Kids like us records

Minden, ami underground.

Zenekarok













Keresés

Keress cikket nálunk és baráti oldalainkon egyaránt!

Sorozataink

FUCK YOU 2011

2011-es rinyálás

FUCK YEAH 2009

2009, a kurva anyád!

Akikről anyád sem hallott

Bemutatni azokat a zenekarokat, akikről olyan kevesen tudnak, hogy beleférnének egy félig teleszart Toi-Toi-ba.

Szíp Magor Artistáink

Csak a hazai, more!

Saturday night holocaust

Minden szombaton 17:00-kor a zenei pokol bugyraiba merülünk.

Jól nézd meg

Videók. Klipek. Satöbbi.

Zenekarok, amiket utálni fogsz

Zenekarok, amik egész biztosan szívből rühelltek, kedves önmegvalósításfüggő punkrokkerek.
Fáj, for, frí, van, offblaszt!

------------------------------------



Amit eddig nem tudtál az oldalról

FAQ, GYIK, és egyéb érdekes adatok az oldalról.

Kommentelők

Bringing Up Baby

Nincs megjeleníthető elem

Solidarity Webzine

Nincs megjeleníthető elem

Agyampokla

Nincs megjeleníthető elem

One Chord Wonders

Nincs megjeleníthető elem

Heart-A-Tact

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

14alien (1) 1977 (1) 2008 (53) 2009 (35) 2009 de 2010 re (8) 2010 (21) 2011 (12) 2011 de 2012 re (3) 2012 (21) 2013 (1) 3/4hét (1) 36 óra pogó (1) 43. magyar filmszemle (1) 77 (1) a (1) adatlap (7) adorno (1) after classes (1) agyampokla (1) ajánló (40) akikről anyád sem hallott (6) aktuális (2) amd (1) amit eddig nem tudtál az oldalról (4) análdugó (1) ana never (1) anglia (1) angol (1) annácska (1) another way (4) antares (1) anyád (4) anyád kedvence (1) ashes of atlantis (1) avatar (1) a bit of braindead (1) a part (1) baader brains (1) bacon (1) bakony (1) banda mkl (1) barangó (1) baszás (1) béna (1) best of 2008 (2) beszámoló (24) big boys (1) billie joe armstrong (1) bio (6) black flag (4) blast (2) blind idiot god (1) blog (83) blogger (4) bobbánowich (1) bohócok (6) bombs (1) booking (1) boredom (1) boston (2) bread and circuits (1) brutal knights (1) budapest (19) bugazziiieee (1) byrne (1) calm before the storm (1) cloak/dagger (2) colbom (1) corrodal (1) cowabanga go go! (1) crisi (1) crust (4) csepel (2) csermanek lakótelep (1) csúnya (1) csurkapityesz (1) cvlt of grace (1) dagadt (1) damned (1) dance or die (10) dance or die!!! (1) david (1) dead boys (1) dead kennedys (2) deathcore (1) depresszió (1) descendents (1) devo (1) discharge (1) discriminated (1) dk (1) dreamlongdead booking (1) drogospunkfilm (1) duna (1) dürer kert (3) dzsukhell (1) eagles of death metal (1) eater (1) ebullition records (2) eger (3) egrix (1) egyszemélyes randevú (1) első (1) emo (9) end of a year (1) eric ayotte (1) eric marcelino (1) értelmetlen hülye kérdések (1) everything falls apart (1) evés (1) fallen into ashes (1) fanzin (1) fanzine (6) fashion victim (1) fastcore (3) fáziskésés (1) feldolgozás (1) fél x (1) fényes adolf utcai próbaterem (1) ferdi (1) fesztivál (1) fikázás (1) film (2) filmszemle (1) filter (1) firehose (2) flavov flav (1) flood has come (1) fogkrém (1) food (1) forgiveness denied (1) formyfriends (9) freefest (1) fucklikebunnies (1) fuck the kids like us minitour (2) fuck yeah 2009 (7) fuck your pride booking (1) fuck you 2011 (8) fuel (1) fültágító (1) funk (1) fuseism (7) f minus (1) gag a horse (1) gallows (1) geek (2) germs (2) ghetto prophets (1) git some (1) gokkun (1) gone (1) gördeszka (3) gorilla büfé (1) great lakes (2) green day (1) grindcore (1) gyalázat (2) győr (2) hands off! (1) hanoi (1) harc áldozatok nélkül (1) hardcore (38) harmony set (1) ha isten punkzenekart alapítana (1) headshot (1) heart a tact (1) herbelando (1) highsocks (1) hip hop (1) hírek (7) hiteljugend (1) hitványfanzin (1) homo (1) hughes (1) hülye (1) hülye underground (20) human error (2) ian curtis (1) imperial spies (1) interjú (15) intonarumori (1) intro (1) írás (1) iszonyat (1) iwrestledabear (1) jaki (1) jégrakéta (1) jesse (1) jesse hughes (1) jet market (1) jfa (1) jilted (1) john (1) john henry west (1) jolana (1) jól nézd meg (20) jótékonyság (1) joy division (1) juggaknots (1) junkies (2) k.o.c. (1) kakimaki (1) kalambó kutyája (1) kanagawa (1) kang (1) karst (2) kegyelemkettes (1) keith moon (1) kemenyhenrik (1) képregény (1) kernel panic (7) kevin (1) kex (1) kids like us records (1) killah priest (1) kinks (1) kiskovács (1) kiss the devil (1) klip (1) klur (16) kneejerk (1) kokakóla (1) koncert (13) koncertszervezés (3) kool keith (1) kovászos (1) közjó (1) kritika (9) kritikus kedd (6) kultúrkör (1) kurva (5) kurva internet (1) la (1) lantern (1) lányok (1) larry cubiac (1) látványnépség (1) leftöver crack (1) lemmy (1) less than zero (1) letöltés (28) liberal youth (2) libido wins (10) life (1) light up (1) link x (1) lömbihead (7) lookout records (1) look its a giraffe (1) lords (1) lori carson (1) lőrke (1) loser (1) louderbach (1) loud and wrong booking (1) lyon estates (1) macaulay culkin (1) magyar (1) magyarország 2011 (1) male nurses (1) marionette id (1) maszturbáció (1) mediafire (1) megamosh (1) megjelenés (1) melbisonplusszdeszkamen (1) metal (1) metál (1) metalcore (1) mexico (1) mike kirsch (4) mike watt (1) mind your step (1) minus (1) minutemen (4) molotov koktélt a mal zrt re (1) monitor punkok (1) mosh (1) most viktor vagy viktorka? (1) mothercountry motherfuckers (1) motörhead (1) mtv (1) my little corner of the world (1) nácik (1) nagymama (1) natas kaupas (1) nature boy jim kelly (1) navio forge (1) nazde (1) nec pluribus implar (1) nehézáram (1) nehézáram pontozási rendszer definiciója (1) nehéz áram (1) nembírodmegnézni (1) nempop (1) nemulass! (1) nemváltozunk (1) new (1) new dead project (7) new order (1) new wave (1) nikson (1) ninpulators (3) nokedli (1) not (1) nothing (7) not this time (1) nyálmirigy (1) olasz (1) one and the same (1) opus null (1) összefoglaló (1) padkarosda (2) pailhead (1) panic (1) path we tread (1) pavilionul 32 (1) pay my milk (2) penalty kick (1) pfa (12) pinhead gunpowder (2) piresian beach (1) pisscrystals (1) plan beer (5) platón (1) please inform the captian this is a hijack (1) pogó (1) pogo loco (2) pop (1) popunk (1) pop punk (2) pörkölt (1) post punk (1) prewiev (1) prospettiva (1) psycho mutants (1) pucok (1) punk (80) punkattitude (1) punk filmek (4) punk films (4) punk rock (1) puszta (2) quart.hu (1) questions (2) r.vomisa caasi (1) raein (1) rákosi (2) ramellzee (1) ramones (1) rancid (1) random chords (1) rap (1) reaction (2) reatards (1) red dons (1) reflected (2) rész (1) rhcp (1) richard hell and the (1) rivers run dry (2) románia (2) rosa parks (2) salgótarján (3) sallai laci (1) santa cruz (1) saturday night holocaust (5) säw (5) saw (1) sawhorse (2) say (2) scooter (2) screamo (1) seattle (1) sell out (1) semmi komoly (2) sex pistols (1) sex positions (1) shook ones (1) silver bearing (1) sixteen bullets (1) skatecore (1) skatepunk (5) skaterock (1) skinflutes (1) smafu (2) social circkle (1) sofa king (2) solidarity webzine (1) something against you (2) sonic youth (2) sotár (1) spark (6) ssd (1) sst (2) step on memories (1) steve (1) streets on fire (1) strengt in solitude (1) suburbia (1) surf (2) swa (1) szabad az á (1) szarás (1) szarfilmek (2) szar év (1) szar filmek (2) szeged (5) székesfehérvár (1) személyes (3) szentes (2) szerbia (2) szextank (3) szex tank (1) színtér (1) szíp magor artistáink (6) szolgálati közlemény (1) szomorúság (2) szükségállapot (1) talking heads (1) tapolca (1) tarr béla (1) tekken (2) téveszme (2) the clash (1) the dedication (1) the hated (1) the las vegas tragedy (1) the real kids (1) the screamers (1) the smiths (1) the static age (1) the stranglers (1) the tartuffe plan (2) the trouble (1) the wax museums (1) think again (4) this is bihar (1) this perfect nightmare (1) thrash (1) tisztán a cél felé (1) top 5 magyar lemez (1) torches to rome (1) tour (4) tragédia (2) tragic vision (1) transformers (1) tree (1) trusting (1) tűréshatár (1) tyrells owl (1) uborka (4) united and strong (2) urinals (1) usa (1) utazás (4) vargyai viktor (1) vega (1) vegan (1) vélemény (2) veszprém (1) vetkőzz (1) video (6) videóriport (1) világválság (1) voidoids (1) voodoo allen (1) vormkids (1) vörösiszap (1) wasted (1) wave (1) wbtmfs (1) who (1) who sows violence reaps storm (2) wire (1) witkin (4) wolfshapedclouds (1) wolf shaped clouds (4) wormkids (1) www.makeoutclub.com (1) yaphet kotto (1) young arsenal (1) youth violence (1) zach hill (1) zaj (1) zenekarok amiket utálni fogsz (3) zero tolerance (1) Címkefelhő

Kritikus Kedd #1

2012.02.19. 02:36 - posztolta: Lunatic ..

Közeledik az idő, hogy ráncfelvarrás történjen a KLUR blogon, amíg nem jön el az idő, addig is frissülünk és bővülünk folyamatosan, például most már hetente  fogunk jelentkezni lemezajánlókkal.

Ha van bármi anyagod, amiről szeretnél, hogy írjunk, jelezd nekünk nyugodtan
facebook-on vagy e-mailen: neverlivetosee KUKAC gmail PONT com

 

Tisztán a cél felé - Darsana
Tisztán a cél felé: Hát nekem ez nem tetszett, de azért nem, mert nem szeretem az olyan hc  zenét, ami kb ugyanarról szól, mint a tipikus magyar hc punk kb 1990-ben, most ugyanaz a  téma, csak 2011, vagy 2012-ben vagy 2013-ban.. erről a bandáról kéne írni, de inkább nem írok róla se jót se rosszat, nem fogok olyan lemezeket meghallgatni, amelyek nem tetszenek.  Kb minden számnak belehallgattam az elejébe, és nekem ennyi elég volt. Van a Liberal Youtnak egy új anyaga, na az hardcore, az fasza. 
De ez nem is Hardcore, a Harcdocre a Ninpualtors itthon, külföldön a Punch, klasszikusként meg a Minor Threat. De ez nem Hardcore. Nem érzek benne semmit, ami igazi hc lenne. 
És a  Ninpualtorst azért kellet, hogy ide írjam, mert az tényleg Hc banda, ugyanis ők a hc-n kívül másfajta stílust is belekevertek, de leginkább a hardcore volt rá jellemző szerintem. 
Legalábbis úgy képzelem el a király hc-t, amit a Ninpu nyom. Olyan egy igazi hc banda, ami attól lesz az, hogy nem csak azt az adott stílust írják a szövegekben, tolják a zenébe, de mégis az a fő tényezője, szóval van egy kis fűszer a bandába, ami különlegesség teszi.
Letöltés

- Lunatic 

 

Kegyelemkettes: Zsolozsmák
Egy szörnyű lemezcímmel nehezíti meg az ismerkedést a viccespánkot játszó Kegyelemkettes, amit csak súlyosbít az aktuális Mohában megjelent közepesen vicces interjújuk. Viszont örömmel láttam, hogy a lemez végén egy QSS-feldolgozás van, így kiváncsi voltam, mit alkotnak a srácok. A hangzás tök jó, a zene értelemszerűen nincs túlbonyolítva, nyilván itt a fő nyomás a szövegen és az éneken van. Sajnos az első öt szám a nem nagyon működik (koncerten biztos jobban, de simán le lehetett volna hagyni innen), a poénok nem nagyon ülnek, vagy nincsenek (pl. a random „kurva anyád!” nem vicces már 2012-ben, szerintem). Ezen a többnyire 2 soros szövegek sem nagyon segítenek (kivétel a Hamutartó, ami jó), viszont a Rap c. daltól kezdve kicsit emelkedik a színvonal. A tematika elég aktuális (dubstep, csillámpóni, Hoffman Rózsa, Kovács Ákos), illetőleg a nők. A lemezzel az a gond, hogy sajnos nem nagyon tudom magamat rávenni, hogy újrahallgassam, illetve Burzsoá nyugdíjasok-jellegű szállóigék sem fognak származni ezekből a dalokból. Kicsit olyasmi érzésem van, mintha nagyon egy lendületből lett volna megírva a lemez Az EADA című dal talán a legerősebb, remélem inkább ezt a vonalat erőltetik a srácok a későbbiekben. Mert ebből simán lehet valami nagyon jó is, de ez most még így kevés.
Bandcamp

- saltydog

 

Liberal Youth - Mindenki nézi, senki sem látja
Nagyon szeretem a Liberal Youth-ot. Jó oké, anno mikor megalapították, nem a legkirályabb nevet választották maguknak, de kit érdekel ez, mikor szinte mindegyik koncertjeiken bizonyítják, hogy ők azon kívül, hogy az egyik legkirályabb hardcore banda itthon, még ráadásként az egyik legőszintébb és vélemény formálóbb is?
Hasonlóan voltam a lemezeikkel, egészen mostanáig. Nagyon nem vagyok a jó megszólalás pártfogoltja, vájtfülünek sem tartom magam, és kurva sok „szar” felvételű zenét olyan becsben tudok tartani, mintha arany gecit dörzsölnék a mellszőrzetemre.
De ebben az esetben az a nagy igazságra kellett rájönnöm, hogy vannak zenék és zenekarok, amihez igen is kell az, hogy rendesen, sőt, keményen szólaljon meg, pláne miután kijöttek egy szinte kifogásolhatatlan nagylemezzel előtte. A Liberal Youth - Mindenki nézi, senki sem látja... lemezének ez az egyik fő problémája, sőt, talán ez az egyetlen igazi gondja, viszont ez annyira beárnyékolja a korong jó dalait, hogy egyszerűen képtelen vagyok rendesen végig hallgatni anélkül, hogy szentségelnék pár sort a minőség miatt. Az utóbbi lemezhez képest a boritó is sokkal ötlettelenebb lett, de igazából komoly probléma nincs vele, csak egyszerűen kicsit semmilyen.
Letöltés

- neverlivetosee

 

( Mellesleg, ha akarod, hogy rakjunk ki képeket a macskádról, akkor dobj egy mailt ide, és majd a legjobbakat, kisorsolva kirakjuk - lunaticzin KUKAC gmail PONT com )

 

2 komment

Címkék: kritika punk letöltés hardcore 2012 liberal youth tisztán a cél felé kegyelemkettes kritikus kedd

spark - magnets and lullabies

2010.10.27. 19:49 - posztolta: neverlivetosee

Emlékeztek még arra az írásomra, hogy mit is várhatunk 2010-re? Hát totál megfeledkeztem a kedvenc határon túli magyarjainkról, a Sparkról!

Különböző véletlenek folytán relatíve sokszor és sok helyen sikerült látnom a zenekart ebben az évben. Két dologról győztek meg: piszokul összeszoktak, és hogy iszonyat zajosak lettek. Sose tudtam eldönteni, hogy a jó vagy rossz értelemben. Néha már annyira zajba ment át, hogy a gitárnak a ritmizálásán kívül igazából nem sok mindent hallottam ki, de most végre lemezen bizonyították, hogy ez a zaj igen is a szó legpozitivabb értelmében van jelen!


Ezt a képet én lőttem, bibi. Persze Tamás csoda masinájával. Köszi haver!

Sikerült mellőzni a zenéjükből minden klisét, igazi punk lemezként kiemelkedve a hazai mezőnyben. Úgy érzem, még ha nem is lenne a személyes kedvencem, én már most előre nekik adnám 2010 legkirályabb punk lemezének a díját. Ez az egész annyira vegyesen és pezsdítően hat a szervezetemre, hogy hirtelen nem is tudom, hogy hova kapkodjak a szavakkal!

Sokat csúfolták a zenekart, hogy túl sok a Kid Dynamite, talán még néha az én számon is kijött hasonló, de ez az énekstíluson kívül nem igazán mondható el. Nagyon helyesen. Komolyan, megkockáztatom, ha ezt a lemezt amcsi srácok hozták volna ki olyan ’85 körül, most egy elég komoly kis kult bandának számítana (persze csak akkor, ha ezt az egy anyagot mutatták volna csak fel, mint demo – mert mint tudjuk, így lehet csak igazán CVLT egy zenekar, haha). De most komolyan, nektek hallgatáskor nem nyomja a pofátokba az ének ezt a kiábrándult, ám mégis pozitiv energiával teli gitár zaj masszát! Hogy tanult kollégáimat idézzem, a lemez szétbasz. Viszont hogy magamnál maradjak, én inkább azt mondom, hogy elsőre berobban a zajos váltásokkal, majd a sátáni kacajokat idéző énekkel beléd fészkeli magát, míg végül a komolyabb dallam nélküli témák már-már szétfeszítenének a gecibe, mikor azt veszed észre, hogy az egészből áradó pozitív energia egyszerűen egyben tart, nem enged el, nem engedi, hogy darabokra hulljál te, vagy maga a zene.

Ettől igazán teljes ez a hét hat számos, hét perces lemez. Töltsétek le mihamarabb, van ám szövegkönyv is mellékelve egy txt fájlban!

 

1 komment

Címkék: ajánló kritika punk letöltés zaj 2010 spark

Fuck Yeah 2009! - Spark

2010.01.06. 22:30 - posztolta: neverlivetosee

MI EZ?!

Valamiért mindig is utáltam a top listákat. Nem tudom, de számomra valahogy mindig is bénák voltak, hogy kényszeresen megversenyeztessek számomra kedvelt dolgokat, hogy most no akkor melyik bírom jobban és melyiket kevésbé. Nem szeretem ezeket egymás elé helyezni, egyszerűen nem megy. Ha valaki azt mondaná, hogy írjak egy Top5 2009-es koncert listát, akkor maximum olyat tudnék neki összehozni, hogy na, akkor itt volt öt darab party, ami tutira nem volt szar. De még ez is nehezen menne szerintem, mert mindegyik élmény más és más dolgok miatt tetszett, és már a listakészítés elején feljönne bennem, hogy baszki ennek kurvára nincs semmi értelme.
Így hát a KLUR nem állít ki most semmilyen BEST OF dolgot, se TOP FASZOM picsáját, nem lesz semmi ilyesmi.
Ellenben megpróbáljuk sorra venni az idén megjelent magyar kiadványokat, amik egy kicsit is számítanak. Hogy mi számít? Aminek a híre eljutott hozzánk, nem felejtettük el, hogy létezett, illetve ami szerintünk ezen a blogon helye van. Legalább két szó erejéig. Pl „kurva szar”.
A sorrend sem időrendi, sem máshogy nem lesz, egyszerűen ami eszünkbe jut, vagy éppen kedves indurka-pindurka kicsi szívünknek, azzal kezdjük. Vagy éppen a legszarabbal. Végül is mindegy, mert a véleményünket úgy is bele fogjuk foglalni mindegyik írásba.
 

SPARK

Azért ha valamilyen díjat kioszthatnék a zenekarok között, biztos lenne egy olyan, hogy a legkreatívabb banda. Ilyen szempontból mindenképpen a Spark-ra raknám a voksomat.
Vegyük az első benyomást, ami nem más egy lemeznél, mint a boritó. A srácok eléggé újra gondolták a dolgokat, teljesen újszerű megoldásokat hozva - ha máshova nem is, legalább kishazánkra nézve. Ami elég vicces, tekintve, hogy szerb állampolgárságú magyar csávókról beszélünk ám. Engem annyira lenyűgözött az egésznek a koncepciója… hát komolyan, nem igen tudok mit írni. Magáról a borító milyenségéről se, mert nehéz szavakkal leírni a látványt. Nem is a látványt, talán azt az örömet, ami a lemez átvételekor olyan kaján vigyort hozott a pofámnak. Egyetlen dologba tudok csak belekötni, az pedig az, hogy az ember kénytelen lenne két példányt venni magán, az egyiket nézegeti, hajtogatja és bambulja, másikat pedig a gyűjteményébe teszi. Mind erre azért van szükség, mert könnyen gyűrődik az egyedi megoldások miatt a borító, nekem három kihajtogatás után már úgy nézett ki sajnos, mintha a nem létező kisöcsémnek adtam volna kölcsön 5 percre, hogy ezzel játsszon az üveggolyók helyett.

Másik ok, amiért idén mindenképp ötöst érdemel a zenekar kreativitásból, az maga a produkciójuk. Bár az újabb próbatermi felvételeikhez képest hasonlítva azért elbújhatnak a dalok, mégis az idei felhozatalt úgy érzem, hogy lazaszerrel lekörözik, pár zenekart leszámítva. Még az olyan agyonrágott csont, mint a Kid Dynamite-ra hajazó ének is jól sül el szerintem, tovább nyúl a főhatásán, bár erre a legnagyobb ösztönzője mindenképpen maga a zene. Adott négy srác, szinte teljesen más zenei háttértörténettel, adj hozzá rengeteg mókát, csipetnyi ötletet és némi huncut gonoszságot, és máris megkapod a Spark egyik alkotó elemét.
Számomra ők voltak 2009 legfontosabb nem magyar magyar zenekara.

http://www.last.fm/music/Spark
http://www.myspace.com/spark024

 

<<<download>>>

Képek a fasza borítóhoz>>>
 

Szólj hozzá!

Címkék: blog ajánló kritika punk letöltés hardcore szerbia spark 2009 de 2010 re fuck yeah 2009

lemezek a házibuliból vol 1

2009.09.23. 17:57 - posztolta: hitványzine

 

Spark - s/t

Fura dolog olyan lemezről kritikát vagy inkább beszámolót írni, amit - akit érdekelni fog talán maga a kritika - már régen meghallgatta, és véleményt formált róla. Aki meg nem tette még, azt úgysem szeretném meggyőzni semmiről. Úgyhogy legyen ez a rövid írásocska (hihi) inkább egyfajta béna tisztelgés a zenekar és lemeze előtt. Na ennyit a seggnyalásról, ígérem. Persze, egyből pluszponttal idítottak nálam, mert azért valamennyire sejteni lehetett, hogy itt olyan srácok zenéjéről lesz szó, akiknek a zenei ízlése, vagy legalábbis azon belül egy nagyobb halmaz, szóval megegyezik az enyémmel. Gyors, dallamos számok, szenvedélyjel kirángatott hangok a gitárokból, és rekedtes kiabálás arról, hogy az élet igazából nem is szar - na ez az amivel engem tök könnyen meglehet fogni, mert fogékony vagyok a jóra, meg a giccsre is. És ez utóbbi még el is halványul, mert házistúdiós felvételről van szó, így jó koszos is az egész. 8 dal található a lemezen, egy rövid séta alatt végig lehethallgatni az egészet. Tedd meg.

letöltés:

http://www.mediafire.com/?gzxzj31zwk0

 

Plan Beer - s/t

Van egy olyan sejtésem, hogy ezt a lemezt kevesebben hallgatták meg, mint a Sparkot. Biztosan belejátszik ebbe a zenekar szar neve is, meg a kevésbé jól sikerült demójuk, de szerintem nagyobbrészt az a fránya magyaros apátia az oka. Meg az, hogy amit itthon nem hájpolnak a jófejek, arra a többség is feltűnően szarik. Pedig ha a Plan Beer pár évvel korábban alakul meg, simán lehetett volna őket a kicsi HSZ-nek is nevezni. Mégis legtöbben csak annyira asszociálnak a nevük kapcsán, hogy "ja, tapolcatapolca!!" Pedig ez a négy dude olyan fasza pánkrokklemezt rittyentett össze, amíg te otthon a nájkidat suvickoltad, hogy csuhajj. Ideális hallgatnivaló nyárestékre, amikor nincs hova menned, csak pár söröd van, de ha merészebb vagy, házibuliba is viheted, csak akkor számolj vele, hogy ha szararcok között vagy, hamar ki lesz lőve a hifi, mert kevesen szeretik a dühös ámde melankolikus hardkórpánkot.

letöltés:

http://www.sendspace.com/file/ogddqt

 

Szólj hozzá!

Címkék: ajánló kritika letöltés kurva spark plan beer

Egy másik út

2009.09.17. 16:19 - posztolta: neverlivetosee

ANOTHER WAY

El se hiszem, hogy 2002 óta működik az egyik kedvenc hazai zenekarom. Kibaszott hét év, hol voltam én még a kezdetekkor? Valószínű egy Animal Cannibals CD és kazetta között valahol, félig elveszve a testvérem által megvett Bravo magazinokban. Na jó, akkor már talán eljutott hozzám, a Prosectura vagy az Alvin és a mókusok, de a viccesnek vélt szövegeken és neveken kívül nem igen figyeltem másra.

Azonban az Another Way már más évjárat, mint én. Emlékszem, még egy kedves barátom próbálta rám tukmálni az első anyagukat, hogy mennyire jó, hallgassam meg, de én már akkor egy akkora kibaszott pöcs voltam, talán nagyobb, mint ma, hogy bele sem hallgattam, csak vállat vonva mondtam neki, hogy ez a zenekar tré. Aztán eltelt egy év, időközben kijött még egy lemezük a srácoknak, és valahogy sikerült elkapnom pár számukat az ultrarövid koncertjükből az első FreeFesten. Máig emlékszem, hogy nyitott szájjal néztem végig azt az alig két percet, ami azt hiszem négy-öt számnak felelt meg akkor.

 


Így hát elkezdtem előkutatni a fentebb említett két anyagot, olvasgattam a szövegeket buzgón, mint egy kis srác, aki elsőnek kapja kézhez a haverja faterjától lenyúlt NDK-s pornó újságokat, körülbelül annyira bújtam az apám munkahelyén kinyomtatott szövegeket. Volt valami, ami megfogott benne. Úgy éreztem, végre van egy zenekar, ami úgy tud őszinte lenni felém nézve, hogy nem általánosít, de ha mégis azt tenné, olyan köntösbe tudja ezt rakni, ami máris szimpatikussá teszi az egészet. Mindazonáltal nem volt túl bonyolítva vagy cifrázva, meg volt a maga egyszerűsége, és a vele járó nyers… nyers erő? Talán így helyes, ha ezt írom.

Nem sok idő telt el, mire azon kaptam magam, hogy egy színpadon játszok ezzel a bandával, és egy új lemezt tarthattak ekkor már a kezükben. A lemez kivitelezése máig a legszimpatikusabb nekem, igazából ugyanazt tudnám leírni, amit a szövegekről: őszinte, ötletes mégis egyszerű. Viszont az új lemezzel újabb vonal is jött be a zenekar életébe: sokkal elkeseredettebb, sokkal szélsőségesebb, még több klisét széthajigáló jelenséggé vált az Another Way.


Egyszerűen sokkolt az összhatás, ilyet eddig még Magyarországon nem is hallottam sehol. Mindezt olyan színpadi energiával közvetítették koncerten akkoriban, hogy számomra az akkori hármas felállás vált klasszikussá.

Azóta mi is történt?

Csatlakozott hozzájuk egy új énekes, belekezdtek különböző projectekbe, kiadtak egy fanzine-t, blogokat indítottak hárman is… és persze koncertek-koncertek hátán. Szóval nem állt meg a zenekar egyáltalán, ezt bizton állíthatom. Pláne, hogy idén egy online kiadó által megjelent a legújabb lemezük, melyről éppen szeretnék írni. Vagyis hát ez az írás elvileg pont az legújabb lemezről kéne, hogy szólnia!


De nem igen tudok mit írni a lemezről, hisz minden szinte minden alapgondolatot bemutattam már úgy érzem, amit az Another Way dalok meghallgatása után érezhet az ember.

Ahogy telik az idő, a zenekar világa egyre szélsőségesebb és elkeseredettebb. Számomra máig az egyik legőszintébb zenekar, akárhányszor próbálok belőlük kiábrándulni, valahogy mindig visszahúznak magukhoz.

Valamit tudhatnak ezek a srácok. 


 

Linkek
http://www.myspace.com/anotherway666
http://www.myspace.com/chromechoesproduction

Letöltés
katt>>>

3 komment

Címkék: blog ajánló kritika punk hardcore 2009 fastcore grindcore szíp magor artistáink

Pánk legyek, vagy hácés?

2008.11.22. 23:27 - posztolta: hitványzine

Figyelem: Ez nem a SaturdayNight Holocaust, de simán van olyan szar!

Jelen írásnak csak annyira van köze a színtérhez, meg a punk zenéhez, mint nekem, így végigolvasását csak azoknak ajánlom, akiknek minimum annyira tartalmatlan az élete, de legalább a szombat estéje - mint nekem.

Szombat van. Bár nem vagyok egy kifejezett társasági ember, házibulikba meg már rég nem hívnak, mióta egyszer a szaromat dobáltuk zacskóba valami lánynál, azért a szombat estéket rendszerint minimum egy haveri sörözéssel szoktam tölteni.
A mai meg eleve különleges, mert már régóta vártam, bár nagy dilemmát is jelentett, ugyanis a mai nappal kapcsolatban minden igazi (fővárosi) színtérarc felteheti magának a nagy kérdést, hogy ő most tulajdonképpen akkor pánk-e, avagy pediglen hácés - a Filterben fellép a német Something Inside a mondhatni "szokásos" magyar felhozatallal megtámogatva, míg a Simons pubban a Smafu zenekar tartja budapesti posthumus koncertjét (persze mi mind tudjuk, hogy az igazán király arcok wannabe-suicide girlöket mennek az A38 vécéjébe megerőszakolni, de mint ezt is mind tudjuk, a mi színterünkben nincsenek igazán király arcok). Szóval fel volt adva a lecke, hogy nosztalgiázzak-e, és elénekeljem a lelkemet amúgyis leginkább bántó kérdést a Smafuval (ugye most mindenki tudja, hogy miről van szó, kacsint kacsint) miközben beképzelem, hogy még mindig 15 vagyok, avagy mint posi hardcorepunk megnézzem ahogy a XVII kerületi keménymag a lelkét is szarrá alázza egy (talán) értékelhető fellépőgárda előtt, na meg előttem.

Tehát adott volt a kérdés, a válasz meg kizárólag rajtam múlott. Felmerült bennem, hogy talán benézhetnék mindkettőre. Mondjuk a végkifejletet már mindenki tudja, avagy igen, a "bőség" zavara valahogy annyira bekavart, hogy az Örs vezér terénél egyszerűen rájöttem, hogy ma nincs is kedvem koncertre menni, a "miért" még előttem is tisztázatlan. Kicsit olyan volt ez a szituáció, mint mikor egy szép lány tök ismeretlenül odajött hozzám az utcán, hogy elkérje a telefonszámomat, én meg ahelyett, hogy kihasználtam volna életem lehetőségét (haha), zavarba jöttem és nem mondtam semmit, csak tovább siettem. A kérdés az, hogy most is azért hátráltam-e meg, mint akkor, tehát szimpla hülyeségből - főleg annak fényében érdekes a dolog, hogy tök ismeretlen és még csak nem is "kecsegtető" zenekarok koncertjére meg legalább heti szinten járok, hála a Kurva Anyád bookingnak (igen most mosom magam).

Szeretnék mesélni róla, hogy milyen volt a mai napom, így talán könnyebben érthető lenne amit ki akarok fejezni, hogy milyen volt a zenekarommal próbálni, és kinézni a terem ablakán át a szállingózó hóra, meg hogy milyen volt a nagymamám 72. születésnapi zsúrjára igyekezni Archers of Loafot és Shook onest hallgatva, miközben vakítva sütött a nap, és ömlött a hó. Zenehallgatás közben néha az ember egyé tud válni az aktuális helyzettel, és érzi, hogy él. Ezért szeretjük a pánkot. Ilyen volt nekem ma.
És ezzel valahogy "eltelítődtem". Persze, mehettem volna még kocsmába, és minimum az aljas gonoszságig inni magam, vagy mehettem volna... na, szóval akárhova. De ott az Örsön fogtam magam, és visszafordultam. Pedig koncertre menni még akkoris szokott lenni kedvem, ha másnap 6-kor kelek. Lehet, hogy ez valaminek a vége (a faszt), de ma először nem volt, és ma először nem azért nem volt valamihez kedvem, mert szar a kedvem, hanem mert jó volt. És ez, na meg ahogy a buszon beszélgető 16 év körüli társaság arról beszélgetett, hogy mekkora király dolog a élet, jee basszunk, olyannyira nosztalgikus hangulatba kerített, hogy itt ülök a húgom szobájában, és gépelek.

Nem vagyok se hácés, se pánk, csak egy unatkozó gyerek, aki egy rossz világban próbál jó életet élni, és igen, ha lennék eléggé tökös, és nem eléggé balfasz, én is inkább szopatnék valami ribancot az Unearth koncerten mosholva a színpad kellős közepén.


 

4 komment

Címkék: blog budapest kritika punk személyes koncert beszámoló 2008 nagymama szomorúság koncertszervezés hülye underground saturday night holocaust

Mayday! Mayday!

2008.11.14. 20:45 - posztolta: lovelifetrustfaith

hello!csomó alkalommal úgy érzem,hogy elárultam a punk-ot,de nem akarok belemenni most a módjaiba,mégis talán a legnagyobb punkárulást a Gallows nevezetű angol bandával végzem,mert sajnos tényleg túlságosan bejön.az mtv határozottan nyomta őket egy évvel ezelőtt,mint anglia új hardcore csodáit,a guitar hero 3 nevezetű játékban is helyet kaptak egy számmal,szóval tökéletes volt ahhoz,hogy elutasítsam őket akár egy szám meghallgatása nélkül,mert én akkora király vagyok,hogy egy zenéről megmondom meghallgatás nélkül akár névről,hogy jó-e vagy sem.na,most meglehetősen ráfaragtam.egy ismerősöm átküldte egy számukat,az Orchestra Of Wolves-t,aminek a szövegét majd alább be is fogom illeszteni,amely a következő jelzőket érdemli ki : dühös,szemét,soviniszta,szexista.na,fel is keltette az érdeklődésem és gyors le is töltöttem a lemezüket.egyből megfogott,kurva jól vannak összeválogatva a számok,nagyon tudnak zenélni,érződik a dög is ennek ellenére.nagyon változatos,a káoszos részek is meglehetősen dallamosak és néhol nagyon lágy váltásokkal találkoznak (bár ez csak 3 számban tapasztalható,ott sem sokáig),faszán mixelik a rnr-t,a metálosabb riffeket,de főbb vonalként még mindig a hardcore/punk mondható el.a szövegek is egész jók,a témák a következőek például : szerelem,düh,gyűlölet,hazugság,család,számok írása a zenekarral meg a többi dolog személyes szemszögből.

3 komment

Címkék: blog ajánló kritika punk mtv angol 2008 fikázás gallows sell out

Útmutató a Scooter klip teljes értékű megfigyeléséhez

2008.11.14. 00:48 - posztolta: Dav

Az előző postban látható egy klip. Itt van hozzá az útmutató.

Scooter - Fire

Ez a klip zseniális. A történet borzongató: Három fiatal düsselfdorfi zenész suhanc egy felhőkarcoló tetején éjszakai előadást tart a szórakozni vágyó fiataloknak. Az FBI megszimatolja ezt és üldözőbe veszi a fenegyerekeket. A zenekarnak menekülnie kell a hírszerzés elől és ennek érdekében minden eszközt bevetnek. A klip üdítően fiatalos és mégis hátborzongatóan izgalmas, mint egy vödör moncsicsi. Van benne helikopter, robbanás, néger és szikrázó gitár. Mi kell még?



H.P. Baxter (állítólag nem Házi Pálinka Baxter) és két cimborája őrült partit tartanak a tetőn, frusztrált tinédzserek csapatának. A frontember nagyon vad, és vadságát a "Fájör" szó időnkénti világba üvöltésével hozza tudomásunkra. A kezében szikrázó végű Flying V gitár van, ami egy teknóstól maga az istenkáromlás. De hát ezért is szeretjük őket, nagyon jól áll nekik ez a fiatalkori lázadás!!! Közben az FBI-osok (néger szemüveges nő és kollégája, az esti szürkület dacára is napszemüveget viselő úr) kapnak egy fülest, hogy a Scooter zenekar túl hangosan zenél egy felhőkacoló tetején. "Hohóó, ennek a fele se tréfa", láthatjuk a szövetségiek arckifejezésén.Közben a srácok és a lányok féktelenül buliznak, a sok cigarettázás miatt nem látni a füsttől és néha bizony fel-felszisszen a söröspalack is...A néger FBI-os nő erre kurvaideges lesz és beszól a központba, hogy nyomozzák le, hogy hol is folyik ez a hedonista tivornya.Ott egy másik afrikai megtalálja a gyanusítottakat, akiknek a képét kivetíti a Commodore 64-es számítógép monitorára. A fiúk még a nyilvántartásban is csak a teknónak élnek, ritmikusan bólogatnak a muzsikára. Ezután pirosan villog a "detected" felirat, fel is kiált a hölgy: "gó gó gó, megvannak a jómadarak". És elkezdődik a banzáj teknótestvéreim! Öltönyös, napszemüveges alakok lepik el a tetőt (többségük néger) és véget vetnek a sztreccsgatyás buzik és a mocskosul ocsmány keletnémet partigörlök bulijának. Na de HP Baxter se rest! Besárgul a szeme bogara és villámok cikáznak a sok dühtől a düsseldorfi narancssárga éjszakában. Ott aztán van élet, nem mondom. Szerencsére hőseink egy szellőzőn elmenekülnek, ami a klip legjobb része. Tessék csak nézni a torz arcokat! Sikerül elkötniük egy jófajta gépjárművet és közben a Scooter tagjai örülnek és pacsiznak, hogy üldözi őket a fél FBI. Már már úgy tűnik, hogy elfogják teknótestvéreinket, amikor egy hirtelen fordulat segít nekik kereket oldani, legalábbis részlegesen. Az FBI-os belerohan egy teljesen érthetetlen módon az autópályán keresztben veszteglő autóba. Ugye-ugye. a faszé kell éjjel napszemüvegben vezetni? Amatőr. A koccanás eredményeként természetesen mindkét jármű felrobban és a nyomozók halálra égnek.A Scooter tagjai ezek után elkötnek egy helikoptert is (Németország jóléti állam) és folytatódik az izgalmas hajsza! De ez nem tart sokáig, hiszen HP Baxter nem a szar helikoptert szerezte meg, hanem a lézeráramosultramegadoomgyorsat, ami gyorsabb, mint a villám, bizony. Pedíg majdnem sikerült őket elkapni. A klip végén a néger nő ideges.

 

Brumbrum

2 komment

Címkék: blog kritika klip 2008 scooter

I hate you like a mother loves her child

2008.11.13. 00:19 - posztolta: Dav

Something Against You - 11 songs about kids without fate

Ezt a lemezt teljesen ingyen kaptam a Zenekarénekesétől cserébe egy értéktelen hazafias néprock zenekar cédéjéért. A cím alapján 11 dalt kapunk cserébe a pénzünkért. Igen, én kaptam ingyen, mert megsajnáltak hovatartozásom és fizimiskám miatt, téged, kedves olvasó, nem fognak megsajnálni a büdös életben soha.

Merthogy a szövegekről süt a csúnya gyűlölet, a kétségbeesés, de itt-ott találkoztam olyan szövegekkel is, amik erőt adhatnak a szürke hétköznapokban. Mint a Szupradin. Érdemes odafigyelni rájuk, kiemelném itt az "i hate you like a mother loves her child" formájú sorocskát, aminek hallatán még Petőfi is Ady-t szarna. A dalok sodró lendületűek, tele vannak energiával, nagyon ritka, ha egy zenekar cédén is tudja adni azt az energiát, amit koncerten. A témák egyszerűek, de ritmikailag nagyon jól ki vannak találva, nagyon egyben van az egész. Azenekardobosa nagyon jól dobol, túlságosan is jól. Zavar. A Zenekargitárosa és a Zenekarbőgőse is hozza az egyszerű, de fasza témákat, itt-ott nagyon tréfás, és okos szinezésekkel, amik jól esnek gyér lelkivilágomnak.

Kiemelném a lemezről az "Auf Wiedersehen" elnevezésű nótát, ami a legjobb negyvenhat másodperces szám, ami létezik, tökéletes gennyköpködés. A másik nagy kedvenc a "Silence is Golden". Az Ace of Spades-es kezdés telitalálat, mert egész egyszerűen buzi az, aki nem szereti a Motörheadet. Az utolsó nóta is baró, a többi annyira nem fogott meg, bár mindegyikben van valami okosság.
Miután szaros lett a nyelvem, azért szólok néhányat be is:

-A borítón a bal oldali kisgyerek valami iszonyat félelmetes, utálom, mint a szart.
-Az "F.T.W." című dalt is utálom.
-A Zenekarénekese egy nagyon gonosz ember.

Üzenet a céltalan és ostoba ifjúságnak: Tessék támogatni ezt a zenekart, mert jók.

Miau

http://myspace.com/queerkillers

Szólj hozzá!

Címkék: blog kritika something against you 2008 say

süti beállítások módosítása