Kids like us records

Minden, ami underground.

Zenekarok













Keresés

Keress cikket nálunk és baráti oldalainkon egyaránt!

Sorozataink

FUCK YOU 2011

2011-es rinyálás

FUCK YEAH 2009

2009, a kurva anyád!

Akikről anyád sem hallott

Bemutatni azokat a zenekarokat, akikről olyan kevesen tudnak, hogy beleférnének egy félig teleszart Toi-Toi-ba.

Szíp Magor Artistáink

Csak a hazai, more!

Saturday night holocaust

Minden szombaton 17:00-kor a zenei pokol bugyraiba merülünk.

Jól nézd meg

Videók. Klipek. Satöbbi.

Zenekarok, amiket utálni fogsz

Zenekarok, amik egész biztosan szívből rühelltek, kedves önmegvalósításfüggő punkrokkerek.
Fáj, for, frí, van, offblaszt!

------------------------------------



Amit eddig nem tudtál az oldalról

FAQ, GYIK, és egyéb érdekes adatok az oldalról.

Kommentelők

Bringing Up Baby

Nincs megjeleníthető elem

Solidarity Webzine

Nincs megjeleníthető elem

Agyampokla

Nincs megjeleníthető elem

One Chord Wonders

Nincs megjeleníthető elem

Heart-A-Tact

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

14alien (1) 1977 (1) 2008 (53) 2009 (35) 2009 de 2010 re (8) 2010 (21) 2011 (12) 2011 de 2012 re (3) 2012 (21) 2013 (1) 3/4hét (1) 36 óra pogó (1) 43. magyar filmszemle (1) 77 (1) a (1) adatlap (7) adorno (1) after classes (1) agyampokla (1) ajánló (40) akikről anyád sem hallott (6) aktuális (2) amd (1) amit eddig nem tudtál az oldalról (4) análdugó (1) ana never (1) anglia (1) angol (1) annácska (1) another way (4) antares (1) anyád (4) anyád kedvence (1) ashes of atlantis (1) avatar (1) a bit of braindead (1) a part (1) baader brains (1) bacon (1) bakony (1) banda mkl (1) barangó (1) baszás (1) béna (1) best of 2008 (2) beszámoló (24) big boys (1) billie joe armstrong (1) bio (6) black flag (4) blast (2) blind idiot god (1) blog (83) blogger (4) bobbánowich (1) bohócok (6) bombs (1) booking (1) boredom (1) boston (2) bread and circuits (1) brutal knights (1) budapest (19) bugazziiieee (1) byrne (1) calm before the storm (1) cloak/dagger (2) colbom (1) corrodal (1) cowabanga go go! (1) crisi (1) crust (4) csepel (2) csermanek lakótelep (1) csúnya (1) csurkapityesz (1) cvlt of grace (1) dagadt (1) damned (1) dance or die (10) dance or die!!! (1) david (1) dead boys (1) dead kennedys (2) deathcore (1) depresszió (1) descendents (1) devo (1) discharge (1) discriminated (1) dk (1) dreamlongdead booking (1) drogospunkfilm (1) duna (1) dürer kert (3) dzsukhell (1) eagles of death metal (1) eater (1) ebullition records (2) eger (3) egrix (1) egyszemélyes randevú (1) első (1) emo (9) end of a year (1) eric ayotte (1) eric marcelino (1) értelmetlen hülye kérdések (1) everything falls apart (1) evés (1) fallen into ashes (1) fanzin (1) fanzine (6) fashion victim (1) fastcore (3) fáziskésés (1) feldolgozás (1) fél x (1) fényes adolf utcai próbaterem (1) ferdi (1) fesztivál (1) fikázás (1) film (2) filmszemle (1) filter (1) firehose (2) flavov flav (1) flood has come (1) fogkrém (1) food (1) forgiveness denied (1) formyfriends (9) freefest (1) fucklikebunnies (1) fuck the kids like us minitour (2) fuck yeah 2009 (7) fuck your pride booking (1) fuck you 2011 (8) fuel (1) fültágító (1) funk (1) fuseism (7) f minus (1) gag a horse (1) gallows (1) geek (2) germs (2) ghetto prophets (1) git some (1) gokkun (1) gone (1) gördeszka (3) gorilla büfé (1) great lakes (2) green day (1) grindcore (1) gyalázat (2) győr (2) hands off! (1) hanoi (1) harc áldozatok nélkül (1) hardcore (38) harmony set (1) ha isten punkzenekart alapítana (1) headshot (1) heart a tact (1) herbelando (1) highsocks (1) hip hop (1) hírek (7) hiteljugend (1) hitványfanzin (1) homo (1) hughes (1) hülye (1) hülye underground (20) human error (2) ian curtis (1) imperial spies (1) interjú (15) intonarumori (1) intro (1) írás (1) iszonyat (1) iwrestledabear (1) jaki (1) jégrakéta (1) jesse (1) jesse hughes (1) jet market (1) jfa (1) jilted (1) john (1) john henry west (1) jolana (1) jól nézd meg (20) jótékonyság (1) joy division (1) juggaknots (1) junkies (2) k.o.c. (1) kakimaki (1) kalambó kutyája (1) kanagawa (1) kang (1) karst (2) kegyelemkettes (1) keith moon (1) kemenyhenrik (1) képregény (1) kernel panic (7) kevin (1) kex (1) kids like us records (1) killah priest (1) kinks (1) kiskovács (1) kiss the devil (1) klip (1) klur (16) kneejerk (1) kokakóla (1) koncert (13) koncertszervezés (3) kool keith (1) kovászos (1) közjó (1) kritika (9) kritikus kedd (6) kultúrkör (1) kurva (5) kurva internet (1) la (1) lantern (1) lányok (1) larry cubiac (1) látványnépség (1) leftöver crack (1) lemmy (1) less than zero (1) letöltés (28) liberal youth (2) libido wins (10) life (1) light up (1) link x (1) lömbihead (7) lookout records (1) look its a giraffe (1) lords (1) lori carson (1) lőrke (1) loser (1) louderbach (1) loud and wrong booking (1) lyon estates (1) macaulay culkin (1) magyar (1) magyarország 2011 (1) male nurses (1) marionette id (1) maszturbáció (1) mediafire (1) megamosh (1) megjelenés (1) melbisonplusszdeszkamen (1) metal (1) metál (1) metalcore (1) mexico (1) mike kirsch (4) mike watt (1) mind your step (1) minus (1) minutemen (4) molotov koktélt a mal zrt re (1) monitor punkok (1) mosh (1) most viktor vagy viktorka? (1) mothercountry motherfuckers (1) motörhead (1) mtv (1) my little corner of the world (1) nácik (1) nagymama (1) natas kaupas (1) nature boy jim kelly (1) navio forge (1) nazde (1) nec pluribus implar (1) nehézáram (1) nehézáram pontozási rendszer definiciója (1) nehéz áram (1) nembírodmegnézni (1) nempop (1) nemulass! (1) nemváltozunk (1) new (1) new dead project (7) new order (1) new wave (1) nikson (1) ninpulators (3) nokedli (1) not (1) nothing (7) not this time (1) nyálmirigy (1) olasz (1) one and the same (1) opus null (1) összefoglaló (1) padkarosda (2) pailhead (1) panic (1) path we tread (1) pavilionul 32 (1) pay my milk (2) penalty kick (1) pfa (12) pinhead gunpowder (2) piresian beach (1) pisscrystals (1) plan beer (5) platón (1) please inform the captian this is a hijack (1) pogó (1) pogo loco (2) pop (1) popunk (1) pop punk (2) pörkölt (1) post punk (1) prewiev (1) prospettiva (1) psycho mutants (1) pucok (1) punk (80) punkattitude (1) punk filmek (4) punk films (4) punk rock (1) puszta (2) quart.hu (1) questions (2) r.vomisa caasi (1) raein (1) rákosi (2) ramellzee (1) ramones (1) rancid (1) random chords (1) rap (1) reaction (2) reatards (1) red dons (1) reflected (2) rész (1) rhcp (1) richard hell and the (1) rivers run dry (2) románia (2) rosa parks (2) salgótarján (3) sallai laci (1) santa cruz (1) saturday night holocaust (5) saw (1) säw (5) sawhorse (2) say (2) scooter (2) screamo (1) seattle (1) sell out (1) semmi komoly (2) sex pistols (1) sex positions (1) shook ones (1) silver bearing (1) sixteen bullets (1) skatecore (1) skatepunk (5) skaterock (1) skinflutes (1) smafu (2) social circkle (1) sofa king (2) solidarity webzine (1) something against you (2) sonic youth (2) sotár (1) spark (6) ssd (1) sst (2) step on memories (1) steve (1) streets on fire (1) strengt in solitude (1) suburbia (1) surf (2) swa (1) szabad az á (1) szarás (1) szarfilmek (2) szar év (1) szar filmek (2) szeged (5) székesfehérvár (1) személyes (3) szentes (2) szerbia (2) szextank (3) szex tank (1) színtér (1) szíp magor artistáink (6) szolgálati közlemény (1) szomorúság (2) szükségállapot (1) talking heads (1) tapolca (1) tarr béla (1) tekken (2) téveszme (2) the clash (1) the dedication (1) the hated (1) the las vegas tragedy (1) the real kids (1) the screamers (1) the smiths (1) the static age (1) the stranglers (1) the tartuffe plan (2) the trouble (1) the wax museums (1) think again (4) this is bihar (1) this perfect nightmare (1) thrash (1) tisztán a cél felé (1) top 5 magyar lemez (1) torches to rome (1) tour (4) tragédia (2) tragic vision (1) transformers (1) tree (1) trusting (1) tűréshatár (1) tyrells owl (1) uborka (4) united and strong (2) urinals (1) usa (1) utazás (4) vargyai viktor (1) vega (1) vegan (1) vélemény (2) veszprém (1) vetkőzz (1) video (6) videóriport (1) világválság (1) voidoids (1) voodoo allen (1) vormkids (1) vörösiszap (1) wasted (1) wave (1) wbtmfs (1) who (1) who sows violence reaps storm (2) wire (1) witkin (4) wolfshapedclouds (1) wolf shaped clouds (4) wormkids (1) www.makeoutclub.com (1) yaphet kotto (1) young arsenal (1) youth violence (1) zach hill (1) zaj (1) zenekarok amiket utálni fogsz (3) zero tolerance (1) Címkefelhő

Háttérbe szorult a zenekar, de mindig ott lebegett a szemünk előtt és forrt a düh

2013.05.02. 08:50 - posztolta: neverlivetosee

aw.jpgA számomra már évek óta inaktívnak számító Another Way a napokban jelentkezett be végre egy új dallal a májusban megjelenő új lemezükről, ami kellőképp meglepett, hisz az egykor egyik legaktívabban koncertező banda az utóbbi években szinte az egyik pillanatról a másikra vedlett át haldokló állatba, hogy aztán most felfrissülve és új erővel újra betörjön a magyar punkba. Az új lemez apropóján késztetést éreztem arra, hogy faggassam kicsit Gidát a zenekarról.

1. Te Gida, ha jól tudom, egy ideig azért volt inaktív a banda, mert a gitárosotok, Tomi nem volt itthon, aztán mikor hazajött, be is jelentettétek, hogy dolgoztok új lemezen, sőt, múltév szeptemberben még azt is mondtátok, hogy mentek is stúdióba már, mégis semmit sem lehetett hallani rólatok, egészen tegnapig, amikor is kiraktátok ezt az előzetest.
Mi történt eddig, miért volt pontosan inaktív, vagy inkább felhalott a zenekar, és miért húzódott el ennyire a stúdió?
Gida: Helló Gabi! Igen nem volt itthon párszor féléveket Tomi... Kapott pár ösztöndíjas lehetőséget és azokat ki is használta. Addig a Máté vette át a gitáros posztot és hárman toltuk a bulikat és egy kisebb turnét a Yack zenekarral és egy másikat a török Sakatat és a cseh Onanizer bandával. Ezek közül a Yack-el való közös portya volt a legjobb és élmény. De ahogy Tomi visszajött azonnal beállt és zúzott. Kevesebbet akartunk koncertezni mert közbe jött egy csomó más minden mindenkinek. Háttérbe szorult a zenekar, de mindig ott lebegett a szemünk előtt és forrt a düh. Gyakorlatilag a tavalyi Magrudergrind-os buli után leálltunk a koncertekkel és inkább próbáltunk. Talán 2 buli ha volt….és azok sem tetszettek. Tudtam, hogy valamerre el kell mozduljon az A.W. újra…
A lemez zenei anyagát még ősszel vettük fel,ha jól emlékszem és októberben be is fejeztük. A legnagyobb problémát a szövegek és az ének további alakulása jelentette. Máté nagyon jó szövegeket ír, de ide nem azok kellettek. Az ének stílusa amit mostanában tolt sem jött be. Ide keserűség, düh, társadalomkritika kell egyszerűen. Már sokkal hamarabb be tudtuk volna fejezni ha nincs görcsölés és ha mindenki tudja mit is akar és mi a koncepciója a lemezzel kapcsolatban.

2. Visszaalakultatok trióvá. Bár Máté az egyik legenergikusabb frontember, akivel valaha találkoztam, számomra mégis ez a hármasfogat a klasszikus AW felállás, persze én elfogult vagyok, hisz akkoriban relatíve sokat koncerteztünk együtt, és pont abban az időben jött ki a Békés Idő is, ami számomra eléggé reformszerűen hatott, hogy hogyan is gondolkozzak a punkról és zenéről. Hogy-hogy emelett a felállás mellett döntöttetek?
Gida: Igen. Újra hárman nyomjuk. Nehéz erről beszélni, mert én bírom a Mátét és semmi rosszat nem akarok és tudok róla mondani. Ő mást akart mint mi. Még elkezdtük együtt felvenni az éneket, de nem úgy sikerült ahogy azt szerettük volna. Úgy éreztük, hogy neki fontosabb a másik zenekara és nem fordít már elegendő energiát a lemezbe és a zenekarra. Ahogy mondtam, a szövegei és az énekstílusa is eltért attól az úttól amin haladni akar az A.W.. Nem tudom, nekem a koncertek sem jöttek már így be. Valami hiányzott Mátéból ami megvolt benne régebben. Sok sikert kívánunk neki a jövőben és továbbra is haverok vagyunk remélem.
Azok a közös koncertek faszák voltak! Főleg a Mátranovákos koncert. Azóta sem voltam sajnos még a Mátra közelében sem. Pedig meg akarom hódítani! Na meg a vonatozás Salgótarjánig is egy élmény és kaland. A szatír a hatvani vasútállomáson…kemény arc volt, hogy rohadna meg.


3. Mit várhatunk az új anyagtól? Az előzetes számomra az első két lemez elemi dühjét vetíti ki, persze hozva a szokott tempót. Te hogy látod így a stúdiós munkák végén az anyagot, meg vagy vele elégedve?  Persze tudom ez hülye kérdés, de engem az ilyen hülyeségek nagyon izgatnak, na!
Gida: Igen, nekem is az első kettő anyagot idézi fel. Valahogyan nem volt semmiféle szempont és meghatározott vonal amit követni szerettünk volna. Elkezdtünk a dalokat írni és addig fel sem tűnt, hogy ez az egész mennyire retró A.W. . A zenekar életében az eddigi legjobb stúdió munka volt. Gyulán vettük fel egy régi ismerősnél, Siminél a No Silence Sound Stúdióban. Tök fiatal a srác és iszonyat profin tolja ezt a hangmérnökösdit. Mivel Ő is zenél és nem állnak távol tőle a brutál zenék tökéletesen tudta mi kell ennek a tetű anyagnak. Volt régebben néhány nagyon kényelmetlen és rossz stúdiózás Békéscsabán. De akkor csak az volt és muszáj volt oda menni. Tök unott hangmérnök, aki alapból egy rakás szarnak tartja az ilyen zenét és állandóan grimaszolt meg fintorgott és fingott a csávó. Remélem soha nem hozz össze a sors vele!
Az új lemez hatását nehéz lenne így megmondani. Remélem azért be fog jönni pár embernek és a szövegek is. Még most is olyan izgi felvenni egy anyagot és elmondani benne ami foglalkoztat.
Én egyik cuccunkal sem vagyok teljesen elégedett, sőt. De ez az utóbbi már lehet hogy előidéz egy pici elégedettséget. De az majd kiderül ha pár hónap múlva meghallgatom.

4. Ki csinálta a borítót? Teljesen saját munka, nem stock fotóból lett készítve? Tetszik, hogy most is, mint ahogy eddigi lemezeiteken, valami teljesen nyugodt és letisztult formával jöttök elő, ami egy nagyon erős és jól átgondolt kontrasztot ad a zene és a grafika között. Ez koncepció amit követtek, vagy egyszerűen csak így jön össze?
Gida: A borítót Tomi csinálta mint ahogyan eddig is. Azt hogy honnan szedte nem tudom sajnos. Igazából engem is meglepett. Emlékszem amikor befejeztük az anyagot és jöttünk haza a stúdióból már sötét volt és egy rókát láttunk az úton átszaladni. A szemei villágítottak és gyönyörű volt! Itt elég gyakran lehet rókát látni. Van, amikor megyünk hajnalban dolgozni bringával és találkozunk egy-két róka komával. Egyszer még egy borzzal is összefutottunk. Jó nagy volt. Meg is ijedtem amikor kijött a bringaútra és futott előttem. Semmit nem mondott, csak intett és úgy csattogtak a karmai. Kissé elkanyarodtam a témától. De még rengeteg ilyen sztorim lenne, hehe.
Tomi mindig törekedett szerintem a letisztultabb grafikákhoz. Semmit nem szeret összecsapni gyorsan, néha sürgetni kell.

5. Várható, hogy újra aktívan fogtok koncertezni? Vagy mik a tervek a közeljövőre, pár buli aztán pihi egy új lemezig, eu turné, vagy bármi más?
Gida: Igen, lesznek bulik de nem sok. Nem is érnénk rá annyira. Mindenkinek kialakult az kis magánszférája és arra is kell időt szentelni. De szeretnénk havi egy bulit legalább és egy kisebb turnét majd valamikor. Mert van mondanivalója az A.W.-nak és éhesek vagyunk.Nem akarunk eltűnni megint ennyi időre. Na meg néhány új dalt írni.

6. Mi az, amit az Another Way mondott még Másik Oldal néven, és mi az, amit most 2013-ban mond? Mit mondanátok egymásnak, ha egy téridő kapun át sikerülne találkoznotok?
Gida: Huh,én túl negatív arc vagyok és csak azt mondta,hogy emberek itt minden egy rakás szar és kurva sok a tetű figura és ez nem fog megváltozni. A 10 év igazolt ebben a hitben. Hiszen semmi nem lett jobb a világban. A gyomrom kifordul néha az egésztől ami itt van és hogy mennyire irdatlan mennyiségű faszkalap van mindenhol. A hiszékenység és butaság elembertelenedés.
Szóval ha találkoznák a téridő kapun csak annyit tudnék mondani,hogy minden a régi.
Köszönöm az interjút és, hogy időt szántál ránk!


Követni/olvasni:

https://www.facebook.com/anotherway666

Letölteni:
http://www.myspace.com/anotherway666/blog/536573435

Koncertre elmenni:

konc.jpg

https://www.facebook.com/events/466537850073747/
https://www.facebook.com/events/466537850073747/
https://www.facebook.com/events/466537850073747/

1 komment

Címkék: ajánló interjú punk hardcore another way fastcore 2013

R.Vomisa Caasi - LVX-1

2012.06.22. 19:39 - posztolta: neverlivetosee

Ez a blog anno azért jött létre, hogy az egykor szebb napokat is megélt Kids Like Us Records bandáit, kiadványait és egyéb dolgait promótálja. Eléggé elkanyarodtunk a dologtól, szerintem szerencsére, hisz tök jó és tök sok fajta cikk született a blog elindulása óta. De most szeretném arra használni a blogot, amire kitaláltuk: egy kis önreklámra.

rvomisa.jpg

A Young Arsenal romjaiból alakult R. Vomisa Caasi demója, vagy EP-je, csúfoljuk bárminek, az utóbbi évek pangása után az első Kids Like Us Records kiadvány. Nem fog sok példányban megjelenni, mert a kézzelfogható, fizikai formátumnak már nem látjuk sok értelmét, de digitálisan elérhető, teljes booklettel. Véleményeket, meglátásokat és egyéb megfejtéseket is szívesen vár a zenekar.
neverlivetosee KUKAC gmail PONT com

http://rvomisacaasi.bandcamp.com/
http://rvomisacaasi.bandcamp.com/
http://rvomisacaasi.bandcamp.com/

Szólj hozzá!

Címkék: ajánló punk letöltés 2012 young arsenal kids like us records r.vomisa caasi

Románia - Ne bántsd a románt! (live at Eger)

2012.03.21. 01:55 - posztolta: neverlivetosee

Tudjátok milyen lenne, ha Rollinst édesanyja egy dácsiában szülte volna meg, majd onnantól kezdve csak olcsó 20Ft-os májkrémen és parízelen nevelték volna a salgótarjáni Gorkij lakótelep aljában a cigánysoron?
Hát ilyen:


 

Szólj hozzá!

Címkék: punk eger románia pogó mosh jól nézd meg egrix megamosh

Kritikus Kedd #5 - Defekt defektek!

2012.03.20. 23:47 - posztolta: neverlivetosee

Majdnem szerdán jelent meg a Kritikus Kedd című népszerű sorozatunk, de szerencsére pont éjfél előtt sikerült publikálni a cikket úgy látszik. Hogy mit várhatunk most? Három olyan zenekart, mert valamiért szeretnek az emberek bekategorizálni a "defekt színtér jelenségbe". Hogy miért, az most minket kurvára nem érdekel, mert lemezekről jöttünk írni, nem pedig hülyeségről, ugye?
 

Fuseism – Faith EP (2012)
Jó ideje meghallgatható és hamarosan letölthetővé is válik az új Fuseism EP, ami már a harmadik kétszámos anyaga a zenekarnak. Ez a kétszámos rendszer elég jól követhetővé teszi a Fuseism útját, ráadásul hangulatilag is eléggé elválnak egymástól az eddigi anyagok. Az új EP látszólag halad a megszokott úton – az ismerős gitárhangzással, kétségbeesett kiabálással, punk/shoegaze vonalon. A Downloading Is Freedomra már készült is egy videó, amin az ACTA-ellenes megmozdulásokat láthatjuk, ez a hagyományosabb Fuseism-dal a lemezen, ez akár az előző EP-n is lehetett volna. Elég hálás koncertdal és az üzenettel is nehéz nem egyetérteni. Azonban a címadó dal kicsit trükkösebb, elsőre ez nem nagyon tetszett – holott elég erős atmoszférája van a számnak, ha egyszer valami mocsárban fogok gázolni, valami ilyen háttérzenét kérnék hozzá. Nem az a fogós darab, mint mondjuk a He’s Dead Jim meg lassabb is, mint az eddigi számok voltak, de ez semmit nem von le az értékéből sőt. Egyszóval király cucc ez ismét, eddig (a demotape-t leszámítva, amit csak utólag hallottam és amúgy is csak demo) nem okozott csalódást a Fuseism, remélem hamar jön a következő is, lassacskán kijön egy nagylemeznyi mennyiségű dal az EP-kből.
Hallgatás

- saltydog

 

Pay My Milk – Nospanishwax (2012)
Mielőtt meghallgattam volna ezt a lemezt igazából semmit nem is gondoltam róla, mert még nem láttam őket élőben, de persze leszedtem, mert kíváncsi voltam. Aztán pozitívan csalódtam, mert már az első számnál tudtam, hogy ez egy király lemez lesz. Nem szoktam ennyiből ilyeneket gondolni, de most valahogy mégis és be is jött. Mert az idei év egyik legjobb hazai punk rock lemeze ez, csak úgy megjegyzem. Érezhetőek az erős Hüsker Dü hatások, keverve a Descendents-szel. Pár riff meg tökre a Dag Nasty Can I Say lemezét juttatja eszembe, ami szintén nagyon jó, mondanom sem kell. Sőt, én úgy érzem, hogy a los angeles-i Youth Brigade-re is hajaz kicsit a Pay My Milk. A The Gárda Took My Baby Away-ért meg külön respekt. Szóval ez tényleg egy király, dallamos, ügyes, fülbemászó riffekkel tűzdelt lemez, ami pop-os is, de punkosan pop-os. Tökéletes bulizásra, deszkázásra vagy mondjuk léggitározással kísért sétálásra. Mondjuk a hangzás nekem túl letisztult, lehetne kicsit koszosabb, és ettől tökösebb is lenne, de ez a koszos hangzás már csak az én mániám egyébként. Remélem látom majd őket élőben is, és azt is remélem, hogy majd úgy is meg fognak győzni.
Hallgatás / Letöltés

- ramblinboyofpleasure

 

Lömbihead - Aszkéta halála (2012)
Hogy mi a jó a Lömbiheadben? Hát tuti nem a stúdiófelvételeik. A gond az, hogy most mégis arról, vagyis a legutóbbiról kéne értekezzek, de kicsit feleslegesnek érzem. De azért megpróbálok komolyabban hozzáálni ehhez a meglepően sokakat megosztó zenekarhoz. Hát amúgy erről is lehetne írni ódákat, hogy miért is oszt meg három egyszerű gyerek megjelenése egy egész színteret, de erről inkább majd talán máskor.
Szóval kezdjük a jó dolgokkal. A zene azt úgy érzem, rendben van, sőt, én hallottam még vokál nélkül is a dalokat, talán valamikor még decemberben, és már akkor azt mondtam, hogy ezt az anyagot csak a vokál baszhatja el. Na de ne rohanjunk ennyire előre még. Szóval a zene, aki nem ismerné a bandát, az számítson egy Minutemen, Fugazi, Wipers és némi régebbi magyar punk fúziójára. Ez azért elég jól hangzik, nem? Kár, hogy lemezen ez csak zeneileg valósul meg.
Mégis mit kezdjen az ember egy olyan hanganyaggal, amit az ének szinte 200%-osan hazavág? Igazából nem is a borzasztó minőség az, ami engem felbasz, sokkal inkább az, hogy mennyi jó koncertet adott a Lömbihead (volt persze szar is bőven, de ahhoz képest, amennyire jók voltak a jók...), és mégsem voltak képesek valahogy rögzíteni mindazt, amit adni tudtak. Ebben a bandában sokkal több volt, de ez a beleszaromság nagyon megérződik a lemezen, leginkább az éneken. Sőt, inkább csak azon, mert aki kicsit is muzikális , az azért kiveheti, hogy a hangszerek mögött olyanok vannak, akik teljes szenvedéllyel tudnak zenélni, ha akarnak.
Nagyon kár, hogy ez most nem jött össze. És úgy látszik, már soha nem is fog, így csak azoknak az emlékezetében fog szépként élni a Lömbi, akik tudják és tartották azt a kis titkot, amit megosztott velünk a zenekar.
Hallgatás / Letöltés

- neverlivetosee

Szólj hozzá!

Címkék: punk letöltés 2012 lömbihead fuseism pay my milk kritikus kedd

Kritikus Kedd #4

2012.03.13. 23:29 - posztolta: neverlivetosee

A héten csak két kollégánk ért rá kritikákat írni, de ez nem állít meg abban, hogy kiadjunk egy újabb részt ebből a sorozatunkból! Mivel ma egyel kevesebb író lesz, ezért két lemezről lesz szó, ám azonban az egyik ebből egy split korong, így lényegében három bandáról fogunk értekezni továbbra is, ahogy szoktunk.

 

Románia – s/t LP (2012)
Ez az a lemez, amit valaki vagy utál vagy szeret vagy csak simán poénra vesz. Nekem tetszik ez az egyszerű minimalista stílus, amit amúgy lehet nagyon rosszul is csinálni persze, és akkor már nem tetszene, de a lényeg, hogy nekem most bejön ez a lemez. Szóval elég minimalisták a szövegek meg a zene sincs túl bonyolítva. De az egyszerű zene egyáltalán nem egyenlő azzal, hogy az rossz is legyen. Szóval hangzásra jó zajos, olyan, mintha egy garázsban vették volna fel. Keveredik a zenében a klasszikus punk rock lendülete, a proto-punk zajossága és nihilizmusa, és a rock n roll bugija. Szóval a Románia 2012-ben visszahozta a '70-es éveket. A „ne haragudj” című szám meg annyira energikus az erőteljes középtempójával, hogy tatárokat lehetne kergetni vele. A „no sexy” nyitó riffje, ami többször is előjön a számban, meg teljesen a proto-punkra emlékeztet. Egészen pontosan a Stooges-ra. Tényleg nagyon atom az a riff. Ez meg egy jó bemutatkozó lemez. Ha nem tetszene a Románia, akkor biztos vagyok benne, hogy legalább ennyi rosszat is tudtam volna írni, sőt még sokkal többet is, mert kritizálni mindig könnyebb.
Letöltés / Hallgatás

- ramblinboyofpleasure

 
Fucklikebunnies / Tragédia split (2012)
Áh! Hogy lehet ennyire béna nevet kitalálni? Fucklikebunnies? Most komoly? Ne már!
Ha végre túl lép ezen az ember, akkor sikeresen magába fogadhatja a lemezt, ami kicsit olyan, mintha a Hátsó Szándék ma alakult volna. Az biztos, hogy a dalírókra nagy hatással voltak, az Elbukott című daluk akár egy modern H.Sz. szám is lehetne. Nagyon meggyőző a lemeznek a rájuk eső része, talán csak annyi negatívumot tudnék kiemelni, hogy mintha néha nem lenne pontos az ének, ezeket igazán helyre lehetett volna húzni. Ezt leszámítva elég király cuccot sikerült összehozniuk, gratula!
A Tragédiáról mindig az jut eszembe, hogy ahányszor láttam őket, akkor konstatáltam, hogy milyen találó nevet választottak maguknak, mert tényleg kurva szarok voltak. Úgy kb mindig. Tragédia volt a koncertjük. Értitek a poént, háháhá. 
Na ez a régi Tragédia volt, ezzel az új cuccukkal tesznek most azért, hogy máshogy gondolkodjunk a bandáról, és hogy őszinte legyek, elég jól sikerül nekik. Bár a split rájuk eső része egyáltalán nem olyan erős és hatásos, mint a Fucklikebunnies-é, ez többek közt azért is lehet, mert kevésbé személyes és „hatásvadász”, sokkal egyszerűbb és célratörőbb zenét próbál meg csinálni a Tragédia. Kicsit olyan, mintha egy oi-punk banda kezdene el korai Hold X True dalokat írni.
Összegezve, ez egy elég jó split, pedig első hallgatásra nagyon ellenszenves volt, de az csak a bandákkal való előítéletem miatt, így csak annyit tudok mondani, hogy mindenki tegyen egy próbát a lemezzel, valószínűleg nem fog csalódni!
Letöltés

- neverlivetosee

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: punk románia győr veszprém salgótarján tragédia 2012 kritikus kedd fucklikebunnies

hetvenhét

2012.03.07. 12:07 - posztolta: ramblinboyofpleasure

nem nehéz kitalálni a címből, hogy miről is fog szólni a második posztom. A 77-es punkról, vagyis pontosabban pár lemezről, ami 1977-ben jelent meg. Biztos sok lemezt ki fogok hagyni, de nem is az a célom, hogy mindenről említést tegyek, csak pár mondat egy-két kedvencemről.

 

Egy kicsit elöljáróban: Szinte fogalommá vált az ehhez az évhez fűződő punk. Ez valamiféle mérföldkő volt akkoriban. Mert azért a protopunk még érezhetően jelen volt a levegőben és meg is látszott a bandák hangzásán még picit(persze nem az összesen), gondolok itt a garázs-zajos felvételekre, koncertekre stb, de már érezni lehetett a levegőben a változást. A fiatalos lendületet, dühöt, dinamikát, gyorsabb/rövidebb számokat. Voltak persze még a régebbi érából is bőven. Például a Richard Hell a Voidoids-szal. Azért az halkan jegyzem meg, hogy a biztostűk összevissza szurkálását és ruha anyagok összefogatását vele Richard Hell használta először. Vagyis inkább az elsők között még Amerikában a 70-es évek elején. Malcolm Mclaren pedig importálta szépen Angliába. Szóval a Voidoids ebben az évben kiadta a Blank Generation-t. Ami pont, hogy a proto punk, a rocknroll és a punk rock egyvelege. Nem rossz lemez, de semmi több. Nem volt korszakalkotó. És ha már a nyúlásokkal előhozakodtam, akkor a Sex Pistols a blank generation riffjéből csinálta a pretty vacant-et. És akkor még egy kis nyúlás. Steve Jones a gitározás közbeni mozdulatait, fejrángásait meg Johnny Thunders-től koppintotta. Ejj-jajj. Egyébként Johhny Thunders is olyan figura, mint Richard Hell. Csak ő a glam rock-ból jött és a New York Dolls bukása után megalapította Jerry Nolan(aki amúgy fasza dobos volt) cimborájával a Heartbreakers-t. 77-ben adtak is ki lemezt, a L.A.M.F.-et. A recept hasonló mint kortársánál Richard Hellnél, csak itt még több a rocknroll. Semmi extra, nem rossz lemez, de tényleg nem több. Nem is róluk szól elsődlegesen ez a poszt, csak egy kis felvezető volt ez.

Ha már a Sex Pistols-t felhoztam, akkor kezdem is a Never Mind The Bollocks, Here's The Sex Pistols-szal. Jó, persze alap lemez, nincs olyan punk a világon, aki ne hallgatta volna. Jó lemez ez, de inkább nagyobb volt a füstje, mint a lángja. De minden korszakban vannak futtatott zenekarok, teljesen természetes. Lemmy egyébként azt mondta a Pistolsról, hogy nagyon jó rocknroll zenekar. Nem punk, hanem rockandroll, mert a punk szerinte a Damned meg az Adverts. Ennyi baszki. Lemmy mindig is megmondta a frankót, nincs kecmec! És akkor már Adverts.

77-ben jött ki a one chord wonders ep. Mennyire zseniális egy lemez ez is tőlük. Meg van benne minden, ami kell a punkban. Kellőképpen lendületes, fogós, korához mérten megfelelően újszerű, és dallamos, különösen jó basszer témákkal. A tipikus '77-es punknál kiemelkedőbb is az Adverts. Imádom. Most pedig jöjjön egy kis Damned. A Damned Damned Damned lemez egész pontosan.

Captain Sensible-ék lemezét is nagyon szeretem és ha nem is annyira mint az Adverts-et, akkor is ez egy nagyon meghatározó lemez volt 1977-ben. Akörül meg, hogy a Damnedé volt a világ legelső punk ep-je, sokan vitatkoztak annó. Ugye a New Rose-ról van szó. Na de ez év áprilisában kijött a The Clash első nagylemeze. A lemez. Imádom a Clash-t. Sokan nem szeretik és nem tartják fontosnak, de én igen. Amúgy meg mindenki azt tart fontosnak amit csak akar. Ez a lemez annyira egyedi hangzással bír, teljesen egyedi számokkal. Joe Strummer zseni volt. Ez a lemez még dühös, pörgős, de azért közben technikás is és előben is hozták mindig a lendületet és a punkkal foglalkoztak nem pedig a pózokkal. Hate and War!

a The Stranglers sem csak faszhuzkodással töltötte 1977-et, ugyanis kiadtak 2 lemezt is(csak úgy, mint a Ramones). a stranglers kihozta a Rattus Norvegicust és a No More heroest! Én a no more heroest jobban bírom egyébként. Ők keverték a punkot a new wavvel. és nekem ez a korai időszak kifejezetten bejön. fasza slágerek szintivel megfejelve+erőteljes és király basszer témákkal. ez volt a korai stranglers titka. Ha már szinti, akkor Screamers. nagyon nagyon király banda volt a screamers. egyedi, dühös és gonosz szintipunk volt az övék. 1977-78-ban pedig kiadták a demoikat. zseniális számok.

Ezévben jött ki a szintén egyik legmeghatározóbb punk zenekar demója. A zenekar pedig a Discharge. Nagyon érződik a demón, hogy az első hangzóanyaga a zenekarnak. Komolyan van, hogy még dallamos is, de persze kurvajó demo ez. Jó tökös. Milyen is lenne más. A Discharge az Discharge baszki. Ráadásul a demó utolsó száma a No future. Miért nem beszélt 77-ben inkább mindenki a Discharge no future-jéről?

Buzzcocks. Mondom BUZZCOCKS. Na ezt a zenekart is imádom kiskorom óta. Kár, hogy a Singles Going Steady 79-ben jött ki, mert az a kedvenc lemezem tőlük. De szerencsére 77 elején kijött tőlük a Spiral Scratch. Atyaég, mekkora lemez ez is. Punk rock lendület+egy kis powerpop, itt még eléggé nyersen. Király! Amúgy azért is kár, hogy az első Siouxsie and the Banshees lemez, a scream 78ban jött ki. Zseniális post punk lemez!! meg a Joy Division an Ideal for Livingje is 78as, kár, na de mindegy, most 1977 van héjj.

Egyébként az Oi! Is bontogatta már szárnyait. Pl a Cock Sparrer ez évben kihozta a Running Riot singles-t seven inchen.

WIRE! Úú mekkora zsenialitást hoztak létre azzal, hogy 77-ben kiadták a Pink Flag-et. Tökéletes lemez. Most meg is hallgatom. Az egyik legnagyobb alapvetés ezévből. Amúgy a Mind Your Step-pel király lenne feldolgozni tőlük a Mr.Suit-ot. Nagyot csapnánk vele asszem.

evezzünk egy kicsit pop-osabb vizekre, és más kontinensre. Amerika. The Real Kids. 77ben jött ki az első lp-jük(meg az all kindsa girls 7-es is.) abszolút bugis (power)pop-os, kis rnr beütésű bostoni punk rock volt. jeee! az all kindsa girls a legjobb szám. és ez már csak az én teóriám, de meg vagyok róla győződve, hogy 2 évvel később a The Knack tőlük lopta a receptet és a get the knack lemezük azért lett olyan jó.

Most meg mondjuk legyen egy kis Dead Boys. Nagyon imádom a dead boys-t is. Az ő lemezük pedig a Young, Loud and Snotty. Atom lemezről van szó ugye nem is kell mondanom. New yorki banda voltak, de nekem valahogy mégis

kicsit a dead boys-hoz képest pár évvel későbbi a nyugati parti korai punk/hardcore-t juttatják eszembe egy kis proto-punkkal nyakonöntve. A Dead Boys király, ennyi.

Darby-ék a Germs-szel meg ezévben kiadtak egy élő felvételű 7”-et a formingot. Itt már azért lehetett sejteni, hogy nemsokára megérkezik a még lendületesebb hardcore-punk. A Germs meg nagyon zseniális. Most pedig újra New York, jöjjön a legjobb, a Ramones. 1977-ben 2 lemezt is összehoztak. A Leave Home-ot és a Rocket to Russia-t. KIRÁLYSÁG! Zakatoló, lendületes, lefelé pengető punk rock örvény! Aki nem szereti a Ramones-t

az nem is punk. És a végére egy bónusz. vissza Angliába. Az 1977-es év egyik legtökösebb punkrock lemeze, a Motörhead – Motörhead. Biztos páran felhördülnek most, hogy”mivan? a motörhead nem is punk!”

Már hogyne lenne punk! Mivel Lemmy punk és ő alapította a zenekart ezért az. Az meg már más kérdés, hogy én imádom a Motörheadet is. Ez a lemez a punk, a rocknroll és egy kicsit a metál keveredése. Abszolút csibész, tökös, laza, lendületes és ütős. Király év volt ez az 1977.

biztos sok alapvetést kihagytam, de ez csak egy kis szösszenet volt. Yo!

2 komment

Címkék: punk the clash ramones 1977 sex pistols dead boys damned 2012 punk rock motörhead lemmy wire the stranglers the screamers discharge germs richard hell and the voidoids the real kids

TALJÁNOK - MÁSODIK RÉSZ

2012.03.04. 20:22 - posztolta: saltydog


Folytassuk hát zenés-videós, kevésbeszédes körutazásunkat az olasz csizmán fel s alá.

 

ANTARES

Pp-Cumi mester egy olasz bandával turnézott idén és az ő élményanyagából loptam ezt a kellemes hangvételű zenekart. A valószínűsíthetően Beastie Boys-fétises és sebességmániás srácok elviekben jönnek is majd május környékén Magyarországra, remélem, hogy tényleg így lesz, mert az állítólag fergeteges színpadi produkciót nyújtó srácokat jó lenne látni.

STEP ON MEMORIES

Newschool hardcore bandaként aposztrofálja magát a Step On Memories Vicenzából, bár számaik alapján a régisulival sem lehetnek különösebb gondjai a srácoknak. Az ének engem eléggé emlékeztet a Haunted mindenkori énekeseire, aztán ki tudja, lehet, hogy baromira utálják a csávók. A klipben sajnos senki nem szereti őket, kivéve a deszkás faszagyerek rajongóikat - egyszóval igazi imageklip. Március végén 3 magyar állomást is érint a turnéjuk, úgyhogy frissiben el is lehet kapni az elsőn nagylemezt gyúró srácokat.

 

LIGHT UP

A milánói zenekar legutóbbi kiadványa egy 7” split, a szintén olasz és figyelemre méltó Crop Circles nevű társasággal. Mivel értelmes videót nem találtam, ezért itt egy bandcamp-link a durván 5 perces, 4 számos anyagról, meddő viták során felgyülemlett agressziót alighanem könnyen és gyorsan le lehet vezetni a srácok segítségével.

http://lightup.bandcamp.com/album/split-with-crop-circles

LYON ESTATES

Kiváló szintis stadionrockkal indul ez a dal (ami amúgy - mint másodszorra rájöttem - a Power Of Love szintiriffje, Vissza a jövőbe c. filmből), ami elég hamar átmegy straight edge igehirdetésbe. A bolognai fiúk alighanem minden romanisztika-szakos hardcore-bölcsész  kedvence lehet, állítólag ugyanis irodalmi igényű dalszövegeik vannak, amiből én egy betűt nem értek, Google Translate segítségével még annyit sem, mindenesetre nagyon jó dara.

JET MARKET

És végül, de nem utolsósorban, hogy ne csak mindig a kiabálásról legyen szó, itt a dallamos olasz punk állócsillaga, az 1998 óta működő római Jet Market. A Japánban is járt srácok jó pár anyagon túl vannak már és a jelek szerint igencsak népszerűek hazájukban is. 2003-as lemezüket kísérte ez a videóklip, amiből könnyen leszűrhetőek a srácok inspirációi és kvalitásai, király banda lehet élőben is.

Szólj hozzá!

Címkék: ajánló punk magyar hardcore antares 2012 lyon estates jet market step on memories light up

első

2012.03.01. 20:33 - posztolta: ramblinboyofpleasure

Rádler Gabi szólt, hogy van-e kedvem néha-néha írni ide. és hát persze, hogy van.

szóval jó pár hónapja az akkori munkatársaim kérdezték tőlem, hogy milyen zenéket hallgatok. mondtam, hogy punkot és mivel kíváncsiak voltak, adtam nekik pár zenét. nem tetszett nekik, mondhatni szenvedtek tőle. de úgy mégis mire számítottak? dolly roll-ra? legalább annyira szenvedtek, mintha például azt mondanám mark mccoy-nak, hogy ezentúl csak és kizárólag early reggae-t játszhatsz és hallgathatsz. attól a ponttól fogva ő lenne a világ legszomorúbb embere, az tuti. sőt adnék mellé még egy dobost is. zach hill-t. nem is tudom melyikük utálná jobban. amúgy én mindkettőjüket respektálom, mccoy urat nem is részletezem, hogy miért, mert mindenki tudja, hogy mit tett le a punk "asztalára". zach hillt meg azért mert rendkívül jó dobos. amikor rövid időre beszállt nathan mellé, akkor volt például a legjobb a wavves. a legjobb számot együtt csinálták, a hula hoop-ot. "goin' insane and i can't take it!" ez után a szám után fel is kellett volna oszolnia a zenekarnak. zach úgyis kiszállt. a wavves meg egyre csak szarabb lett. na de mindegy is mert a wavves nem punk zenekar, sosem volt az. szóval zach rendkívül jól dobol és ha valaki mondjuk nem szereti az őrült dobosokat, akkor csak annyi jönne le belőle, hogy egy hosszú hajú, feltehetőleg metálos beállítottságú forma rángatózva üt ver, dobverőkkel a kezében, és egész véletlenül egy dobszerkó mögött. holott egyáltalán nem erről van szó. biztos sokat rögtönöz is, de attól csak még jobb az egész, mert a rögtönzés az a dolog, amit nem lehet tanítani és megtanulni SEM. meg biztos jó arc is lehet. biztos szeretné a pálinkát, persze ha még nem ivott. szóval ő a XXI. század keith moon-ja, persze a maga módján.

keith moon is simán meghaladta korát. leginkább miatta mondták/mondják azt a who-ra, hogy húúú! még akkor is jól dobolt, amikor már nagyon csak különféle cuccokon meg pián konzerválta magát. ja más téma, de ugye mennyire hasonlít a reatards - i won't make it refrénje a germs - we must bleed refrénjéhez? hát nagyon. egyébként ma meghallgattam az új gyalázatot és nagyon kemény. tökös! nekem ők a magyar mob 47 meg anti-cimex. az új pay my milk is nagyon jó. most hallgatom sokadszorra. meg ami még biztos nagyon jó lesz idén az a great lakes, alldead, szextank lemez. ja, szombathelyen lesz egy új punk project, maciék csinálják hazaárulók néven. atom lesz az is!

majd csinálni akarok én is olyan zenekart, mint a germs, kicsit felpörgetve. mint pl a male nurses. de csak majd, mert most van 2 bandám, amikre fókuszálok. énekelnék vagy dobolnék benne. meg olyat is csinálnék, mint a wax museums. a zenéjüket úgy tudnám leírni, ha kertész lennék, hogy ramones fa beoltva buzzcocks-szal. kell ennél több? nem hinném.

Szólj hozzá!

Címkék: punk hardcore 2012 reatards the wax museums germs zach hill male nurses

Kritikus Kedd #2 - Hardcore őrület

2012.02.28. 08:00 - posztolta: neverlivetosee

Hát majdnem lemaradt itt egy bevezető, de így utólag pótoljuk, úgy se veszi észre senki, nem? Szóval szevasztok, újabb kedd, újabb lemezajánló a KLUR TEAM által, ezen a héten három olyan magyar hardcore lemezbe próbálunk bele mélyedni, mely mind-mind a maga módján próbálja megközelíteni és értelmezni a hardcore/punk-ot.

Ha van bármi anyagod, amiről szeretnél, hogy írjunk, jelezd nekünk nyugodtanfacebook-on vagy e-mailen: neverlivetosee KUKAC gmail PONT com 

PFA / New Dead Project split 
Szóval van ez a pfa new dead project féle split. Azt hinné az ember, mi a fasz, két szám ennyi,  de nem, a számok hosszúsága olyan, hogy kárpótol minket a kevés track-ért. A New Dead  Project faszán játszik. A Pfa is. Király a lemez, jó is a borítója. Igaz ezektől a bandáktól  Megszokhattuk azt, hogy rövidebb számokat játszanak, főleg a Pfa-tól, de nem bántam, hogy  most több ideig játszanak, bírom amúgy is ezeknek a bandáknak a zenéjét, és hát tényleg nem árt a változatosság, főleg a mostani időkben. 7 perces számok, ami jók állnak ezeknek a  bandáknak, végre egy olyan lemez, ami felülírja azt, hogy nem csak egy metal bandáknak lehet több mint 6 perces száma. Kíváncsi vagyok, biztos fura lenne amúgy élőbe hallgatni ilyen hosszúságú számokat tőlük, de ki tudja, majd koncerten kiderül. Remélem folytatják tovább a  szórakozást, ami alatt azt értem, hogy egyre több lemezt adnak majd ki és koncertet adnak majd. Csak így tovább NDP és szuperhős shíva punk disznó (PFA). 
Letöltés

- Lunatic

 
 
CVLT OF GRACE – S/T
A puritán kiállítású borító a pécsi Cvlt Of Grace debütáló anyagát takarja, amely kicsit több mint negyedórában tartalmaz 5 dalt. Az egyik koncertplakáton hardcore felirat szerepelt a nevük alatt, de hallhatóan a metált és a szkrímót sem vetik meg a srácok. Persze a hasonlítgatás és a műfaji problémák helyett érdemesebb az anyagra koncentrálni. 
A hangzás többé-kevésbé okés, a dob kicsit hátul van, néha csak a cinek hallhatóak. És bár ilyen dolgokat nem szeretek megtippelni csak felvétel alapján, de kivételesen véleményezném a gitárhangzást. Nem tudom eldönteni, hogy multi-effekt, vagy erősítőn átjátszás miatt szól olyan sterilen néha a gitár; bár lehet, hogy csak a keverés miatt, mindenesetre egy nyersebb hangzású és inkább overdrive-jellegű gitár szerintem jobban értelmezhető lenne ebben a zenében. 
Az anyag a facebook-generáció által újrafelfedezett és ezerszer megosztott Chaplin-szónoklat részletével indul, ami annak ellenére, hogy szép gesztus, egy kicsit hatásvadász fogás. Az ebből kibontakozó első dal egy hagyományosabb hardcore-dal, az anyag igazi erőssége viszont furcsa módon a kísérletezősebb, rétegzettebb dalokban van. Ilyen a Valley Of Death, aminek a disszonáns bevezetője után egy nagyon jól felépített zúzás következik, ez élőben elég király lehet. Hasonló jellegű a záródal, a Nowhere/Nobody, amiben még némi göteborgi death metal íz is van, bár lehet, hogy ezért a kijelentésért a srácok átlagos nagyságú kistelepüléseken átkergetnének... 
Egy szóval reménykeltő anyaggal van dolgunk, mert az hallható, hogy a srácok tudnak dalokat írni és emlékezetes témákat varázsolni. Nem vagyok a lezárások embere, mindenesetre bátran ajánlom minden a COG debütjét minden ismeretlen ismerősnek!
Letöltés

- saltydog


Trusting - Through All Ages

Még pár éve láttam a srácokat valami random balatoni koncerten, és már ott szembetűnt, hogy a banda próbálja magát komolyan venni. Komolyan venni, a legjobb értelemben, valami pluszt, valami gondolatot átnyújtani a koncertjeik alatt. Ezt azért szeretném kiemelni, mert az utóbbi években inkább volt jellemző a zenekarokra az üres, vagy éppen csak önsajnáltató mondanivaló, ez azonban itt szóba sem jöhet.
Bár a lemez egy kicsit bukdácsoló spokenword-del indít, a dalok a továbbiakban mindenképpen kellő magabiztossággal szólalnak meg. Kivéve a dobot, én allergiás vagyok az effajta hangzásra, ezzel az erővel elég lett volna midiben megírni az egészet és arra rágitározni. Ezt leszámítva viszont meggyőzött a lemez, hogy erre a bandára még oda kell figyelni, mert van bennük potenciál és van elképzelésük a világról, illetve arról is, hogy mit akarnak ezzel a bandával csinálni.
Letöltés
 

- neverlivetosee

 

Szólj hozzá!

Címkék: punk hardcore 2012 new dead project pfa trusting kritikus kedd cvlt of grace

Action 36

2012.02.24. 13:54 - posztolta: neverlivetosee

Geci nagy válság van, minden valamire magára adó punknak meg kell gondolnia, hogy mire költi a pénzét, hiába van szinte minden nap koncert Budapesten, igazából a kutya sem megy el külföldi bandákra, pláne ha már 1000Ft+ a beugró. Na de hé srácok, ezt skubizzátok, itt egy alkalom, ahol 800Ft-ért 36 zenekart nézhetsz meg a Nempop Közösség jóvoltából. Wow, ez aztán nem is sok pénz, és ha átszámolom, ez annyi mint: 800/36=22,22222... oh oké, kerekítsünk felfelé, tekintsük adónak azt a kis pénzt, hisz úgy is meg kell segíteni mindenféle gálával az állambácsit, nem? Szóval maradjunk 25 Ft / zenekarnál. JÉZUSMETÉLETLENFASZA, ez az év üzlete, kevés pénz, sok banda, jeeeeee, jeeeeee!

Mi mást kívánhatna az ember? Tudjátok a punkban is, mint mindenhol máshol sokat számít a tekintélyelv, mert ismeretlen hülye HCMC bandákra ugye a kutya sem megy el, nem? Hát akkor 800Ft-ból inkább kannást veszünk, mint beugrót :-(((( De kérem szépen, vannak itt nevek, és nevek alatt nem obszkúros bandákra vagy középkategóriás szarokra gondolok, most itt az igazán sláger nevekre utazok: első nap például lesz a.... hát ööö... Na jó, ott nem lesz semmi érdekes, és ahogy nézem az esemény facebook event-jét, mindenki azt jelzi, hogy csak másnap megy fel. Hibáztassuk őket? Minek, úgy is a slágerek a fontosak, nem?
Szóval második nap: Linx, Fegyelmező (hu, ez most egy külön banda, ami „Fegyelmező” néven megy, vagy ez a Fegyelmező Részleg? Elég zavaró a dolog) – és persze az est, vagyis a rendezvény fénypontja, amiért igazából elmennek az emberek: QSS!


Na ez mind szép és mind jó, de tényleg ekkora üzlet lenne ez a harminchatórás tortúra? Úgy látszik igen, csak a facebook előrejelzések szerint 372-en lesznek ott, és ha ebből levonjuk magukat a zenekar tagokat, akik feljelentkeztek, ami mondjuk legyen átlaggal számolva négy fős egy banda, tehát 4*36=144, így az is látszik, hogy még így is lesznek vagy 228-an. Ez nagyon sok, már csak azért is, mert mostanság köztudott, hogy nem nagyon járnak el az emberek koncertekre, pláne punkra. És itt nem csak arról van szó, hogy az én általam favorizált punkra járnak kevesen, szerintem ha összetesszük azt a nagy szeletet, amit én szeretek, még azok összességében is alig tesznek ki ennyi embert: hardcore, sxe hardcore, defekt punk, „bucó féle” punk, crust... szóval ezeket a halmazokat összekapcsolva TALÁN lenni annyi ember, mint itt. Ez nagy szó, de vajon a fent említett slágerzenekarok hoznának ennyi embert? Mikor legutóbb voltam QSS-n, nem azt mondom, hogy kevesen voltak, de azért biztos, hogy nem +200-ban volt mérhető a közönség. A Linx és Fegyelmező Részlegnek van egy stabil tábora, de szerintem a QSS-sal összerakva se lenne ennyi, pláne hogy biztos van azért bőven átfedés a kettő között.
Akkor hol lehet a kutya elásva? A szervezők nagyon okosan gondolkodtak, ugyan is itt van 33 kevésbé, vagy még annyira sem ismert banda. Ha csak mindegyikük elhoz 5-10 havert a bulira, legyenek azok punkok, fősulis dilis spanok, vagy éppen valakinek a dílere, már akkor elég nagy közönséggel lehet számolni. Számoljunk 5-tel, legyünk pesszimisták: ez összesen 33*5=165 ember, tehát a legrosszabb forgatókönyv szerint is csak a kevésbé ismert bandák elhoznak ennyit (itt feltételeztem, hogy egy középkategóriás bandára eljöhetnek 20-30-an is, de azt is, hogy egy még általam sem hallott zenekarra meg 0 ember kíváncsi, illetve az áthajlásokat is próbáltam beleszámítani).

Ami elgondolkodtató ebben számomra, hogy akkor tényleg ennyire csak a nevek számítanak nekünk, a már úgy mondott márkák, amikben úgy sem lehet csalódni? Úgy látszik igen, pedig a punk többek között pont a kísérletezésekről is szólna, és hogy őszinte legyek, most, hogy ránézek a fellépők listájára, engem névről sokkal jobban izgat a „Nyűg” vagy a „Riherongy”, mint a három fő banda. Miért? Mert talán képesek valami újat nyújtani és ott van körülöttük az a misztikus köd, hogy baszki én még egyszer sem láttam ezeket a bandákat, talán itt lenne az alkalom utánuk nézni. És most csak randomra kiemeltem két zenekart a 33-ból, többet is tudnék, sokkal többet.
Ennek tanulsága képpen elhatároztam, hogy kutató munkát fogok végezni a közeljövőben, hogy felszínre hozzam azt a sok szinte titkos dolgot, amit a magyar punk legmélyebb bugyrai tartogat a jövőnek. 

 

https://www.facebook.com/events/334896789871900/
http://nempop.hungarianforum.net/

2 komment

Címkék: blog vélemény punk 2012 36 óra pogó nempop

Kritikus Kedd #1

2012.02.19. 02:36 - posztolta: Lunatic ..

Közeledik az idő, hogy ráncfelvarrás történjen a KLUR blogon, amíg nem jön el az idő, addig is frissülünk és bővülünk folyamatosan, például most már hetente  fogunk jelentkezni lemezajánlókkal.

Ha van bármi anyagod, amiről szeretnél, hogy írjunk, jelezd nekünk nyugodtan
facebook-on vagy e-mailen: neverlivetosee KUKAC gmail PONT com

 

Tisztán a cél felé - Darsana
Tisztán a cél felé: Hát nekem ez nem tetszett, de azért nem, mert nem szeretem az olyan hc  zenét, ami kb ugyanarról szól, mint a tipikus magyar hc punk kb 1990-ben, most ugyanaz a  téma, csak 2011, vagy 2012-ben vagy 2013-ban.. erről a bandáról kéne írni, de inkább nem írok róla se jót se rosszat, nem fogok olyan lemezeket meghallgatni, amelyek nem tetszenek.  Kb minden számnak belehallgattam az elejébe, és nekem ennyi elég volt. Van a Liberal Youtnak egy új anyaga, na az hardcore, az fasza. 
De ez nem is Hardcore, a Harcdocre a Ninpualtors itthon, külföldön a Punch, klasszikusként meg a Minor Threat. De ez nem Hardcore. Nem érzek benne semmit, ami igazi hc lenne. 
És a  Ninpualtorst azért kellet, hogy ide írjam, mert az tényleg Hc banda, ugyanis ők a hc-n kívül másfajta stílust is belekevertek, de leginkább a hardcore volt rá jellemző szerintem. 
Legalábbis úgy képzelem el a király hc-t, amit a Ninpu nyom. Olyan egy igazi hc banda, ami attól lesz az, hogy nem csak azt az adott stílust írják a szövegekben, tolják a zenébe, de mégis az a fő tényezője, szóval van egy kis fűszer a bandába, ami különlegesség teszi.
Letöltés

- Lunatic 

 

Kegyelemkettes: Zsolozsmák
Egy szörnyű lemezcímmel nehezíti meg az ismerkedést a viccespánkot játszó Kegyelemkettes, amit csak súlyosbít az aktuális Mohában megjelent közepesen vicces interjújuk. Viszont örömmel láttam, hogy a lemez végén egy QSS-feldolgozás van, így kiváncsi voltam, mit alkotnak a srácok. A hangzás tök jó, a zene értelemszerűen nincs túlbonyolítva, nyilván itt a fő nyomás a szövegen és az éneken van. Sajnos az első öt szám a nem nagyon működik (koncerten biztos jobban, de simán le lehetett volna hagyni innen), a poénok nem nagyon ülnek, vagy nincsenek (pl. a random „kurva anyád!” nem vicces már 2012-ben, szerintem). Ezen a többnyire 2 soros szövegek sem nagyon segítenek (kivétel a Hamutartó, ami jó), viszont a Rap c. daltól kezdve kicsit emelkedik a színvonal. A tematika elég aktuális (dubstep, csillámpóni, Hoffman Rózsa, Kovács Ákos), illetőleg a nők. A lemezzel az a gond, hogy sajnos nem nagyon tudom magamat rávenni, hogy újrahallgassam, illetve Burzsoá nyugdíjasok-jellegű szállóigék sem fognak származni ezekből a dalokból. Kicsit olyasmi érzésem van, mintha nagyon egy lendületből lett volna megírva a lemez Az EADA című dal talán a legerősebb, remélem inkább ezt a vonalat erőltetik a srácok a későbbiekben. Mert ebből simán lehet valami nagyon jó is, de ez most még így kevés.
Bandcamp

- saltydog

 

Liberal Youth - Mindenki nézi, senki sem látja
Nagyon szeretem a Liberal Youth-ot. Jó oké, anno mikor megalapították, nem a legkirályabb nevet választották maguknak, de kit érdekel ez, mikor szinte mindegyik koncertjeiken bizonyítják, hogy ők azon kívül, hogy az egyik legkirályabb hardcore banda itthon, még ráadásként az egyik legőszintébb és vélemény formálóbb is?
Hasonlóan voltam a lemezeikkel, egészen mostanáig. Nagyon nem vagyok a jó megszólalás pártfogoltja, vájtfülünek sem tartom magam, és kurva sok „szar” felvételű zenét olyan becsben tudok tartani, mintha arany gecit dörzsölnék a mellszőrzetemre.
De ebben az esetben az a nagy igazságra kellett rájönnöm, hogy vannak zenék és zenekarok, amihez igen is kell az, hogy rendesen, sőt, keményen szólaljon meg, pláne miután kijöttek egy szinte kifogásolhatatlan nagylemezzel előtte. A Liberal Youth - Mindenki nézi, senki sem látja... lemezének ez az egyik fő problémája, sőt, talán ez az egyetlen igazi gondja, viszont ez annyira beárnyékolja a korong jó dalait, hogy egyszerűen képtelen vagyok rendesen végig hallgatni anélkül, hogy szentségelnék pár sort a minőség miatt. Az utóbbi lemezhez képest a boritó is sokkal ötlettelenebb lett, de igazából komoly probléma nincs vele, csak egyszerűen kicsit semmilyen.
Letöltés

- neverlivetosee

 

( Mellesleg, ha akarod, hogy rakjunk ki képeket a macskádról, akkor dobj egy mailt ide, és majd a legjobbakat, kisorsolva kirakjuk - lunaticzin KUKAC gmail PONT com )

 

2 komment

Címkék: kritika punk letöltés hardcore 2012 liberal youth tisztán a cél felé kegyelemkettes kritikus kedd

A TALJÁNOK - Első rész

2012.02.06. 12:00 - posztolta: saltydog

 Az utóbbi időben elég sok olasz zenekart lehetett elcsípni kishazánkban, ami a földrajzi közelségen kívül azt is bizonyítja, hogy él és virul a talján színtér. Amennyiben eltekintünk Al Bano (Felicita) munkásságától és az olasz romantikus slágergyűjteményektől, akkor belátható, hogy van ízlése az olaszoknak. A hetvenes években a progresszív rock egyik védőbástyája volt Olaszország, a nyolcvanas években pedig intenzív hardcore-színtér alakult ki a Csizmában (https://www.youtube.com/watch?v=5NZCE9reItY – Declino: Scelte Imposte). Körkérdést intéztem az ottani színtér néhány (földrajzilag és némileg zeneileg is) egymástól távol eső tagjához, hogy ne csak saját benyomásaimra támaszkodjak a jelenlegi színtér bemutatásakor. Az önkény így is megmarad, mert én azt mondtam…

 

RAEIN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Aligha szorul bemutatásra a screamo zászlaját magasra emelő Raein, vagy ha igen, akkor aligha én vagyok a legalkalmasabb személy pályafutásuk kifogástalan elregélésére, így csak igen nagy vonalakban. A Forli városához köthető, Neil On Impression- és La Quiete-tagokkal is operáló zenekar első anyaga 2002-es, sikerült már egyszer feloszlaniuk 2005-ben, de aztán észhez tértek 2007-ben.  A tavaly júniusban itt járt és nemrég Ausztráliát is földúló zenekar legutóbbi lemeze (Sulla linea dell'orizzonte fra questa mia vita e quella di tutti) amúgy meg pont itt  http://www.raein.eu/ letölthető és támogatható. Itt pedig a lemez nyitódala:

LA CRISI

„Not a cool band!” – figyelmeztet oldalukon a milanoi illetőségű La Crisi, pedig dehogynem! Harmadik és egyben utolsó lemezüket a Converge-gitáros Kurt Ballou producerelte és az előző kettőn is elég rendes kovácsmunka folyik. Ilyenkor kicsit haragszom az amúgy nagyon dallamos olasz nyelvre, mert tök jó lenne, ha értenék egy betűt is a szövegből… de anélkül is élvezetes a La Crisi, mert elég érzékenyen lavíroznak a komplex megoldások és a parasztbunkó bólogatás között. A videót már csak a szépségben példaértékű borítóért is érdemes megnyitni, de a zenéért még inkább.  

MINUS TREE

A dél-olaszországi Bari városában székel a Minus Tree, akik tavaly novemberben jártak nálunk és iszonyat ostoba módon nem tudtam rá elmenni. A 2010 óta aktív banda két EP-t jelentetett meg (Individual és The Lake Will Bring Everything To Light), utóbbi az olasz független Chorus Of One gondozásában és távproducerelésében (úgy tűnik, ez eléggé megy most arrafelé…). A lettországig eljutott srácok dallamos hardcore-t játszanak szép, telibepengetett akkordokkal, elkeseredett kiabálásokkal. Kifejezetten kellemes hallgatnivaló mindkét anyag (ill. a Bandcampen fellelhető még két szám), nekem különösen az Individual tetszik. A Deadweight című számot pedig valami megfoghatatlan oknál fogva imádom.

LANTERN

Alig sikerült valami infot összehámozni az interneten a Lantern csapatáról, pedig több forrás is reményteli bandaként ajánlotta őket. Gondolom mindössze egy demója lehet még csak a srácoknak, legalábbis én 3 számot találtam tőlük összesen, egy Get Up Kids!-feldolgozást, meg két kimérten hömpölygő és zaklatott screamo tételt, ami viszont tényleg kellemes hallgatnivaló.

http://wearelantern.tumblr.com/

LA PROSPETTIVA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Némileg igazolva láttam saját lelkesedésemet irántuk, hogy más zenekarok is a színtér reménységének ítélték meg a régisulis hardcore vonalon mozgó srácokat. A Prospettiva tavaly szeptemberben meglátogatott minket, de éppen most indultak újabb turnéra. Cím nélküli első EP-jükről kiemelkedő dal a Cappi, ami abszolút esszenciája a 20 körüli arcok zenéjének. Talán az sem véletlen, hogy a Prospettiva énekese és dobosa helyett kapott az 1998 óta aktívan működő Contrasto nevű hácé, pici d-beat zenekarban is. A Prospettiva pedig azt ígérte, hogy szeptemberben visszatér, addig is itt egy rövid ökörködős turnéösszefoglaló:     

folytatása következik

Szólj hozzá!

Címkék: budapest punk olasz hardcore első összefoglaló la minus 2012 tree rész lantern raein színtér crisi prospettiva

Interview vol 2. - Buda

2012.01.18. 13:52 - posztolta: Lunatic ..

Buda mi a véleményed a punkról, a hazai szintérről, magáról a zenéről, és a politikáról?

A punk klassz dolog, nagy falat lenne elkezdeni elmagyarázni. Nem azért, mert akkor az megöli, mert azért szerintem tényleg lehet róla beszélni és kell is, csak ezen külön nem szoktam elmélkedni, ha felmerül valami kérdés ezzel kapcsolatban akkor azért arról van véleményem.Legegyszerűbben azt tudom mondani, hogy nekem egy menedék, mint egy saját világ. 

A hazai színtér: Először is meg kell húznom a vonalat, hogy mi nekem a színtér, mert azért lehet sokféleképpen nézni. Szóval nekem az ilyen zenélésre munkaként tekintő, akár punk akármilyen undergroundnak mondott zenét játszó bandák nem férnek bele.Az nem punk, ennyi. Max punk vagy hardcore zene. Persze kell energiát meg időt fektetni bele, de tökre fájdalmas azt olvasni, ha valaki erről ripacskodik, akkor ne csinálja, ha ez ugyan olyan rossz neki, mintha a szalag mellett melózna. Mert a menedék alatt azt értem, hogy ebbe az ember szeret fektetni, szereti csinálni, azért teszi mert ebben jól érzi magát meg jó elmerülni benne.

…Vonal meghúzva, koncentrálok arra, ami belül van: Izgalmas a színterünk, vannak jobb meg rosszabb idők. Jó volt pl tavaly ilyenkor, amikor mindenki tenni akart valamit, de valahogy egy nagy beleülés lett helyette és az egész kicsit lelaposodott. Persze ettől még voltak jó koncertek meg kijött pár jó lemez, de sajnos eléggé hajlamos rá a közösség, hogy bele szarjon mindenbe, de olyan módon hogy az nagyon destruktív (ez önkritika is). Pedig rengeteg a jó ötlet meg a jó gondolat, jó fej ember, vannak jó zenekarok, de lehetne sokkal jobb is. Most lehet sokkal rosszabbul festettem le mint amilyen, mert azért rohadt jó ide tartozni. Most is jó. De mondjuk ha valami faszább külföldi színtérre nézek, (pl Kanada, Long Island, Portland, New Jersey, Svédország) akkor úgy tekintek rájuk, mintha ők felnőttek, mi meg még csak gyerekek lennénk. Pedig ez hülyeség, ugyan olyan srácok meg csajok ők is mint mi, nincs semmi varázsgömbjük, amitől jobb zenekarokat tudnának csinálni.Persze nem lenne az sem jó, ha majmolnánk valami más színteret, vagy annyira akarnánk valami csinálni meg annyira komolyan akarnánk venni magunkat, hogy már nem is élveznénk az egészet, de fejlődni azért lehetne simán. Szóval azért nem rossz itt, mindig jól érezzük magunkat, de lehetne sokkal királyabb is, kreativitást jóra fordítani meg nem szégyellni.

A politikáról legszívesebben azt írnám, hogy nem érdekel, de ez nem igaz, inkább csak nem szeretem, de mégis érdekel (viszont nem értek hozzá). Attól is függ milyen mélységben gondolok bele – hogy mit lehetne kihozni abból ami van, vagy hogy mi lehetne, ha bármit megtehetnének az emberek, hogy úgy éljenek ahogy jó lenne. Mert arra mondjuk nincs esély, hogy az egész mostani intézmény rendszert lerombolni és építeni egy jobbat, mert ennek az akadályozói maguk az emberek, nem a rendőrség meg nem is a kormány vagy a zsidók vagy nem tudom kiket szoktak még okolni. Szóval nem nagyon hiszek a kollektív anarchiában, legalábbis nem tartom reálisnak. Persze király lenne, de inkább hiszek a saját személyes környezetünk jobbá tételében. Az aktuálpolitikát követem valamennyire, de abban nem nagyon látok olyan lehetőséget, amitől jobb lenne bármi. Egyik párttól a másikhoz menekülnek az emberek a csalódottságuk miatt, szerintem ez mindig is így lesz. A csalódott emberekre könnyű hatni szerintem.

A politika és a punk színterünk kapcsolata elég egyértelmű, szerencsére inkább az ész és a gondolkodásjellemző mint a betanult jelszavak skandálása (van példa erre is azért) és ez a jobbik eset. Mert találkoztam már azzal is, hogy valaki mondjuk nagy antifasiszta, de a szexista meg a homofób dolgok meg mennek nála, úgy hogy észre sem veszi. Még ha a legtöbb zenekar nem is énekel politikáról, a szövegeikkel akkor is kifejeznek egyfajta liberális (kár ezért a szóért, hogy az egyik párt így bemocskolta és most már inkább szitokszó) értékrendet. 

 

 

Kik a kedvenc külföldi zenekaraid? Írhatsz klasszikust is, de azért legyen benne mostani is.

 

Hű, abból jó sok van, meg változó is. A „klasszikusok” közül talán a Minor Threat meg a HüskerDü az első számú kedvenceim, de általában újabb lemezeket szoktam hallgatni. Mostanában ezeket hallgatom legtöbbet: ArcticFlowers (szerintem tavaly ők adták ki a legjobb nagylemezt), TerribleFeelings, BurningSensation, Shoppers, Neon Piss, BlankPages (ők meg a legjobb 7”-t), Spraynard. Örök kedvenceim pl.:  Modern Life is War, PaintIt Black, Latterman, RVIVR, Witch Hunt, DING… ha tovább gondolkodnék rajta tuti eszembe jutna még egy pár. 

 

Buda Mióta van a Planbeer ? Vannak kiadatlan anyagotok? És milyen változások mentek végbe a kezdetektől mostanáig? Tagcsere, műfajváltás, szóval gondolok itt arra, hogy Indie zenekarként kezdtétek, de 2013-ra SXE Hardcore lesz a zenei profil, ilyesmi.

 

2006 nyara óta van Plan Beer.  Kiadatlan anyagok csak ilyen próbatermi felvételek vannak talán, de semmi komolyabb. Sok változás nem ment végbe, akkor is punk zenét játszottunk és most is, csak szerintem fejlődtünk sokat, jobb zenéket hallgatunk, amik hatnak ránk. Meg akkor még mindenki nagyon kezdő volt, inkább azt játszottuk, ami sikerült, most már (többnyire) megy az is, hogy amit kitalálunk, azt eljátsszuk, ez azért sokkal jobb így. Egy tagcsere volt 2009-ben, amikor Marci azt mondta, hogy nem nagyon lesz ideje erre, akkor bevettük helyette a Vilit. Már nem emlékszem pontosan, de valamiért tökre egyértelmű volt, hogy ő száll be.Remélem idén kihozunk egy lemezt, 2011-ben a turnét meg pár koncertet leszámítva nem voltunk valami aktívak, de már vannak új számok, vannak próbák, szerintem idén lesz pár jó dolog.

 

Azt mennyire gondolom jól, hogy a RLO vonalán akartok haladni? Mármint filozófiailag és hangzásilag is. Mindenki szereti az RLO-t a bandában? 

Hát nem tudom, mennyire megyünk a vonalán, de ezt már olvastam máshol is, pozitív meg negatív szemszögből is. De amúgy ezt jó hallani. Nem tudatos, ezért nem nagyon teszünk semmit, csak így négyen ezt szeretjük játszani amit. De egyébként az RLO a legalapabb közös pontnégyünknél. 

 

Mennyivel jobb az, hogy a Tomi, hang technikus, egy igazi TIMBALAND, jobban megy így a stúdiózás? 

Így egyszerűbb meg élvezetesebb is. Eddig csak a Séta EP-t vettük fel magunknak, de az fasza volt. Tomi szülei elutaztak egy hétre nyáron, náluk vettük fel a családi házban. Amíg Bence dobolt mi a Vilivel deszkáztunk az utcán, rendeltünk pizzát meg ilyenek, jó hét volt. Sokkal királyabb mint bemenni egy stúdióba. Nyilván pl. a Séta EP nem szól olyan kiválóan, de az volt Tomi első próbálkozása, meg igazából nekem nincs bajom a hangzásával, de a következő mondjuk biztos jobb lesz. Azóta a Tomi már vett pár drága cuccot, meg sok tapasztalatot szervett, szóval fejlődik. Annak örülök, hogy kb. bejött amit akart, mert frankó bandáknak vesz fel demókat meg lemezeket barátságos hangulatban. Én drukkolok neki. Bár már elterjedt a Timbaland mint poén, Vili kitalált egy király nevet a „stúdiójának”, amit azért írok le, hogy hassunk Tomira ezzel is: T.A.M.A.S. (Tom’s Anarchist Mill Against Society, de az S lehet bármi, vagy változhat is). Tomi innen már nincs választásod azt hiszem!

 

Milyen volt a Planbeer-MindYourStep turné? Olyat hallottam, hogy a MYS zenekar SXE-ként kezdte, és részegen fejezte be, meg, hogy voltak kommunista diktátoros punk srácok, akiknél laktatok, és féltetek tőlük, hogy a kutyáik összetépnek titeket. 

 

Király volt. Hát érted megyünk egy kisbusszal, dopemant hallgatunk, turistáskodunk, zenélünk, nagyon jó élet. A MYS-ben két ember nem ivott alkoholt, de Iván nem volt edge sosem, csak egy durvább részegség után azt mondta nem iszik egy ideig, szóval kb. egy 6-7 hónapig nem ivott, de Németországban megivott egy sört, aztán még párat… hehehe. A dobosuk, Greg x-es, de ő az is maradt, szóval ez rossz pletyka haver. 

A kommunizmust ott kint egész másként nézik a múltjuk miatt. Egyrészt jobban, másrészt rosszabbul.  Mivel a múltjukat nem árnyékolja úgy be, ha valaki ott azt mondja, hogy kommunizmus, akkor nem a rossz idők jutnak az emberek eszébe, hanem mondjuk Marx. De a squat, ahol voltunk tele volt pl. vörös csillagokkal meg Sztálini jelképekkel, ami viszont szar, mert ők nem tapasztalták meg a félresikerült, diktatórikus kommunizmust, ami létezett és nem tudják, vagy nem mindenki, hogy az nem ugyan az. Nem azt mondom, hogy nem voltak jó srácok ott, csak kicsit mintha egy múzeumban lettem volna, nem egy anarchista közösségben. Az egyikük, akivel dumáltam például tök jó arc volt, meg rendes volt velünk mindenki. A kutyás este Prágában volt, a Discentrumban. Én imádom a kutyákat, de nem akartam a helyükön aludni, ezért a Zolival kint aludtunk a szabad ég alatt egy ágyon. A legjobb nap pedig szerintem Berlin volt, egyrészt fasza volt a városnézés, elmentünk a Ramones múzeumba, ahol találkoztunk Descendents-es Miloval, meg NOFX tagok is voltak ott, de ezek után azt már leszartuk, hehe. Este meg megnéztük a Descendents (meg a Nofx-et, de..). Aztán meg egy kis squatban aludtunk, aminek nem tudom már a nevét, de nem a Köpi volt. Turnézni nagyon király.

 

Benne vagy a Great Lakes-be. Milyen abba a bandában? Én voltam egyszer próbátokon, ami kurva jó volt, ott az egyik arc elővett egy Spilerwoxman cigarettát, és Kb mindenki annyira kész lett, hogy nem igaz, csak te voltál józan, meg a Benemarci talán. Vágod, éppen Tekken próba után volt. És hallod akkor kurva jó volt a próbátok, meg amúgy a Koncertetek is tetszett, ami decemberben volt. Szóval mesélj róla egy kicsit, és a Demo anyagról, hogy hány szám lesz, meg ilyenek.

 

Fasza ebben a bandában, jó arcokkal vagyok benne, meg olyanokkal, akiknek szeretem a másik bandáját. (Fater – Dance or Die/Szextank, Márk - Formyfriends, Boros – PFA) igazából a próbáink meg az a koncert nem sokban különböznek, mert mindig eljátszunk blokkban azt a 6-7 számot, ami van, de ez jó, mert legalább egybe leszünk. Az a koncert emlékszem pénteki napon volt, én meg azon a héten hétfőn léptem be, szóval néha kamuztam, de azt olvastam jók voltunk. Le van már szervezve pár koncert februárra ésegy májusra is már. Demó csak azóta jött szóba, hogy Rádi említette a blogon, hogy nekünk kéne olyan, de még nem tudom mikor lesz. Eddig vagy 6 saját számunk azt hiszem, lehet ezek lesznek rajta majd, vagy még írunk és azok is, vagy pár lemarad, fogalmam sincs, én az új fiú vagyok még.

 

 

 

 

 

 

 

Milyen érzés koncertet szervezni? Emlékszem, egyszer mondtad, hogy volt, hogy mínuszba voltál a koncert után, az tuti nem lehetett jó, de gondolom van, amikor pont megtérül a konci, meg néha talán egy kis bevétel is van, ami fasza. Bár gondolom, nem arra törekedsz, hogy bevételed legyen, hanem, hogy jó rendezvényt szervezzél.

 

Koncertet megszervezni jó érzés, csak ahogy közeledik a nap mindig szétparázom magam, de ezt is megszoktam már.  Az esetek 80%-ban mínuszos a buli, van, hogy nulla, de akkor is csak azért, mert pár banda mondjuk előre mondta, hogy ha úgy alakul nem kell nekik benzin pénz, de én azért nem szeretek nem adni, de előfordult már, hogy nincs miből. Eddig egyedül a RVIVR-ből volt „bevételem”, pedig tényleg mindent kifizettem, a helyet a banda fogyasztást, minden bandát, de amúgy a bevételem is nagyrészt elvetem a zenekar merchre még aznap este, meg másnap a RVIVR-nek reggelire. Szóval ja, a bevétel egyáltalán nem érdekel, csak, hogy jól érezzem magam én is (ebben benne van hogy a barátaim is)de azért örülök, ha jönnek annyian, hogy a bandáknak se saját zsebből kelljen megtankolni a kocsit.

 

Mi a különbség, hogyha Tapolcán szervezel koncertet, vagy Pesten ? És szerveztél máshol már koncertet, a fővároson és a szülővárosodon kívül ?

 

Egész más, Tapolcára jobb. Ott ott van a cuccunk amin játszhatnak a bandák, tudjuk mire lehet számítani (ezeket együtt szervezzük a Plan Beer tagokkal), szerintem a hangulat is jobb. Sajnos ott most nem nagyon van lehetőség, bezárt a Fa-Ló kitudja meddig, vagy ha kinyit akkor milyen lesz az új bérlő.. az előző nagyon jó fej meg segítőkész volt. A Lokomotív meg egy diszkó, meg már egy gogo táncrúd is van ott ahol a nyári bulin a zenekar és a közönség közti vonal húzódott kb, szóval szar na. Arra az egy bulija volt jó szerintem. Pestre azért szervezek, mert van pár banda amit nagyon bírok és más nem szervezné le szerintem, mert vagy nem ismerik, vagy meg mert itthon amúgy is kevesen szeretik a jó poppunkot, olyanok akik szoktak szervezni is. Emiatt sokan azt hiszik, hogy nagy poppánker vagyok, pedig amúgy nem, keveset szeretek közülük, de azokat eléggé. Vékony a határvonal a nagyonfasza és a szar tucat poppunk bandák közt. Szóval pestre próbálom elhozni amit szerintem érdemes meg én megnéznék. Azért jó érzés ide is, csak több szívességet kell kérnem, mert itt nincs semmim, cuccok, szállás, kaja meg ilyenekben általában kell segítség.

 

Tapolcán milyen a punk bulik ? Punk hétvégék, amikor nincsenek koncertek, csak együtt lógtok a haverokkal ? Egyszer voltam csak eddig, és az eléggé király volt, bár csak a kocsmánál voltam végig kb, ahol a zenekarok felléptek, utána mentem is haza rögtön. Gondolom, azért vannak ott jó kis helyek, erdők, mezők, patakok, tisztások.

 

Nagyon jó bulik szoktak ott lenni, persze néha laposabb, de valahogy mindig jó az atmoszféra. Sajnos ilyen sima hétvégén már nem nagyon vannak, ha hazamegyek hétvégére, akkor max próbálunk, de este nem nagyon megyünk ki Tapolcán csak úgy. Csak pár kocsma van, régen jó sokat kijártunk együtt, úgy szedtük össze anno a Marcit is a bandába. De a hely amit régen bírtunk inkább már 16 éves náci emo rockerek, vagy 16 éves drum and bass arcok helye, a többi kocsma meg általában sima unalmas zenegépes hely. A Tópart borozó mondjuk király, meg ott van a tó is, néha megmártózunk benne sok sör után, mondjuk inkább koncertek után. Kár, hogy amikor ottvoltál nem mentünk le oda, bár azthiszem hajnali 4 után mentünk mi haza, ti meg nem is tudom hol voltatok akkor már.

 

Van a HEART-A-TACT.BLOGSPOT.COM nevű blogod, amit csinálsz, ami szerintem kurva jó, le is töltöttem ám onnan egy jó pár zenekartól anyagot. És ami fasza, hogy angolul van, így külföldről jobban megismerhetik a hazai zenekarokat. Ez blogspot ugyebár, sokan nézik ? Kik nézik ? Külföldről jöttek visszajelzések, üzenetek, vagy valami hasonló ?

 

Ja, eleve azért indítottam, hogy külföldiek felé mutogassak jó magyar bandákat, persze azért legtöbben itthonról nézik, de ez sem baj. Egyszer volt egy mélypont, akkor töröltem is a blogot, nem gondoltam volna, hogy bárkinek is feltűnik, de írtak páran, hogy mi van, hol a blog? Szóval láttam értelmét beindítani újra  – azaz folytatni, mert nem törli egyből a blogspot a tartalmat -. Azóta már Rádi is besegít, meg nemrég Iván is beszállt, de ő egyelőre nem posztolt még, szóval most fel van pörögve eléggé. Csak legyen mit kirakni. Ha gondolod, megosztok pár belső infót:

Legtöbben Magyarországról nézik, aztán Bulgária meg az USA és Ukrajna. Legtöbben a Plan Beer Séta EP posztot nézték, gondolom ez a nuskull cikk és link miatt van, utána azt, amikor a magyar defekt színtérriport volt a Maximumrockadnrollban, majd pedig a Tartuffe Plan tavalyi EP-jét. Legtöbben a Fuseism-re kerestek rá. Az, hogy sokan nézik az ugye relatív,ha van újdonság, akkor többen nézik, van, hogy pár százan is egy nap. Azt nem tudom, mennyien töltenek is le, mert a bandák linkjeit tesszük ki ahova ők feltették a cuccukat. Visszajelzés nem nagyon jön, de az ilyen blogspoton nem nagyon elterjedt a kommentezés, bár most az új PFA EP-hez van már vagy 4 komment (ebből mondjuk kettő a Rádi). Király lenne, ha kialakulna ilyen véleményezés, talán a facebook oldalon erre nagyobb az esély.Mostanában szoktam törni az agyam, hogy mivel lehetne bővíteni a blogot úgy, hogy ne vesszen el az egyszerű áttekinthetősége, de valami plusz mégis legyen. Majd fejlődik, ha eszünkbe jut valami.

 

 

Még azt megkérdezném, hogy milyen volt leszervezni a RVIVR-t ? Szülinapod volt, és az egyik kedvenc bandádat szervezted le. Gondolom tuti király volt.

Az volt szerintem életem legjobb estéje. Most ez hülyén hangzik, de kajakra, nem csak a RVIVR miatt, hanem minden jól alakult. Azzal együtt, hogy tényleg láttam őket játszani, odáig, hogy hajnalban valami kocsmában ittunk már lefáradva, király volt. 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: interjú punk hülye underground plan beer great lakes heart a tact

Interview - Sallai Laci from PayMyMilk

2012.01.17. 16:07 - posztolta: Lunatic ..

Laci, szereted a punkot ?

Mustárral és csemegeuborkával. Naná.

 

Régebben jogásznak tanultál. Ez hogy fér össze? Jogászból Punk. Bár gondolom az ügyvédi pálya megfontolása előtt is hallgattál punk zenét.

 

Ez így van, illetve még gimnazistaként szálltam be a PoulSunkba. Nem tartottam a kettőt összeférhetetlennek, elvégre mégsem rendőrnek tanultam… lehettem volna part-time punk. J De nem lettem, mert egy év után otthagytam és átjelentkeztem magyar szakra, ami az eredeti tervem volt.  Gyűlöltem a jogot, viszont elég sok dologra rádöbbentem ott és nem csak arra, hogy eszem ágában sincs jogásznak lenni. Abban viszont persze igazad van, hogy egy mintajogász pedáns, kikapcsolja az érzelmeit, amúgy meg öltönyben jár és aktatáskával szaladgál. Hát így elég nehéz lett volna engem elképzelni…

 

 

Laci, te a Pay My Milk! nevű zenekarban vagy benne, milyen cuccok jelentek meg tőletek eddig? Van egy EP anyagotok, amit youtube-on tudok hallgatni, az lemezként megjelent ? Illetve van még más anyagotok?

 

Csak 50 darabot csináltunk az első EP-ből, amit szétosztogattunk, nekem sincsen már belőle. Ha valaki jobb minőségben szeretné hallgatni, akkor a Bandcampen ingyenesen le tudja tölteni, ráadásul eggyel több számot, mint ami a cédén volt. Ez az EP 2010 elején készült, azóta kevesebbek lettünk egy gitárossal, viszont így négyen sokkal könnyebben tudtunk haladni az új dalokkal, így tavaly nyáron kezdtük el felvenni a nagylemezt, ami nagyjából egy év zenei termését összegzi. Ez februárban fog megjelenni Nospanishwax címmel. Tervben van még egy split a PoulSunkkal, ez remélhetőleg még a tavasszal elkészül.

 

 

 

A PMM nekem kicsit olyan, mintha az Adolescents-et összekeverném a NOFX-el és egy kis mocsok punkot beleraknék még fűszerként. Mennyire igaz ez?

 

Hízelgőbb, mintha az Eddához hasonlítanád, hehe… Azt hiszem, van ebben igazság. Közös zenekari kedvenc még a Hüsker Dü, a Propagandhi, a Nomeansno, a Descendents meg a Dinosaur Jr. Nem mondom, hogy mindegyik hatása feltétlenül érződik rajtunk, de valami ilyesmi az eszményünk, ha melodikus punkról van szó. Mindenesetre folyamatosan érződik egy tisztulási folyamat a zenekarban: ugyan még mindig igaz szerintem a punkkillingnoisepop kifejezés, de úgy lett idővel dallamosabb a zenénk, hogy a tesztoszteron szintünk miatt sem kell szégyenkezni. Érdekes, hogy a Pay My Milk! tagjai közül eredetileg mindenki basszusgitáros volt, talán ez is rányomja a bélyeget a megközelítésre például a ritmusok értelmezésében.

 

Tavaly nyáron felléphettetek volna Hot Water Music előtt. De mivel családi ügyek miatt nem ért rá az egyik tag, nem tudtatok játszani. És hát az ilyen esetek elkerülhetetlenek, meg hát előbbre valóak, azokat megoldani. De gondolom nem bánod már azt a napot.

 

Még mindig bánom kicsit, hogy nem játszhattunk aznap, mert nagyon sokat készültünk rá, plusz hatalmas dolog lett volna előttük bemutatkozni. De sajnos nem így alakult és fáj a szívem a mai napig, ha erre gondolok; akkor kellett is némi alkohol, hogy elfogadjam a kialakult helyzetet. Összességében viszont egy remek este volt, sok együtt érző és rendes baráttal, akik rendíthetetlenül vigasztaltak minket; a gondok pedig úgy tűnik, megoldódtak. Ehhez az estéhez fűződik még, hogy PazarNorbert jóvoltából ekkor terjedt el a koboldvicc, miszerint én tudom, hol az arany. Előtte néhányan következetesen Trockijnak hívtak az egyik számunk miatt, éles váltás van a kettő között…

 

 

A Pay My Milk! előtt milyen zenekarokban voltál ? És jelenleg milyen más zenekarod van a MILK (MILF haha, bocsi :D)  mellett ?

 

A PoulSunkban vonyítottam 2009 és 2010 között.

Változatlanul tagja vagyok a Pygmalionnak, amit még gimnázium elején kezdtünk el csinálni. A stílusunkra lehet azt mondani, hogy komplex modern rock, egy kicsi hard-funkkal, eléggé más zenei közegben mozgunk velük. Léptünk már fel a Hegyalján; a Dürer Kertben az Istenhátamögött meg a Supernem előtt is, most pedig épp készülőben van egy profi videó anyag.

Emellett van egy soloproject-szerűségem, amit még 2009-ben kezdtem el felvenni, ez a The Somersault Boy. Volt egy csomó ötletem, amik jóval poposabbak voltak annál, hogy beleférjenek a zenekarokba, ennek az első anyagát most tettem fel Bandcampre. Otthon meg a próbateremben veszegettem fel ezt a lemezt és már nem akartam többet foglalkozni ezekkel a számokkal, azért lett most ez így elengedve. Eléggé inspirált ebben amúgy a korai Eels, a Neutral Milk Hotel, a Built To Spill, a korai Beck. Ezeket a dolgokat nem igazán tudom összekötni ezzel a ma divatos singer-songwriter vonulattal, meg a lo-fi tumblr vonulattal sem. Nincs ezekkel semmi baj amúgy, csak azt hiszem, máshol vannak az inspirációk. De aztán lehet, hogy marhára nem. A következő EP nemsokára kész és eléggé más lesz: agresszívebb, kicsit keserűbb, pop és üvöltözés. Érdekes, hogy míg 2009-ben ennek semmiféle fóruma nem volt itthon, nem is gondoltam akkor, hogy valaha megmutatom bárkinek is az ismerősökön kívül; időközben lett ennek egy egész kis színtere itthon. Nem hiszem, hogy ebben a lo-fi körben bárki is hallott volna rólam, pedig kíváncsi lennék, mit gondolnak erről a projectről. Furcsa módon külföldről viszont érkezett visszajelzés, egy San Franciscoban tanuló svéd filmes srác írt, hogy szeretné betenni az egyik dalomat a készülő filmjébe.

 

Mik a tervek a jövőre nézve? Turné, valóságshow?

 

Hát a Pay My Milkkel koncertek, esetlegesen egy mini turné, de most még a legfontosabb, hogy a Nospanishwaxet kiadjuk, pörgessük és a PMM híre jusson el oda kishazánkba, ahol van rá érdeklődés. Természetesen a valóságshow sem marad el: márciusban indul a főzőműsorom Alekosszal és Mága Zolival.

 

 

Milyen koncerteket szervezni? Kezdetben még annyira nem szeretted, ahogy emlékszem, de mára már megszeretted és csinálnád is egy jó darabig ugyebár.

 

Már 2008-ban csináltam kisebb koncerteket főleg akkor még a Pygmalionnak és más baráti zenekaroknak, de aztán 2009 elején volt egy megtorpanás két ominózus eset miatt. Akkoriban még a helyek szervezőivel közösen csináltuk a bulikat és az egyik helyen ez a jóember valami egészen másféle szisztéma szerint kezdett el számolni és a rohadt sok fizető néző ellenére sem lett kifizetve a háromból két zenekar, a másik esetben pedig a Rocktogon biztonsági őre akart megverni. Jó időre elment a kedvem bárminemű szervezéstől, így csak tavaly kezdtem újra, mostanra viszont tényleg megszerettem (bizonyos részeit). Anyagilag katasztrofális a dolog ezen a szinten, ebből nem lehet pénzt csinálni, a cél a nullszaldó. Ellenben egy sikeres koncerttől napokig jó kedvem lesz és király, amikor egy külföldi bandával tényleg tök jó együtt dolgozni. És az a kellemes gesztus is jobb kedvre derít, amikor több hónappal később rád írnak, hogy mi van veled és nyugodtan nézz be hozzájuk valamikor.

 

Van a LoudandWrong Booking. Ezt csakis egyedül csinálod? Ki segít még benne neked? Ugyebár van egy facebookos profilod, népszerű lett?

 

A Loudandwrong Bookingot főleg én csinálom, illetve van egy állandó jegyszedőnk meg egy fotósunk. Az egyéb dolgokba, mint pl. promóció, plakát, videoflyer, vagy a zenekari szállás, nagyon sokan besegítettek már, nekik ezúton is köszönöm az önzetlen segítséget. Facebookon van egy lájkolható oldal is, illetve egy személy is, a hangsúly főleg az utóbbin van. A Facebook csakis arra kell, hogy akiket érdekelnek a punk/hc koncertek Pesten, azok tudjanak róla. Ha valakinek amúgy van kedve segíteni, nagyon szívesen venném! Újabb fejlemény, hogy várhatóan tavasztól az egri Emptiness Bookingos Márk is Pestre költözik és valószínűleg együtt csináljuk majd a pesti koncerteket. 

 

 

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

 

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

 

Szerinted milyen a hazai szintér? Van valami probléma, és ha van mi az? Arra gondolok, hogy a király zenekarok kevesebb lehetőséget kapnak, a szarokat meg túlnépszerűsítik.

 

Ezt nem érzem problémának, mert nincsen punk Vivatévé meg punk Bravo nálunk, így ritka az, hogy itt valaki jogtalanul nagy teret kapjon. Felkapottak persze vannak, de az meg nem feltétlenül érdemtelen dolog. Szerintem elég gyorsan terjednek a hírek a közegben, a jó zenekarokról ugyanúgy, mint a rosszakról: ha valaki jó, azt úgyis megsúgja valaki, vagy olvasod a fórumon. Ha meg valaki rossz, akkor meg nem mész el minden koncertjére, ahogy mások sem fognak, mert senki nem hallgat olyat zenét, amit nem élvez. Még sznobságból sem. Gondolom én.

Amit hiányolok, az egy picivel nagyobb és nemcsak hirdetett, hanem ténylegesen megélt nyitottság, elvégre a punk valami ilyesmiről szól. Illetőleg néha feleslegesen erősnek érzem a nihilizmus szellemét. 

 

Te hogy érzed magad a hazai punk színtérben? Király szerinted?

 

Alapvetően jól, bár én nyilván a Pesten zajló eseményekről tudok nyilatkozni elsődlegesen. Elégedetlenkedni lehet persze, de tök jó érzés volt lemenni a legelső próbatermes bulira, egészen más érzés, mint egy klubban megnézni egy zenekart. A közösségnek is van egy alapvető húzása és nem is kell ehhez mindenkinek bemutatkozni. Vannak jó zinek és ugyan nem vagyok vega, de nagyon szeretem a vegabüfét is. Zenekarok frontján pedig elég jól állunk, bár vannak betömetlen lyukak a palettán, nem kell szégyenkezni a bandáink miatt, például Buda válogatását a tavalyi évről büszkén lehet mutogatni külföldnek is. Én is mutattam egy-két külföldi arcnak és őszintének tűnt a dicséret. Aminek örülnék, ha az eddigi bástyák mellett (Szabadazá, Óbuda stb.) lenne még több jó hely, ahol szívesen fogadnának minket, ne adjisten lenne egy állandó kocsma/klub, ahova folyamatosan lejárkálnának az emberek. Ez Pesten nagyon hiányzik.

 

1 komment · 1 trackback

Címkék: interjú punk 2012 booking pay my milk sallai laci loud and wrong booking

Gorilla Büfé - Interjú Jakival

2012.01.10. 08:00 - posztolta: neverlivetosee

Ebben az évben, mármint 2011-ben történt sok jó és sok rossz is, ezeket meg is próbáltuk top listákba állítani Perez barátommal, de egy valamire nem tértünk: az év legkirályabb dolgára, hogy megnyílt a Gorilla Büfé vegan étterem, melyet nem más, mint Jaki barátunk nyitott, ki amúgy csomó király bandát hozott el magyarországra, még saját turné busza is volt. Őt faggatjuk az alábbi interjúban, hogy mégis hogy tudott idáig jutni!

 

 

Szevasz Jaki, nagyon gyorsan légyszi mutasd be magadat azoknak, akik nem vágják, hogy most mit makogtam össze a fenti sorokban, és semmit sem tudnak rólad!

helló.
Jaki vagyok. 8-10 évig turné, koncert szervezőként és turné sofőrként éltem, de 2010 nyarán kaptam egy mélyvénás trombózist, így be kellett fejeznem a vezetést 2011 tavaszán… nehéz döntés volt de választani kelett… a trombózis tipikus kamionos betegség, amivel lehet még vezeteni csak aki hajlamos rá annak annyira nem ajánlott, azótta vérhígítón élek :-)
Itthon akartam munkát keresni, de erről hamar letettem, és régi álmom volt egy kis büfé megvalósítása, és a félra rakott kis pénzem meg család, barátok segítségével 3 hónap alatt kétkezi munkával felépítettük a Gorillát. irgalmatlan kemény volt, de a nyitás óta talán még keményebb… mint tudjuk itthon a kisvállalkozások támogatása csak egy gyermekmese, ebben a kibaszott országban minden fillérért kidolgozzuk a belünket, és ezt szó szerint értsétek, se éjjelünk se napaplunk mióta ezt csináljuk…. nem panaszkodunk csak kilátástalan a helyzet, és erről a politikusaink és a magyarok mentalitása tehet, szerintem…. 


Baszki Jaki, én 16 éves korom óta turnébuszt akarok a nemlétező garázsomban. Mai fejjel lebeszélnél az ilyesmi terveimről?

nem, semmiképp sem bezsélnélek le. azokat az időket sohasem felejtem el, és rengeteg tapasztalatot szerzetem ezzel. 
amiről lebeszélnélek az a vállalkozás, itthon, főleg most az államcsőd előkapujában.

 
Ha már szóbahoztam a turnébuszt, hogy tudott eljutni odáig a fiatal éned, hogy profi turnémenedzser legyél? Úgy értem most vicc nélkül, ebből te valamilyen szinten ebből te pénzt tudj szerezni és azt vissza is forgasd?

szerintem ennek is mint minden másnak a lényege az akarat, a kitartás, és a munka. amikor én elkezdtem semmiféle anyagi ambícióim nem volt ezzel a dologgal (és szerintem ez a kulcsszó, mert mindenki aki manapság ezzel a dologgal kapcsolatba kerül annak a második mondata a pénz…), az első turnémat 2002-ben szerveztem, és emlékszem, átlag 80 eurót szerettünk volna kapni koncertenként, ami persze nem jött össze, és úgymond bukta volt a turné, mármint anyagilag, ha lehet ezt mondani, hogy bukta, mivel 8-an voltunk, 1 hónapig beutaztuk európát, olyan helyeket, ahová soha nem jutnánk el, és ez belekerült a zenekartagoknak fejenként x ezer vagy 10 ezer ft-ba, ő nekik ez teljesen megérte és elégedettek voltak. mint egy nyaralás. szerintem ha egy underground kis banda úgy akar turnézni, hogy "ó nullára jöjjönk ki", akkor maradjon inkább otthon aztán nyavajogjon, hogy jajj de szar az élet. 
utána is évekig egy fillért nem kértém a turnészervezésért csak azt, hogy az én buszommal menjünk, és én vezessek ingyen, tehát csak a buszért kaptam valamennyit, ami kb arra volt elég, hogy karbantartsam, vissza fizessem az árát és éljek magam erejéből és ne a szüleim nyakán. 
később, amikor már évi sok-sok turnét csináltam, akkor kértem egy x összeget a szervezésért is, de ebből a vége felé konfliktus adódott egy pár amcsi zenekarral, akik el is érték azt, hogy abba hagyjam az egészet. ehhez javarászt két remek banda, a Grave Maker és a Trial-ös Timm Mcinthos álltal vezetett Wait In Vain járult hozzá legnagyobb részt, a végső döfést a Wait In Vain turné tette. utánuk két saját szervezésű turnéba segítettem még be ami az Unrestrained / River Card volt, de azt már többnyire ők csinálták, meg a Questions/United And Strong.
a nagy baj ezzel a hardcore dologgal manapság, hogy kibaszottul nem arról szól amiről kellene, tetovált full egós hülyegyerekek akarnak más szenvedéséből meggazdagodni, mert azt hiszik az ő munkájuk, hogy zenélnek és a színpadon pózolnak az több  mint azé aki őket segíti, szervez nekik, vezet nekik …stb…
az utóbbi pár évben többnyire 12 személyes busszal és 2 tonnás utánfutóval turnéztam, néha nagyobb kaliberű turnékon, és meg kell, hogy mondjam sok nagyobb zenekar sokkal több elismerést tett felém, mint az úgymond hű de menő kicsi hc bandák.


Mik voltak a legszebb és legrosszabb emlékeid ezzel az életmóddal kapcsolatban?

több szép emlékem van mint rossz, 90%-ban ez egy remek dolog volt, nehéz lenne felsorolni a szép emlékeket, de a legszebbek mindenképpen a tartós barátságok lehetnek, tengerentúli, európai vagy hazai emberekkel, volt „kollegákkal” akikkel együtt sok jó dolgot éltünk meg.
a legrosszabb mindig az volt, amikor kiderült a turné első pár napjában, hogy a zenekartagok irgalmatlan szar arcok, és le kell húzni velük 3-4-5 hetet egy buszban napi 24 órában, azok voltak a pokolturnék. amikor legszívesebbe kibasznád őket az útszélén, hogy gyalogoljanak hazáig.


Végül hogy sikerült odáig eljutnod, hogy éttermet tudj nyitni Budapest belvárosában? Egyáltalán milyen ötlet és elhatározás vezérelt?

ezt az elején írtam, de a főzés szeretete meg az, hogy csináljunk olyat itthon amilyen még nincs. persze ezt is rosszul gondoltam, mert itthon minden más mint máshol… itt nem azt nézi sok ember, hogy hű de jó hogy ez van, hanem azt, hogy ok, hogy van de miért nem másképp? azt pedig kevesen nézik, hogy mi, hogyan is jutottunk el addig, hogy ezt megvalósítsuk. itthon sokan inkább egy Lexus terepjárós üzletembert támogatnak mint egy ilyen kis helyet, ha nekik épp valami kifogásuk van vele, vagy tovább megyek egy multi gyorsétterem hálózatot támogat még inkább...


A büfében szinte minden általatok van elkészítve, ugye? Imádom a burgereiteket, remélem lefizettek majd egyel az interjúért. Na de vissza a kérdésre, már turnészervezőként is csomó finomságot főztél, sőt már akkor híres volt a „Jakis humusz”, ilyesmik fel fognak kerülni a palettára? Vagy már volt is, és csak én vagyok a béna, hogy nem vettem észre?

sok mindent jó volna árulni, de a kapacitásunk nem engedi, így is túlsokat vállaltunk és nehéz tartani a szintet meg az elvárásokat. 

 
Budapesten már nem olyan nagy szám, hogy vegan étterem nyílik, vidéken viszont nem hogy ritkaság, de az emberek még ki is nézik az ilyesmit. Jól megy a bolt, vannak érdeklődők rendszeresen? Azt tudom, hogy sok zenekar tagja ellátogat ide enni, de a hétköznapi ember is megengedheti ebben a kibaszott magyar válságban, hogy egyen nálad? Hisz mégis csak spórolni kell minden szaron sajnos.

jönnek átlag emberek, és sok húsevő is jön, akik szeretik a jó kajákat. a sporolásról, igen a 2012-es év a vendéglátásnak nem fog kedvezni, főleg mivel a dolgozók étkezési jegy juttatásait elvették és egy másikat hoznak amiről nem lehet tudni, hogy is lesz… a járulék és áfa emelést nem is mondjuk…. aggódunk mi is, hogyan éljünk túl.


Mennyire tudtál benne lenni idén a hardcorepunkban? Egy étterem elvezetése nem lehet könnyű, biztos kimelózzátok a lelketeket is, gondolom így annyira nem tudtad követni a dolgokat, de azért érdekel a véleményed a 2011-es dolgokról:
- magyar lemez idén?
Rivers Run Dry / Boredom split 12” (ez 2010 decemberében jelent meg azért mertem ide írni

- magyar banda idén?
River Run Dry

- külföldi lemez?
kylesa – spiral shadow 

- külföldi banda élőben?
Pulling Teeth koncert tündérgyár



Hogy értékeled úgy általánosságban 2011-et? Jött a válság, de te jól bemutattál neki, hogy elmehet a kurva anyjába, és megnyitottad a saját vegan kajáldádat, ez mennyire király már, nem? Geci kapitalisták bekaphassátok, jeee!

bárcsak így lenne…. de ez más tászta már, itt nem lehet mást csinálni csak túlélni, és kibaszottul kemény lesz. a kilátások ebben az országban nagyon rosszak. erre feltettük ez eddigi teljes életünket és nem csak a múltat a jövőt is az adóságok miatt, de kitudja mit hoz a jövő…

 
Mit vársz 2012-től? Leverjük a támadásokat, amiket hazánk ellen indítottak a nagytőkék, ugye? Na de most komolyan, bármi kilátás, terv, elvárás… ?

többször szóba hoztam az interjú alatt. az én kilátásaim rosszak, és az ország rossz nagyon rossz úton halad…. 

 
Végezetül nem tudom, elég szar vagyok befejezésekben... bármi üzenet az olvasóknak?

Köszönjük az eddigi támogatást a Gorillában! 
2012-ben is gyertek, szükésgünk van rátok!


Köszi az interjút, király vagy!

ti is királyak vagytok! én köszönöm.
 
Kontakt:
http://gorillavegabufe.blogspot.com/
facebook oldal
https://foursquare.com/venue/20315086
gorillavegabufe KUKAC gmail.com

 

Szólj hozzá!

Címkék: interjú punk hardcore vega 2011 vegan jaki fuck you 2011 gorilla büfé dreamlongdead booking

TOP5 magyar banda 2011-ben

2012.01.04. 08:00 - posztolta: neverlivetosee

Oké, átvettük tegnap, hogy mely bandák adták ki a legjobb lemezeket múltévben, de most vegyük sorra azt, ki mit tud nyújtani élőben. Nem csak az koncertek teljesítményét próbáljuk most kiemelni, bevesszük ebbe az általános aktivitásukat, ami lehet lemezkiadás, de akár aktív koncertezés is, stb. Leginkább mégis az élő teljesítményre próbálunk majd koncentrálni. Kezdődjön a visszaszámlálás!
 

#5

Hanoi
Szögezzük le, hogy zeneileg én nagyon szoktam húzni a számat, ha ez a banda szóba jön, mert nem igazán az a fajta hardcorepunk, amit én szeretek. Ettől függetlenül a banda hírneve, sőt, talán már inkább a neve megelőzi az összes zeneiségüket. Ami valahol vicces, valahol viszont kár, mert egy eléggé belsős poénnak köszönhetően egész nyarát „áthanojozta” jó pár barátom. De a lényegre térve, iszonyat sokat koncertezik, szervez és mozgolódik ez a banda, és ez bőven felülírja azt, amit az én ízlésem diktál. Sokan példát vehetnének róluk.
 

#4

Liberal Youth
Az tuti, hogy nem a legújabb lemezükkel kerültek fel ide :-DDD Oké ez parasztság volt, bocs srácok, de nem csak hogy nem szól jól a lemez, egyszerűen hiányzik belőle sok minden, hogy jó legyen… na de az csak egy szaros lemez, sőt, igazából inkább mondható egy reprezentatív útmutatónak, hogy hol tart most a banda az új dalok írásában. Ami sokkal inkább számít, az-az, hogy a Liberal Youth még mindig kurva jó élőben, és továbbra is magyarország egyik legkarizmatikusabb frontemberével büszkélkedhet. De komolyan, csinálja valaki Berci után, hogy aztán majd olyan idősen is legalább feleannyi energiával ossza az igazat, mint ő.
Szóval Bercivel a banda élén még a mai napig hihetetlen erőt képvisel a zenekar, kár, hogy ritkán tudnak játszani.
 

#3

Wolf Shaped Clouds
Első ránézésre: az ügyetlen kis emo szökevény srácok felállnak a színpadra, akik számára ismeretlenek lennének, talán még röhögni is elkezdenének, hogy kik ezek a szerencsétlenek, aztán elkezdik a szettjüket, és… hát a kurva életbe, ha most azt írnám, hogy „BUUUM”, az gecire nem írna le semmit sem, mert annál sokkal nagyobb robbanás történik, annyi energia, düh és kreativitás szorult ebbe a bandába. Az okosan váltogatott káosz és dallamok harmóniáját még a sokszor túlságosan rájátszó énekes sem tudja elrontani, de szerencsére ebből a szokásából takarékra vett, meg hát a dalok alatt mégis csak tudja bizonyítani ő is, hogy nem csak a hangszereseké az érdem ebben a zenekarban. És tényleg nem csak az övéké.
 

#2

Dance Or Die!!!
Oké, itt egyre szorosabb a mezőny, mert bizony sokszor van, hogy lekörözi a DOD-os arcokat a Wolf Shaped Clouds, mégis akkor hogy lehetnek ők a másodikok? Egyszerű, sokkal aktívabb zenekarról lévén szó, idén kiadtak kettő split lemezt is, egyet kazin és egyet bakeliten, továbbá körbe turnézták európát a PFA társaságában, és itthon is a nevük egyet jelent a garantált jó koncerttel: mert igazából idén a DOD nem igen adott rossz koncertet. Hiába emlékszek még arra az időre, mikor még csetlett-botlott a banda, azoknak már rég vége, annyira durván és valahol gyorsan lett megreformálva a zenekar, hogy pár köcsög nosztalgia kurván kívül senki sem emlékszik, hogy mi is volt régen, csak arra, hogy mennyire egyben van az, amit a DOD csinál, és hogy mennyire üt.


#1

PFA
Na jó, itt aztán tényleg nehéz volt eldönteni, hogy kié is legyen az első hely, még ha ez csak amolyan szimbolikus lista is (és semmi komolyabb súlya sincsen). PFA olyan szinten aktív banda, hogy akár azt is hihetné az ember, hogy ezek a srácok a zenélésen kívül nem is csinálnak semmi mást. Három split lemez, egy diszkógráfia kazetta és rengeteg (úgy értem TÉNYLEG RENGETEG) koncert, azért egész jó, nem? Ami a legjobb, hogy mindemellett tartanak is egy jófajta minőségi szintet, mely alá nem adnak. Szóval mi ez kérdem, ha nem egy bérelt első hely ezen a listán?
Na de várjatok, majd lesz még szó a PFA egy rejtett sötét oldaláról is holnap!


Bónusz +1

Lömbihead
Lömbihead az a banda, ami nagyon megosztja az embereket: vagy szeretik, vagy utálják, valamiért mindenkiből kivált reakciókat, és elég szélsőségeket. Ez azért teljesítmény, nem? Akár a listán is szerepelhetett volna a banda, ha nem bénázzák el az egészet az első lemezükkel, amit végül mondjuk szerencsére ki sem adtak, de addig húzták az emberek agyát vele, hogy az már szerintem nekik is fáj. Cserébe 2011 végén elkezdtek felvenni egy újabb lemezt, aminek csak az instrumentális részét hallottam, de arra csak azt tudom mondani, hogy fenomenális. Ha nem basszák el a vokálokkal, akkor tuti ők fognak 2012-ben tarolni mindent, és még talán Sebő is felkerül a Cool Listára!
 

Szólj hozzá!

Címkék: punk hardcore emo hanoi 2011 dance or die liberal youth pfa lömbihead screamo wolf shaped clouds fuck you 2011

Rozsda live

2012.01.03. 18:51 - posztolta: neverlivetosee

Padkarosda - Maszlag (live)

Nem sokat fűznék hozzá a poszthoz, mert nem az a rovat lényege, de ennek a felvételnek valami kurva jó hangulata van, már ami a képet illeti, az biztos. Persze a zene sem kutya!

 

Szólj hozzá!

Címkék: punk 2012 jól nézd meg padkarosda

TOP 5 legjobb magyar lemez 2011-ben

2012.01.03. 08:00 - posztolta: neverlivetosee

Sose csináltunk ilyen top listát, mert nem vagyunk a hívei annak, hogy szubjektív szempontok alapján rangsoroljunk mindenféle alkotást, de idén egyszerűen nem tudtuk megállni, hogy ne menjünk bele ebbe a piszkos játékba!
Így hát íme 2011 legjobb magyar lemezei szerintünk (leginkább szerintem):

 

#5

Téveszme - Megosztom Veled, mielőtt feleslegesnek tartanám

Oké, szögezzük le, hogy én nem bírom végighallgatni elejétől a végéig megszakítás nélkül ezt a lemezt. Nem azért, mert annyira súlyos anyag lenne, sokkal inkább azért, mert ez már nagyon nem az én medrem, illetve én szinte a kezdetektől ismerem a Téveszmét, és ez a világ, a borítóval egyetemben van tőlem a lehető legmesszebb a világon. Tudom, hogy egy tök tehetséges srác csinálta a grafikai munkákat, és azt is, hogy ez a lemez nem csak a dalokban, de hangzásban is nagyon össze van rakva, mégis, egyszerűen nem tudom befogadni.
Ettől függetlenül ha azt mondanám, hogy ez a lemez nem jó, kibaszottul seggbe kéne rúgni engem valakinek, mert igen is ez egy nagyon szépen megkomponált remekmű – még ha viszolygást is érzek a közelében.
Az a fura helyzet állt fel, hogy annyira megközelítettek egy olyan határvonalat a srácok, ami már taszít engem, mégis a határvonalon belül mozognak: műanyag MTV kompatibilis termék és művészi értékekkel felfegyverzett tökös punk-rock között. Leginkább AFI és nála sokkal modernebb, metálosabb barátaihoz lehetne hasonlítani, mindezt úgy, hogy nem lóg ki a lóláb, ezeknél őszintébb srácokat nehéz keresni az országban, és ezért úgy érzem, megérdemlik a dobogós helyezést.
http://www.mediafire.com/?q6o81qkcac92gwb

 

#4

Karst - Cleaning A Cave

Bár nem a legjobban szóló lemezről beszélünk közelről sem, mégis bűn lenne, ha lemaradna erről a listáról. Nem annyira punk, mégis zeneileg és a dolgok hozzáállásában annál inkább mondható annak, ami nem csak a szövegek frankó kivitelezésére hat ki.
A banda teljesen DIY módszerekkel otthon rögzítette anyagát, ami a dobot hallgatva sajnos hallatszik is, de ha képes vagy elmerülni a dalok már-már rémisztően ijesztő mélységében, ezt teljesen elfelejted. Mintha a legjobb indie, emo és black metal dalokat keverték volna össze valami olyan egyvelegbe, ami csakis itthon volt képes megszületni, és tudjátok, többek között ez az, ami miatt úgy érzem, ennek a lemeznek mindenképpen szerepelnie kell ezen a listán.
http://karst.hu/cleaningacave.rar

 

#3

PFA / Dance Or Die!!! split

Szerintem idén, mindenképpen érdemes megemlíteni a PFA/DOD split kijövetelét. Nem is azért, mert annyira lenyűgöző lenne a korong, hisz nem renget meg se eget, se földet, de még egy parízerért sorban álló kisnyugdíjast sem – persze csak akkor, ha feltételezzük, hogy Gizi néni már ismerte eddig a DOD/PFA munkásságát. Sokkal inkább azért illik szerepeltetni ezt a lemezt ezen a top 10-en, mert az egyik legremekebb példa arra, hogy barátság, összefogás és egymás támogatása miket képes létrehozni: ez esetben ezt a gyönyörű bakelitet. És nem azért gyönyörű, mert esztétikailag annyira király dizájn lett hozzádobva (azért persze megveregetem a saját vállam), sokkal inkább azért, mert mint mondottam, a két zenekar, barátaik és a három kiadó, köztük a Dzsukhell sem időt sem pénzt nem sajnálva oldotta meg, hogy ez a lemez egyáltalán létezhessen. Követendő példa mindenki számára 2012-ben.
http://pfa.punkportal.hu/2011_pfadod.rar

 

#2

Rosa Parks / Ana Never split

Egy dolgot mondjon valaki, ami nem jó a Rosa Parksban. Egyet! Ugye nincs semmi, mi? Hát már csak ennyit leírva is bőven elég lenne szerepeltetnem ezt a bandát, de most lemezekről beszélünk, oké? Így hát kicsit megosztva kell írnom erről a splitről, mert elfogultság ide vagy oda, nekem bizony a győri brigád oldala az, ami idén is bizonyította, hogy ezek a srácok kurvára tudnak valamit. 
Post-rockot említve mindenkinek az epikus, szinte már barokkos túlzásokkal díszített balladák jutnak az eszébe, de az igazság, hogy itt sokkal többről van szó. Egyrészt, ezek a túlzások kurvára nincsenek jelen, hiába az epikus hangzat, itt minden le van tisztulva, a srácok kurvára tudják, hogy mit is akarnak, nem csak koncerten, de lemezen is: talán az egyik legjobban szóló lemezről beszélünk, ha ezt a splitet nézzük – legalább is magyar viszonylatban mindenképpen.
Stay Punk! Stay Prog!
http://www.mediafire.com/?wd2ao1zlrl5pb9h

 

 

#1

Human Error - 10 Reasons To Kill Your Boss and Destroy The Whole World

Ha tökösségi top listát szeretnék állítani, tuti, hogy bérelt helye lenne a Human Errornak. Nem csak az miatt, mert a hazai mezőnyben az egyik legjobbra megkevert lemezét tudhatja magáénak, sokkal inkább a banda céltudatosságának, hogy mennyire lejön, mit és hogyan is akarnak, és hogy őszinte legyek, az idei sok új banda ellenére kevés ilyen öntudatossággal találkoztam, ami ekkora elhatározottsággal párosult volna.
Bár sokan úgy gondolják, hogy az ilyen d-beat bandákhoz kötelező jelleggel párosul az a fránya töltényhüvejes, ötezerfelvarrós anarcho klisé külső, a Human Error viszont kurvára nem a külsőségekkel hívja fel a figyelmet, amit bizonyít ezen a lemezen is. Bár a szövegek rendkívül egyszerűek, ám pont ettől nyerik el a szépségüket: lényegre törő és egyből fogható az üzenet.Ha mindez nem lenne elég, az egészet megtoldották az év legkirályabb feldolgozásával a Marine Revue-től, szóval kérdem én: első hely, vagy első hely?
http://www.mediafire.com/?oxcg17ex3htztpd

 

bónusz +1

Piresian Beach - Fuck your mind

Oké tudom, ezért most a fél punk közösség meg fog vetni, de attól még nem mehetünk el a tény mellett, hogy ez a lemez akkor is királyság, még akkor is, ha az úgy nevezett lo-fi együttesek 99%-a még képről sem látott fuzz pedált, Piresian Beach valahogy mindig is egy üdítő kivétel tud lenni.
Én nagyon féltem az új lemeztől, hisz ennyi hype-ot magyar zenekar nem igen kap, és a hype nem vezet sok jóra, legjobb esetben is csak nagy elvárásokat állít egy-egy bandával szemben. Szerencsére ez nem így volt ebben az esetben. Utólag raktam bele a listába, mert egyszerűen akárhogy tologattam a dolgokat, nem fért bele a TOP5-be, viszont bűn lett volna kihagyni, hisz most is, ahogy a lemezt hallgatom, valami ösztökél, hogy igazságot tegyek ebben a kibaszott mocskos magyar demokráciában. Legalább a fasza lemezek közt, ha máshol nem is. Így, ha azt mondom, "hatodik helyezett", talán akkor lennék a leglogikusabb, viszont mivel ez egy TOP5, így nincs hatodik hely - héj, ez viszont nem veszi el a kedvemet attól, hogy kicsit felrúgjam a szabályokat, és betuszkoljam a Piresian Beach-et a listára.
Lo-fi arcok! Vegyetek példát a Piresian Beach-ről, és feleslegesen ne akasszatok magatokra olyan jelzőket (lo-fi, DIY, őszinte, stb), ami nem igaz rátok - attól még lehet jó a zenétek.
http://www.mediafire.com/?pk8x4ri3tuweh3h

1 komment

Címkék: punk letöltés hardcore crust 2011 téveszme dance or die pfa rosa parks human error piresian beach karst 2011 de 2012 re fuck you 2011 top 5 magyar lemez ana never

Lunatic

2012.01.01. 23:07 - posztolta: neverlivetosee

 Szevasz-szevasztok-sziasztok, mi a pálya?

Múltévben kihagytuk az évösszegzőnket, azonban idén, Perezzel a jobbomon kiegészítve új lendülettel esünk neki évértékelőnknek. Hogy mik várhatóak majd? Mindenképpen, mint ahogy a Fuck Yeah 2009-ben,  interjúk számunkra érdekes emberekkel, akik valami miatt fontos tényezők voltak az évben, zenekarok bemutatása, kik a vártnál kevesebb publicitást kapnak, továbbá egyéb agymenések, melyeknek értelmét még mi sem keresnénk.

Szóval igen, itt van velem új munkatársam is, mint említettem, így hát mi lenne jobb kezdés, mint egy bemutatós interjú? Ugye ti is izgultok, hogy végre dagadni kezd a KLUR legénysége? Hivatalosan még vannak cikkíró kollégák, de se Ricsi, se Dávid, se Ádám, se Márk nem ír már több éve. Én pedig, hát tudjátok, mikor hogy. Na de elég a rizsából, vágjunk is neki első évértékelős interjúnknak, mely idén „Fuck You 2011” névre kereszteltem!



Egy gyors bemutatkozást kérnék, mindenféle rizsa nélkül, csak a tényekra hagyatkozva, hogy ki is vagy és honnan is lehetsz nekünk ismerős!

budapesti lakos vagyok. Csak 2 éve hallgatok úgy igazán punk zenét.  Persze néha hallgatok azért mellette más műfajba kategorizálható zenét is. Szeretem a falafelt, bár ki ne szeretné, tuti sokan kedvelik, nem csak én.


Pár éve vagy benne szervesen a punk színtérben, mégis idén robbantál csak be igazán. Személyesen az emberekben a személyiséged, míg másoknak akár a fanzine-ed is ismerős lehet. Mesélnél arról, hogy mégis honnan jött az ötlet, hogy a semmiből csinálj egy fanzine-t? Kaptál bármi bíztatást bárkitől, útmutatást vagy ilyesmit?

Az egyik próbán, amikor még úgy nyár közepe volt, beszélgettem a haverommal, aki a zenekaromban, a gitáros. Azt mondtam neki, hogy unatkozok, és erre ő azt mondta, hogy írjak akkor egy fanzinet. Amúgy is rég óta írogatok már néha-néha, ezt, azt. Novellákat, filmtörténetekhez való irományokat, amit ma már nem nagyon csinálok. Tavaly csináltam egy minimál art képregényt is, meg hát néha szeretek írni, néha meg azért írók, mert unatkozok. 

 


Miért pont Lunatic? Honnan jött a név? És mi ez a sok drogos kaland? Van esetleg bármi kapcsolat a drog és a név között?

 

Amikor gondolkoztam azon, hogy mi legyen a neve, elsőnek Reddzsó volt az ötletem, de az hülyén hangzik, de nagyon. 
Azt utána eszembe jutott, hogy ez egy kicsit őrült fanzine lesz, és hát az egyik angol megfelelő név rá a Lunatic, és nem tudtam hogyan kell helyesen leírni.
Eszembe jutott, hogy van az a Dance Or Die szám, hogy I’m a hick, és annak a szövegébe benne van a lunatic szócska, és akkor gondoltam, ha már van egy ilyesfajta összefüggés, akkor, az tök jó, meg hát szeretem a DOD-ot. Meg is maradtam ennél a névnél.
A sok drogos kaland azért van benne, mert hiányoltam azokból a fanzine-ekből amiket én olvastam. Legalábbis kevés volt benne a drogos kaland.

Szóval a lényeg, hogy a fanzinom nevének és a drogos kalandoknak nincsen kapcsolata egymással.

A kábszeres novellek nagyon bejönnek,  ahogy a kalandok, fantázia, képzelet és valóság keveredik egymással.

Köszi, örülök, hogy tetszik. Egy jó része fikció, másik része az álmaim leírása, a maradék meg a valós cselekmény, ezt a hármat szoktam összekeverni, amiből vagy valami jó szokott kisülni, vagy totál nem lesz jó.
Hu Rádi, amúgy emlékszem, az tök király volt, amikor abbahagytad az edge-t, és a próbaterembe jeffryztünk egy lömbhied próba után, hehhe. De te már csak sörözgetsz, néha cigizel, te jól tolod haver. 
Ja és, ha lesz egyáltalán harmadik zinem, akkor abba talán több novella lesz, ha egyáltalán lesz harmadik rész.

 

A másodikban kevesebb hangsúlyt kapott a kábítószer, és többet a zene által ért impressziók, ezt én jól vettem nagyon. Mi ennek az oka?

 

Az első fanzine, kicsit személyesebb volt, talán azt personal zinnek lehetne nevezni, a második meg ténylegesen egy fanzine lett szerintem. Nem tudom miért lett ilyen a második, az első meg olyan. Változatosságot akartam, nem akartam ismételni magamat.

Amúgy szeretném megköszönni a sok segítséget a két fanzinem elkészítésében, ugyanis az elsőt egy Adobbe Indesign nevű programmal csinálta meg a haverom. Annyi volt, hogy elküldtem neki a szövegeket, és a képeket, hogy miket akarok, és ő azzal a programmal összeillesztette. Nem tudom mennyire volt neki kis vagy nagy meló az egész, de sokat segített vele, az egyszer biztos. A másodiknál már tudtam, hogy a képeket és a szöveget ollóval kell, kivágnom, ragasztóval összerakom és fénymásoltatom, féle módszerrel kell megcsinálnom. Szerintem ez a legjobb módszer. 

Ja és nagyon sokat segítettek nekem a nyomtatásban is, az első zinemnél, többen is nyomtattak nekem. A másodiknál, meg kétszer is odamentem a haveromhoz, és ott helybe láttam, milyen fanzinet nyomtatni, ami eléggé király látvány volt. Ja meg még terjesztésbe is segítettek, ha jól tudom Szegeden, meg Szombathelyen is megjelent, de lehet még máshol is megjelent, szóval úgy éreztem magam az egész alatt, mint a South Parkban az a rész, amikor volt a Chef bácsinak egy segély koncertje, eléggé király volt minden, szinte mindenki segített nekem.


Van egy bandád, a Tekken. Miért pont Tekken? Miért hoztátok létre? Igaz, hogy mindannyian az adott hangszeren még kezdőként szerepeltek?

Sok variáció volt a névre, és mindegyiket elmondtam mindenkinek, de az egyik tag, aki kicsit nehézkésen akart benne lenni az elején, neki tetszett a legjobban ez a név, és akkor én már megmaradtam ennél, szerettem volna, hogy ő is benne legyen, amúgy leginkább ő kezdte a semmiből az egészet, de ma már ő az egyik legjobb a basszus gitárján.
 A végén már mindenkinek megtetszett ez a név, és hát nem volt jobb ötletünk. 
Tényleg mindenki szinte a semmiből kezdte az egészet, a dobosunk a Lömbiheadből a gitáros, aki nem is tudott dobolni a zenekar előtt, de tökre jól belejött, ráadásul a Lömbi-be nagyon jól gitározik, és még énekel is mellette. Itt meg dobol, egy igazi mindenes a srác. A gitáros meg előtte két évig nem is látta a gitárját, és most megint gitározik, tökre jó számokat ír. a basszus gitárost már említettem, szöveget írni, és énekelni nem nagy cucc, üvöltözés az egész. Volt egy másik gitárosunk is, de ő sajnos kiszállt a második koncert után, ő már egy mindennap dolgozó ember, csak hétvégén van szabadideje. Meg hát ideje sem volt rá, sajnos az utolsó hónapokban lejönni próbára a munka mellet, amit megértek, hiszen a melója révén, ha egyre ügyesebb lesz, kimehet akár Svájcba, ami remélem sikerül neki.

 


Mik a tervek a Tekkennel? Egyáltalán miért hoztátok létre, volt valami célja, vagy csak az idő elütése?

 

Nem volt célunk. Akartam egy zenekart, tökre jó kedvemben voltam az egyik koncerten, odamentem négy haveromhoz külön-külön, bár lehet mind egy kört alkotva dumáltunk, már nem emlékszem. Mondtam nekik, hogy csináljunk egy bandát, és rá egy pár hónappal már el is kezdtünk próbálni. 


Mik a terveitek a jövőre nézve a Tekkennel? Demo, EP, LP, turné, bármi?

Megyünk majd stúdiózni, ha minden rendbe megy. Felveszünk 7 vagy 8 számot. És ha nem csak egy sima mediafire-es linket töltünk fel, akkor lehet lesz majd egy kis lemezecske is, ami mellé a tervek szerint írnánk egy tekken fanzient, amibe mind a négyen írnánk. Szóval ilyen mega pack, cd és egy fanzine egy csomagban.
Utána nem tudom mi lesz, lehet dobost is kéne keresnünk, mert ő ki fog szállni valószínűleg, aminek az oka eléggé egyszerű, de nem írom le mi az, a lényeg, hogy mindannyian tiszteletben tarjuk a döntését, ugyanis már szeptember óta ki szeretne szállni, és eléggé nagy szívesség tőle, hogy már 3 koncertet is eltolt velünk az óta. Amúgy lehet én is kiszállok, a fene se tudja, mi lesz. Néha olyan kedvem van, néha meg amolyan. Most úgy vagyok vele, hogy nem akarok kiszállni, toljuk ezerrel, meg minden, néha meg nem tudom, minden nap változó kedvemben vagyok. Nem tudom, hogy mi lesz.
Azt tudom, hogy imádok lejárni a próbákra, és nagyon szeretem a haverjaimat, akikkel együtt zenélhetek. Bár ezt így leírni a végén eléggé nyálas nem?

Amúgy már csak azért megérte az egész, mert kb a semmiből megtanult mindenki zenélni valamennyire, és hát a próbák kurva jók, mindannyian szeretjük csinálni azt, amit csinálunk. 


Mégis csak 2011-ről szól ez a cikksorozat, szóval felteszek pár általánosabb kérdést. Mi az, ami szerinted érdemes volt nem fejbe lőni magát az embernek 2011. január 1.-jén?

Hát nem tudom, már alapból a király koncertekért megérte lejönni. Minden hónapba volt egy két jó zenekar, amit látni lehetett, igaz a Novemberi hónap kicsit szar volt.
És aki nem is szokott lemenni koncertekre, meg sehova, az meg nézhette a Walking dead második évadának az első felét, az AMC nevű amerikai kábelcsatornáról letöltve a számítógépére a sorozatot, ami eléggé király lett. Szóval szerintem senkinek se volt oka fejbe lőni magát.


2011 negatívumai? Ne csak felsorolással, indokkal kérem!

Pogo Loco, Delírium, Bunker, meg ilyen helyek óta egyre kevesebb a jó koncertezős hely, már csak Óbuda van, ami igazán jó. Szabad az Á is király, de annak valamiért nem tetszik a légkőre, annyira, ahhoz képest, ami Óbudán van. Persze az nem rossz, az is király hely azért. Szóval kevés a hely. Van a szféra, bár az kicsit kicsike, de az is jó amúgy, hangulatos, meg minden. Dürer Kertben meg, tudjuk, hogy kik azok, akik mindig ellenőrzik, hogy van-e olyan, aki piát visz be, a helységre, ami eléggé elrontja a szórakozás élményét. Tündérgyárba meg keveset szerveznek. Bár ezt lehet, nem kéne leírnom, nem is ismerem, hogy mik az ilyen, ki a szervező tulajdonos féle dolgokat.

Még negatívumként annyi, hogy nagyon kevés szervezés volt a hazai bandáknak, mint például: Wormkids, Románia, Szextank, Lömbihead, Fuseism, Mind your Step, Kemény Henrik, Imperial Spies meg még sokan mások.


Sablonkérdések:
Mesélj nekem 2011-ről, mi az, ami a magyar punkon belül a leginkább megfogott, mint
- Koncertek?

Nagyon sok király koncertek voltak, nem tudok úgy igazán kiemelni egyet, nagyon sok jó koncert volt. Persze azét a RVIVR-ös meg az Óbudai tavasz végi undergorund szeretet koncert volt az a kettő, ami eléggé király volt, az összes hazai banda jól játszott aznap, de volt még vagy legalább 10 hasonlóan jó koncert.
Bár, hogy, ha ki kéne emelni, a külföldieket, akkor: az Illlnes, Unfun, Despite Everything, Grass Widow, Red Dons, Insane (Szlovákiából), Off With Their HEads, Samiam, Brat Pack, stb.


- Zenekarok?

Idén hazai téren főleg, a Szextank, Kemény Henrik,Wormkids, Tartuffe Plan, Rákosi, Románia, Lömbihead, Fuseism, PlanBeer hódított én nálam.


- Magyar punk helyzete?

A helyzet változatlan. Azok a zenekarok, akik koncertezni szeretnének, mindig is kevesebb esélyt kapnak, mint akik kevésbé szeretnének koncertezni. És nehezen lehet még mindig is felvenni lemezeket, igaz a helyzet már jobb, mint régen, de akkor is, kevés lemez jelenik meg, vagy csak én vagyok tájékozatlan ebben az ügyben, ami kicsit igaz is.


- fanzine-ek?

Ha ez az a kérdés, hogy kedvenc zinem, akkor a Sofa King összes és a Forward to Death második része, és az első Hitvány zine, mivel az volt az első fanzine amit olvastam, és hát az első zine mindig is a favorite zinek közt van. 
Kevesen csinálnak mostanság zine-t. Nem tudom miért. Talán mert, az internet hódit leginkább ebben a témában, blogok, mikro blogok, webzinek, wordpress, blogspot, spot, cook spot, tumblr. Amik amúgy nem rosszak, sőt eléggé királyak. Meg hát ugyebár nehéz kiadatni egy fanzinet, sok minden kell ahhoz, terjesztés, interneten nem árt, ha fent vagy, kis is kell nyomtatni, azt többszörisíteni is kell, stb…


- Legaktívabb arcok?

Mindenki aktív, akit én ismerek, persze vannak passzívak is néha, mint mindenhol, de ők is aktívak ám.


Összegzésképpen még két kérdés. Mivel foglalnád össze 2011-et?

Tavasszal beindult minden, nyáron stagnált, szeptemberbe kicsit lehervadt, de Decemberbe már kezdtek jobbak lenni a koncertek. A Hollywoodi és popcorn filmek továbbra is jó szarok. 


Mit vársz 2012-től?

Nem tudom, nem várok tőle úgy igazán sok mindent. Petőfi Sándort újra kéne éleszteni Ady Endrével együtt, és csinálni egy kulturális műsort velük az Mtv-n, a Magyar Zombik Fikázzák a Kortárs Művészetet címmel. Meg hát jöhetne koncertezni a Minor Threat, a Doors, Black Sabbath, White Lung, de az ilyenek esélytelenek.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: interjú punk 2011 tekken 2011 de 2012 re fuck you 2011

Hidden gems

2011.11.23. 02:42 - posztolta: neverlivetosee

Az utóbbi időben nem igen csináltam semmit se. Vagyis de, ha ténylegesen „az utóbbi időt” nézzük, vagyis az elmúlt pár hetet, akkor elkezdtem végre tanulni. Mármint úgy tényleg. Ezt sosem gyakoroltam, úgy véltem, elég, ha figyelek és élezem az eszem. Hát ez gimiben még bejött, de egyetemen nem igen, és most, hogy harmadszor vágok neki a szakomnak, tényleg realizálódott bennem, hogy mennyi mindent kell megtenni bizonyos dolgokért, hogy azokat miként kezdjük el, hogyan tartsuk magunkat az utunkon, na meg ilyen Coelho-hoz illő baromságok. Csak az a gond, hogy a kedves klisé gyáros néha beletrafálhat. Hogy pontosan mibe, azt igazából nem tudom, de maradjunk inkább ott, hogy a kijelölt út.
 
Ez a kijelölt út Mike Kirsch számára a minőségi és szívből jövő punk zene. Lehet, nem emeltem ki eddig kellően az előző cikkekben, de mindig oda tette magát a lehetőségeihez mérten, bármilyen munkafolyamatból is kellett eddig kivennie a részét, és ez nagy dolog, pláne ha olyan rejtett gyöngyszemek mellett megyünk el, mint a Sixteen Bullets vagy a Silver Bearing.
 

Sixteen Bullets

Húúúúú ember, ez akár a legkirályabb Mike Kirsch banda is lehetne. Sőt, számomra az is, pedig csak egy eléggé rossz minőségű koncertfelvétel maradt meg utánuk, ami amúgy a nagyon kevés élő szereplésük egyike volt – talán ettől is csillog annyira ez a kis csiszolatlan drágakő, hiába hallani, hogy néha húzza a szalagot a magnó, hogy a minőség koncepciós lo-fi bandákat aláz, ez az egész mégis nagyon szép, és ami fontos: szívből jön, tele szenvedéllyel, indulattal és lehengerlő erővel, mely mint egy úthenger, úgy hajt át a kellően figyelmes ember fülén. Ilyennek kéne lennie egy jó hardcore punk bandának.
Ez valami gyönyörű amúgy, tényleg.
Szóval mint utaltam rá, eléggé tiszavirág élethű volt a banda, kb egy évet működhetett '94 körül, aztán (nyílvános) demo felvétel nélkül fel is oszlottak.
 

Silver Bearing

[Flash 9 is required to listen to audio.]

Nos ez egy kicsit kilóg a sorból, mert bár szokás úgy nevezni, mint egy teljes értékű Kirsch bandát, és akár még igazuk is lenne azoknak, akik ezt állítják, mert a '91-ben kiadott Moss Icon-os spliten lévő dalok hangzása és dallamai akár még Mike-nak is lehetne tulajdonítani... ám az igazság az, hogy hivatalosan Mike nem volt benne a bandában, csak kisegített két dalnál vokálban, illetve ügyelte a stúdiós felvételeket, mivel a banda tagok igazából még előtte életükben maximum magazinokban láttak ilyen dolgokat (pletyka van arról is, hogy egy-két dalban gitározott, de ez aztán tényleg nincs megerősítve semmilyen forrásból sem). Talán ezért és a (és itt tényleg egy nagy TALÁN) közös zenei gyökereknek köszönhető a hangzásbeli hasonlóság. Ettől függetlenül ez egy eléggé ritka cucc, mind a fizikai formátumot (150 dolcsi alatt nem igen megy el egy példány sem), mind a digitális verziót tekintve. 
A legjobb az ebben a lemezben, hogy tényleg olyan, mintha Mike játszana a pajtásaival szörfösített DC hardcore dalokat.
 
 
A letöltés szabadság:
http://www.mediafire.com/?u5mymwozymg - 16 Bullets - Live @ Gilman Street
http://www.mediafire.com/?nn1yzyzuv4z - Moss Icon/Silver Bearing split

Szólj hozzá!

Címkék: blog punk letöltés hardcore 2011 mike kirsch silver bearing sixteen bullets

Incomplete Action

2011.02.11. 10:46 - posztolta: neverlivetosee

Azért nem hittem volna, hogy mikor egy számomra tök ismeretlen hülyének írok egy e-mailt, hogy hé, segítek a koncerted leszervezésében, mert éppen aktuálisan nincs jobb dolgom, akkor ide jutok vele. Egy Szelid Modoros barátommal csomó kalandon estünk már át a Fucked Up-on át a Social Circkle-ön keresztül a mostani Red Dons koncertig. Ha úgy nézzük, nem ez a legnagyobb név, sőt, talán ki tudja, mennyire számít névnek ez a portlandi bagázs, de tudjátok, nem is érdekel.

Red Dons

Sose hittem volna, hogy közöm lesz valaha a Red Dons majd egyszeri magyarországi koncertjéhez, azt meg pláne nem, hogy lesz majd egy zenekarom, akikkel előttük játszhatunk, és nem csak azért, mert éppen kéznél vagyunk, mint banda. Számomra ez a brigád nem csak azért fontos, mert az egyik legkirályabb ex-csajom ajánlotta még akkor, mikor még közünk sem volt egymáshoz, hanem azért, amiért maga a Red Dons a Red Dons: olyan formában közvetítik a világról a nézetüket, amit kevesen mernek valamiért, ráadásul nem csak a formával, de magával az üzenettel is azonosulni tudok. Lehet van itt valami a nevek játékosságában, mert legutóbb talán a Red Line Offside-nál éreztem hasonlót, mikor még fiatal és naív kis pöcs voltam. Most, hogy egy igazán érett és szagosodó fasz lettem, itt a Red Dons, ami minden hallgatásnál csak arra vár, hogy tágra tárja karjait édes-bús melódiával, magához szorítson a szenvedélyével és a magasba emeljen, hogy azt láthassam, amit ő, és hogy együtt nevetve készüljünk a világ tűz alá helyezésére.
Kevés szuperebb dolog lehet annál a világon, hogy így játssz együtt egy zenekarral a világ másik végéről, de úgy látszik ez nekünk be fog jönni a Fuseism-mel. Ha minden jól megy, a Red Dons turné lemez mellé mi is felvillanthatunk egy új EP-t.


A letöltés szabadság:

Red Dons - Death to idealism 2007
http://www.mediafire.com/?fnizmywjq21

Red Dons - Fake meets failure 2010
http://www.mediafire.com/?ywmwg1zhzoq

Szólj hozzá!

Címkék: ajánló punk letöltés koncert 2011 red dons fuseism

The sparks in your heart

2011.01.23. 09:05 - posztolta: neverlivetosee

 Na megpróbálok érdemben írni a próbatermi buliról.

 

Kicsit megfeledkeztem, hogy mivel is jár egy szervezés, ha saját terembe, saját cuccokkal, stb szervez az ember, hogy mennyi felelősséggel jár, és hogy mennyire nincs időm, és egy idő után annyira kedvem se kivenni a részem a mókából.

 

Eleinte a dolog nem zavart, ezért a Wolf Shaped Clouds-ot még tök nyugodtan tudtam végig nézni, szerintem az este legjobb zenekara volt, nem is azért, mert bejönne zeneileg, igazából lemezről hallgatva az ilyeneket nekem kibaszott sok, pedig tök nyílt vagyok 90-es és 00-ás évek emo/screamo/emoviolence témái iránt, de az biztos, hogy soha a büdös életben nem tudnám otthon ülve hallgatni az ilyesmit. Ellenben koncerten, ennyire összeszedetten és egyben nagyon jó látni az ilyesmit. Szóval élmény volt és meglepő, mert eddig ahányszor láttam őket, vagy kurva vékony volt az egész, vagyc csak béna. Ehhez képest most meg úgy mentek átrajtam, mint egy úthenger, ami még vissza is tolat rajtam, hogy megnézze, elütöttt-e, majd mint aki jól végezte dolgát, újra áthajt.

 

Ami még nagy faszság volt a részemről, hogy nem szerveztem be magam mellé segítő embereket. Ez tudom, hogy bénaság, de van bennem egy olyasmi érzés, hogy "nem fogadhatok el segítséget", biztos valami visszamaradott kisebbségi komplexusból maradhatott ez vissza. A másik pedig, hogy jobban szeretem a teljes irányítást a kezembe tudni, mert ha én baszok el valamit, akkor azt tudom, hogy a balfaszságom miatt történik, más lebaszásában viszont nem vagyok jó. Szóval így a jegyszedés feladata is rám maradt, továbbá fogalmam sincs miért, de a vegan gárdaságból is kivettem a részem, pedig arra tényleg nem lett volna szükség.

Ennek hatására a PFA-nak már elég nyűgösen állítottam be a dolgait és néztem őket végig. Amúgy remekek voltak, mint mindig, nem is tudom mit írhatnék róluk, amit eddig bármelyik koncertjükről nem írtam le. Talán azt, hogy mikor megkérdeztem Borost, hogy mennyi pénzt adjak nekik, akkor ő tök komolyan rám néz, kicsit közelít a fejével, felemeli a kezét és ennyit mond "KÉTSZÁZ FORINT". Azért a végén ennyinél többet kaptak. Remélem legközelebb már szintivel fogják nyomni az ipart!

 

Azt hiszem a gyógyszerem valahol itt gurulhatott el de nagyon csúnyán, leginkább a jegyszedés és a cuccok állítgatása miatt, de legalább nagyon minimális szinten sikerült szocializálódnom, bár távolról sem annyira, mint azt kívánta volna a kicsiny piszkos lelkecském.

Viszont időközben megjött Shit, így lassan el is kezdődhetett a For My Friends. Hát náluk valami elég borzalmasan szólt minden, bár lehet csak a "máshol állás" miatt, de úgy legalább koncert alatt is folytathattam némi beszélgetést emberekkel. Azért móka volt nagyon, és ezt mindig is bírtam a zenekarban, hogy akármennyire bénák vagy szólhatnak bármennyire szarul, áttudják adni azt a baráti varázst, amire kevés zenekar képes. Sátán, móka, faszverés, ilyesmi. És persze ezt mind izzadtság szag nélkül. Hát nem szuper?

 

Időközben meg jött Pszichó Dávid, akit akármennyire is szeretek, valahogy mindig akkor talál be, mikor a legkevésbé vagyok vevő arra, hogy basztassanak. Talán itt volt a tetőfokán az egész, hogy mennyire kurvára elegem van mindenből, miért nem oldják meg a zenekarok vagy bárki más az egészet, engem hagyjanak már a kurva életbe.

Lehet ez miatt, vagy inkább azért, mert pár nappal ezelőtt láttam Szex tankék próbáját, de a koncert nem számomra kicsit csalódás volt. Próbán nagyon feszes volt, amin meg is lepődtem, mert emlékeimben kb ennyi élt még régről, hogy "ez szar", erre mégis tök jót produkálnak. Kár, hogy nem koncerten adták ezt. Persze azért a feszesség itt is meg volt, Dávid nagyon jó dobos, és a kellően hangos basszussal együtt legalább ez megmaradt. Viszont nem tudom. Most így Fucked Up-ot hallgatva azon gondolkoztam, hogy kéne nekik egy nagyon csúnya, nagyon dagadt és nagyon szőrös énekes, aki az üres járatok alatt embereket ölelgetne. Na akkor a Szex tank lehetne a magyar Fucked Up, ami azért elég zsír lenne. A feldolgozások gyalázatosra sikerültek amúgy, de a saját számok rendben voltak.

 

Nem tudom miért van a Spark zenekar ennyire a szívemben. Talán a szerethető tagok miatt? Vagy a már-már sátáni, de mégis teljesen őszintén kedves és huncutságba átmerülő atmoszféra miatt, amit produkálnak, legyen szó koncertről vagy lemezről? Tényleg nem tudom, biztos elfogult vagyok a barátság miatt, de miattuk tényleg megérte a sok szenvedést. Bár ezt tegnap még képtelen lettem volna leírni, ma viszont már lenyugodva teljes biztonsággal kijelenthetem, hogy ez így van. Megérte. Úgy érzem, ezt maga a közönség is érezte és jutalmazta is. Ugyan nagy részt csak fényképeztem a mókát, de a végén nem bírtam magammal, és én is kimentem bukfencezni, labdázni és hajigálni a többiekhez, annyira magával ragadott az egész, amit ebből a zajmasszából kihoztak a szerb barátaink.

Srácok, nagyon szeretlek titeket. Mindenféle értelemben.

 

Az after party kicsit nehezen indult be számomra, bár talán valahol ott kezdődött, ahol Sebőt megütötte Dávid (teljesen jogosan), de sajnos csak Balla Bencéékig tartott, a tőlük való távozás után a sok stressz, fáradtság és az elfogyasztott sörök teljesen hazavágtak, szóval a harmadik helyen egyből ki is dőltem.

 

Összegezve, sok értelemben nem azt kaptam az egész estétől, amit vártam. Ez elég degradáló.

De ha azt néham, hogy része voltam a barátaim boldogságának, és lényegében annak kinyilatkoztatásának (vagyis koncertjüknek), akkor igen is megérte. A veszteségeket elkönyvelem, amit nyertem, azokat viszont nehezen felejtem.

Szólj hozzá!

Címkék: budapest punk beszámoló hardcore emo 2011 spark pfa formyfriends wolf shaped clouds szex tank

spark - magnets and lullabies

2010.10.27. 19:49 - posztolta: neverlivetosee

Emlékeztek még arra az írásomra, hogy mit is várhatunk 2010-re? Hát totál megfeledkeztem a kedvenc határon túli magyarjainkról, a Sparkról!

Különböző véletlenek folytán relatíve sokszor és sok helyen sikerült látnom a zenekart ebben az évben. Két dologról győztek meg: piszokul összeszoktak, és hogy iszonyat zajosak lettek. Sose tudtam eldönteni, hogy a jó vagy rossz értelemben. Néha már annyira zajba ment át, hogy a gitárnak a ritmizálásán kívül igazából nem sok mindent hallottam ki, de most végre lemezen bizonyították, hogy ez a zaj igen is a szó legpozitivabb értelmében van jelen!


Ezt a képet én lőttem, bibi. Persze Tamás csoda masinájával. Köszi haver!

Sikerült mellőzni a zenéjükből minden klisét, igazi punk lemezként kiemelkedve a hazai mezőnyben. Úgy érzem, még ha nem is lenne a személyes kedvencem, én már most előre nekik adnám 2010 legkirályabb punk lemezének a díját. Ez az egész annyira vegyesen és pezsdítően hat a szervezetemre, hogy hirtelen nem is tudom, hogy hova kapkodjak a szavakkal!

Sokat csúfolták a zenekart, hogy túl sok a Kid Dynamite, talán még néha az én számon is kijött hasonló, de ez az énekstíluson kívül nem igazán mondható el. Nagyon helyesen. Komolyan, megkockáztatom, ha ezt a lemezt amcsi srácok hozták volna ki olyan ’85 körül, most egy elég komoly kis kult bandának számítana (persze csak akkor, ha ezt az egy anyagot mutatták volna csak fel, mint demo – mert mint tudjuk, így lehet csak igazán CVLT egy zenekar, haha). De most komolyan, nektek hallgatáskor nem nyomja a pofátokba az ének ezt a kiábrándult, ám mégis pozitiv energiával teli gitár zaj masszát! Hogy tanult kollégáimat idézzem, a lemez szétbasz. Viszont hogy magamnál maradjak, én inkább azt mondom, hogy elsőre berobban a zajos váltásokkal, majd a sátáni kacajokat idéző énekkel beléd fészkeli magát, míg végül a komolyabb dallam nélküli témák már-már szétfeszítenének a gecibe, mikor azt veszed észre, hogy az egészből áradó pozitív energia egyszerűen egyben tart, nem enged el, nem engedi, hogy darabokra hulljál te, vagy maga a zene.

Ettől igazán teljes ez a hét hat számos, hét perces lemez. Töltsétek le mihamarabb, van ám szövegkönyv is mellékelve egy txt fájlban!

 

1 komment

Címkék: ajánló kritika punk letöltés zaj 2010 spark

Kirsch hónap

2010.10.13. 00:02 - posztolta: neverlivetosee

 Az ismerőseim nagy része azért vesz nagyobb kapacitású HDD lemezeket, hogy elférjen mind az, amit letölt: játékok, filmek, pornó. Nekem inkább a zene jut. Sajnos abból is csak a letöltés, annyira nincs időm meghallgatni az új szerzeményeket. Pedig megfogadtam, hogy naponta 1-2  új zenekart mindig befogok csekkolni. Az nem sok. Mégsem tudok rájuk időt szakítani, amiről ugyan nagy részt a restségem tehet, másfelől viszont a kedvenc előadóim sem hagyják, hogy ezt véghez vigyem.

Hogy vehetném el tőlök legféltettebb szabadidőmet, hogy csak még egy számot ne hallgassak meg tőlük? Újra és újra elcsábítanak magukkal. Ha tehetném, egyszerre csapnék velük egy kibaszott orgiát, ömlesztve zúdítanám magamba azt a sok dallamot. Egyszerre jönne mind, mégis kivenném külön-külön, hogy mi és hogyan szól. Na meg miért is. Mostanában azon gondolkozom, hogy a legjobb talán mégis az lenne, ha egy tálba beleönthetném a Baader Brains-től kezdve Bread and Circuits-ön át a Fuel-ig mindent, aztán fognék két tőrt, bele mártanám ebbe a kotyvaszba, és üvöltve szúrnám bele a fülembe, jól megforgatva. Picsába is, azért tudhat valamit Mike Kirsch, hogy ilyen jó bandái voltak.

Innen loptuk a képet:
http://www.flickr.com/photos/65967630@N00/2219282543/

Most egy cikk sorozat első, illetve úgy is mondhatni, bevezető részét olvashatod, melyben leginkább Mike bandáiról fogok írni, de lesz itt azonkívül sok minden más is, mint például Spitboy, Struggle, Former Members Of Alfonsín és még a már egyszer emlegetett Yaphet Kotto is.

Próbálok majd egy időrendi sorrendet tartani, illetve minden bandát megemlíteni, még a kevésbé érdekeseket is. Itt tessék érteni zene alatt, mert van olyan is, aminek inkább a háttér információi jók, mint maga az egész produktum. Na de a bandák!
Lesz itt szó kérem szépen az erősen revolution summer-es Fuel-ről, mint egyik kedvesemről, áthaladunk majd a Sawhorse/Pinhead Gunpowder korszakon is, majd a Navio Forge-ra kitérünk, talán kicsit többet is, mint kéne, mert azért hat dalról most mit lehet egy cikket megírni, nem? De mégis egy egész poszt lesz úgy vélem, mint ahogy a John Henry faking West is, bár náluk aktuális a dolog, ugyan is hamarosan kijön a diszkógráfia lemezük. 
Az igazi gyémántnak, ha tehetném, több posztot is szánnék, de minek a dolgokat túl splizáni? Szóval igen, a Torches To Rome-ra gondolok, számomra ez az, ami elsőre anno rabul ejtett, hála Karesz barátomnak. Igazi szenvedély, élegedetlenség és düh az arcba – mindezt olyan formában komponálva, amit mai napig nem nagyon hallok. 
Hasonlókat tudnék írni a Bread & Circuits-ről, de ők sokaknak csak egy Torches To Rome v2.0, pedig ez nem igaz! De tulajdonságaiban nagyon hasonlít, talán annyiban több, hogy sokkal gonoszabb, sokkal jobban ki van a fasza a dolgokkal, mintha úgy tényleg cselekvésre hívna, hogy elvágjuk a torkát valakinek.
Igazi forradalmi hangulatra próbálok majd hangolni mindenkit a Please Inform The Captian This Is A Hijack által, bár kétlem, hogy bárki is pokolgépek készítésére adná majd a fejét, vagy molotov-koktél órákat venne. Ami talán annyira nem is baj, bőven elég egyelőre, ha a banda megmozgatja a fantáziánkat és gondolatainkat.
Végül azt hiszem egy posztban fogom tárgyalni a Baader Brains-t, kiknek nemsokára fog kijönni az új lemezük, illetve a Mothercountry Motherfuckers-t is, kiktől lassan szintén várható egy kiadvány – bár egyelőre csak élőfelvételekkel kell beérnünk a youtube-ról.
 
Tudom, van jó pár, amit a felsorolásból kihagytam, mint például a Fifteen, Silver Bearing vagy a Colbom, de ne féljetek, róluk is szó lesz. Apropó, Colbom az első banda, akiktől sikerült egy test-press lemezt beszereznem, elég nevetséges áron (talán 10-20 dolcsi közt volt az egész, már nem emlékszem).
 
Mit is mondhatnék még? A héten még jelentkezek!

 

3 komment

Címkék: blog punk hardcore 2010 ebullition records mike kirsch baader brains please inform the captian this is a hijack colbom mothercountry motherfuckers torches to rome navio forge sawhorse john henry west pinhead gunpowder bread and circuits

Brutal Knights

2010.10.04. 17:46 - posztolta: neverlivetosee

Igazi kis vegyes felvágott, három különböző magyar zenekar és az anno a Something Against You búcsúbulijáról ismerős Brutal Knights fogja a punkoknak a pogó ritmusokat nyomni!

 
2010. 10. 08. Péntek 
Fellépõk: Brutal Knights (CAN), Witkin, Tűréshatár, Imperial Spies (Rákosi tagokkal)
Helyszín: Budapest, Szabad Az Á 
Belépõ: 1200 ft
Kezdés:
20:00 

 

Ugyan a Brutal Knights a SAY után nem volt akkora durranás, mint kellett volna (leginkább a szar hely miatt), ám most végre megmutathatják, hogy mennyire is hangosak, zajosak és vagányak. Meg hogy basszus, lehet rájuk ám mozogni rendesen. Amit tudni érdemes a bandáról, hogy van egy eléggé eszement énekesük, aki egy nem is olyan régi koncertjükön sikeresen eltörte a karját, mely olyan látványosra sikerült, hogy majdnem mindenki rókázott a látvány végett. Aztán ebből csináltak egy tök jó poén képet.
Továbbá egy olyan király gitáros nővel is rendelkezik a banda, aki van olyan cuki gitározás közben, hogy beindítsa még az én fantáziámat is, és egyszerre annyira pszichó, hogy nem hogy egy kólára ne akarjam meghívni, de még az időt se merjem tőle megkérdezni.
Összegezve, ez egy elég pikáns és tökös punk banda!
 
 
Lesz még továbbá Witkin is, amire már annyi jelzőt aggadtak a koncertszervezők, de a mi a faszért? Mondjuk páran lehetett röhögni vagy megmosolyogni, azonban amellett a tény mellett nem mehetünk el, hogy magyarország egyik legdögösebb punk zenét játszó zenekaráról van szó.
Képzeld el, hogy egy válogatott lakótelepi krú zenekart alakít, de úgy az összes sztereotíp arc megfordul a bandában: a művész festőtől kezdve a szomszéd srácon át a mindig otthon ülő, mindent tudó geeken át ott van mindenki. Négy ember személyéjében. És ezek a srácok prezentálnak a maga egyszerűségükben egy olyan király hangulatú zenét, ami úgy érzem, eléggé hiány termék itthon.
Márciusban rögzítettek pár számot, amit azóta még nem sikerült kiadni, azonban addig is fogadjátok szeretettel szerény személyem által felvett élő hanganyagukat:
 
 
Továbbá ott a Tanya bulikról jól ismert, eddig igazából csak nevesincs zenekarnak vélt, azonban mára Imperial Spies fantázia névre hallgató project. Bár túl sokszor nem láttam őket, és igazából első alkalommal elég furán szóltak, de legutóbb bebizonyították, hogy nem csak kurva jól tudják eljátszani a dalaikat, de azok még jók is. Megelőlegezem nekik azt is, hogy a szövegek is faszák, aztán ha mégse, majd lehet kövezni.
Még páran ilyenkor megszokták jegyezni, hogy micsoda allstar felállásról van szó (Red Line Offside, Strength X Inside, Nothing Ever), de ne adjunk a tekintélyelvűségnek! Adjunk arra, amit produkál egy zenekar, és eddig ebben úgy érzem jeleskedett az Imperial Spies.
 
 
Végül ott a már sokszor újjá egyesült Tűréshatár, mely bár ugyan nem tartozik kedvenceim közé, viszont még sosem láttam őket koncerten. Vagyis de, egyszer, de akkor a végére értem oda, és igazából kurvára nem emlékszem, hogy milyenek, ezért igencsak kiváncsivá tettek, hogy azóta vajon hol tart most a dolog.
 
 

Gyertek sokan, és akkor talán kapok ingyenbelépőt! Vagyis izé, támogassuk a másikat, meg unity!!!

Szólj hozzá!

Címkék: budapest ajánló punk 2010 tűréshatár brutal knights witkin szabad az á imperial spies

süti beállítások módosítása