Ez az írás eléggé elmaradt az idővel, de mikor ma megtaláltam újra, úgy gondoltam, azért érdemes publikálnom, ha már szenvedtem vele legalább 10 percet, nem?

Szóval megint ott vagyok, hogy az a hülye Blitzkrieg Bop szól. Komolyan mondom, ütni tudnék érte, ennél elcsépeltebb dolgot nem rakhat be egy diszkdzsokéj. Fogni kéne a hülye cd-jét, darabokra törni, feldugni a seggébe, úgy emberesen egész vállal, majd miután kihánytattuk vele a lemez szeleteket, szépen a saját ürülékébe belemártogatva meg etetjük vele az egészet. Onnantól kezdve nem csak kétszer gondolná meg, hogy berakja-e a közönség kedvencét a lejátszóba, az biztos!

Eddig a munkanélküliség és a kilátástalanság tette tönkre idegeimet. Mióta dolgozok, a pattogi ügyfelek teszik ezt. Most, hogy élveznem kéne a egy afterparty-t, a Ramones követi el ezt. Az ember mindig megtalálja a módját ahhoz, hogy kinyírja magát, bármilyenek is a körülmények. Tegnap a koncertet a jegyszedéssel sikerült hazavágnom. Nem szeretek mások pénzével játszani. Egyszerűen fel basz maga a gondolat, hogy azután el kell számolnom, ha valami történik. Bármi megeshet, elég, ha egy kigyúrt fasz elém áll, beveri a képemet, majd zsebre vágja a zsozsót. Vagy a franc se tudja, igazából jobban szeretek csak a saját dolgaim után nézni, nem hiányzik, hogy mások után felbasszam magam.
Igaz, nem történt semmi sem tegnap, kívülről is remekül lehetett hallani a zenekarokat, amiket azért nem lett volna rossz megnézni, mert még soha nem láttam a Ninpulators-t. Engem mindig is sokkal jobban izgattak az ismeretlen zenekarok, amiktől nem tudni, mit várhat az ember. Mint mikor viccesen, vagy szimpatikusan hangzó zenekarnevek alapján töltesz le zenét. Meg van a maga varázsa, maga az ismeretlen, hogy nem tudod, mire számíthatsz.

Ez a varázs ugyan nem volt már meg teljesen a Witkin előtt, de már olyan rég láttam őket, és akkor is csak egy alkalommal, rohadt szar hangzással, hogy öröm volt végig nézni a koncertjüket. Tipikus lakótelepi zenekar, de nehogy bárki is rosszul értse, a szó legpozitívabb értelmében írom ezt! Az énekes kissé megjátszós, de mégis azért őszintén beleszarós stílusával sokan nem tudtak mit kezdeni, szerintem viszont egy ilyen zenéhez nem hogy illik, de kell is némi egészséges ripacsság. Mint ahogy az egyszerűbb felépítésű dalok mellé a (ma sajnos akár) kísérletezősnek hallatszó gitárhangzás és szólók tömkelege. Egy nálam okosabb és nyílván tapasztaltabb ismerősöm azt mondta, hogy a jó punk gitárosnak le vannak fűrészelve az ujjai, nehogy szólózni tudjon. Ezek a gitártémákért viszont kár lenne, ha ujjakat vágnánk, bár lefogadom, akkor is ugyanúgy megszólalnának, maximum kevésbé ügyesen. A lényeg, hogy ne forduljon öncélú magamutogatásba egy ilyen dolog, hogy el tudjam hinni, minden hang nekem szólal meg, nem pedig a gitáros saját pöcs méretét próbálja kompenzálni megahosszúsgá és –bénaságú szólócskáival.

Képünk csak illusztráció

Külföldi zenekarok koncertjére mindig megpróbálok úgy elmenni, hogy ha eddig nem ismertem pket, akkor direkt nem is hallgatok beléjük. Maximum egyszer, de azt a buliig úgy is elfelejtem, szóval tök mindegy az egész. Így aztán néha tök jó meglepetések értek. Pl számomra az év legkellemesebb ilyen csodálkozását a Seasick adta, nem is akármekkorát. De ez most nem róluk szól, hanem a Social Circkle-ről. Hogy mi is volt? Végre egy olyan buli, ahol senki sem azt nézte, hogy na ki és hogyan mozdul meg éppen a zenekarra, hanem barátok, ismerősök, vagy akár totál ismeretlenek érezték együtt jól magukat, ahogy ilyen zenére igazán illik, az önkontroll teljes hiánya, minden elbaszott frusztráltság vidám kiadása, vérző orral vigyorgás egy-egy rég látott arcra, pogó, egy-egy számközti gyors pihenők, levegő beszív majd kienged...

Nem adta a zenekar az év koncertjét, nem is volt olyan jó a zenéjük, mégis ebben az évben az egyik legjobb hangulatú bulit tudták összehozni, és ezt tök jó érzés volt megélni. Még a velük való együtt lógást is, meg bemutatni nekik farkaséhesen és hullafáradtan Budapest érdekesebb pontjait, a kisbuszukban kazettáról, majd itthon pedig youtube-ról Ramones válogatásokat hallgatni... és már megint az a szájbabaszott Blitzkrieg Bop ment le. De a picsába is, ennél jobban, mint akkor velük, úgy érzem, nem szólhatna soha.

http://www.last.fm/music/witkin
http://www.last.fm/music/Social+Circkle
http://www.last.fm/music/Ninpulators