Elsőnek is a beígért 3D inkább térhatású 2D volt, másodszor meg azért mindannyian emlékeztünk még azokra az időkre, mikor az isivel mentünk rendszertelenül moziba mindenféle B-kategóriás gyerekfilmeket megnézni. Ilyen volt többek között a Pocahontas is, melynek a cselekménye szinte tökéletesen megegyezett az Avatar-éval, csak itt kék indiánok ugráltak és dőlöngéltek goa party fényhatású őrületre. A gonosz betolakodóktól a szépséges hős a még szépségesebb lánnyal kavart, aki véletlenségből itt is a főfejesnek a gyermeke, akárcsak rézbőrű Disney barátainknál.
Most még hosszan sorolhatnám, hogy milyen kellemetlen dolgokban volt részem a moziban, de úgy érzem, felesleges, mert alapvetően egy bájos-bárgyú mosollyal az arcomon távoztam a moziból. Még ha a beígért fantasztikummal átitatott katarzist nem is sikerült átélnem, úgy érzem, ez most így a helyén volt tényleg. Kellemes érzés tölt el, ha az átéltekre gondolok, és ez a köntös, ami szakmabeliek szerint nagyon újszerű – én nem értek hozzá, szóval csak bénán bólogatva megpróbálok úgy tenni, mintha hinnék nekik – olyan összhatást tett rám, ami valahol a kátránnyal teli szívem egyik elbaszott csücskét igencsak dédelgeti.
.
..
...

THE HATED

Így vagyok a The Hated ’86-os demojával is. Akárhányszor hallgatom, szinte mindig magával tud ragadni, pedig semmi forradalmi nincs benne. Na jó, ha úgy nézzük, akkor  „formailag” elég sok ma működő zenekarnak adott alapot, bár biztos nem ők voltak az elsők, akik ezt a gyorsabb, édes-bús dallamokkal operáló punk zenét a világra öntötték volna. Szerintem.
Szóval a forradalom, azt hiszem mondhatjuk, hogy itt is elmaradt, ha a tartalmat nézzük: kesergés az élet általános szarságairól, a lánykák miatt, akiknek semmit nem ér még az sem, ha hegyeket mozgatunk meg akár a saját életünk árán is, hogy még mindig szar az énekes élete, stb stb stb…
Mégis, ez a köntös annyira király, hogy például a Never Is Always-t akár órákon át el tudnám hallgatni úgy, hogy még véletlenül sem unnék rá. Miért? Mert ez az igazság: az én igazságom, hogy ez jó, nekem való, az én képzelgéseimet vetíti a fejemben az egész zene.
 És ez csak egy dal a lemezről, van még sok másik, persze nem mindegyik ennyire jó, de attól még az összkép meg van. Ami mindennél fontosabb még, és ez mondjuk az Avatar megnézésénél hiányzott, hogy hinni tudok ennek az egésznek. Mintha nekem szólna minden egyes félrepengetett hang is, emlékeztetve, hogy igen, ez az a jelenség, ami után kell néznem.

Nézzetek ti is.

http://www.mediafire.com/?yibdeh2mhmz
 

http://www.last.fm/music/The+Hated
http://en.wikipedia.org/wiki/The_Hated

3 komment · 1 trackback

Címkék: blog film punk avatar letöltés 2009 akikről anyád sem hallott the hated

süti beállítások módosítása