Az alábbi önmagammal készült interjú ízelítő a készülő 4. Hitvány fanzinból.

Szevasz Márk! Először is mutatkozz be.

-Szevasz Márk, Márk vagyok, februárig még 18 éves budapesti fiatal, szeretem, ha egy zenekar zenéjében érződik, hogy a tagok szeretik a Minor Threatet, a Dead Kennedyst, a Kid Dynamite-ot, vagy hogy őket is leszarják a széplányok.

Ennyit tartasz fontosnak magadról?

-Hát figyelj, gondolom tuti hogy úgyis rá fogsz kérdezni, hogy tényleg minden nő kurva-e, vagy hogy miért van bennem ekkora önigazolási kényszer, vagy csak szimpla nagy adag önutálatból fakadó önimádat, hogy magamat interjúvolom meg...

...Ééédes faszom. Figyi haver ez most nem egy ilyen lélekturkász-dolog, csak annyit kell bemutatni magadról, amennyit be is akarsz, mert úgyis csak azok fogják olvasni, akik hozzád hasonlóan elég sok felesleges szabadidővel rendelkeznek. Szóval koncentráljunk a színtéren belüli létezésedre, az úgysem érdekel senkit, hogy azon kívül lényegében csak rinyálsz.

-Oké, jólvan. Punkon belül. Nemtudom, van-e rajta kívüli életem, mármint persze, veszekszem anyámékkal, hogy miért nem megyek már dolgozni, meg suliba járok, de szerintem ha egyszer az ember már bekerül a dologba, akkor nincs olyan, hogy kívül. Ez belegondolva egyszerre hangzik nevetségesen és klasszul, de ez tölti ki az életemet, nekem minden a punkon belül történik, amikor lekésem a buszt, amikor a haverjaimmal filmezek, amikor délután suliból hazafele az arcomtól 5 centire csókolózik minden pár és szól a fülembe a Descendents. Fú, várj, megyek mert kész a finom sólet!

Ok, együnk.

(Ettem, tele vagyok, király!)

A -Na szóval a punk az nekem inkább egy szemléletmód, mint életmód. Persze király lenne egy lepukkant albérletben élni a legjobb haverjaimmal, egésznap zenét hallgatni meg koncertekre menni, de végülis a lepukkant albérletet leszámítva ezt csinálom. Gondolom ez is csak addig ilyen király, amíg eltartanak anyámék.

Na ja. De még mindig nem válaszoltál a kérdésre.

- Fú, tényleg. Na akkor van egy fanzinom, aminek az a neve, hogy Hitvány, és szeretném elsütni azt a viccet vele, hogy olyan is mint a címe, elsüthetem?

Nem.

- Mindegy, szóval van ez a zine, eddig megjelent belőle 3 szám, az első így visszanézve szerintem kifejezetten ócska, a másodiktól azért már egész vállalható.

Álljunk meg, te utálod azt a szót hogy vállalható, meg vállalhatatlan!

- Ja tényleg, basszameg! Na mindegy. Most készül a negyedik szám, mostmár az üres koncertbeszámolóktól és béna kérdéses-interjúktól eljutottam olyan mélyre, hogy magammal készítek interjút. Szerintem ez király dolog, ha csaj lennék simán buknék egy olyan srácra, mint én vagyok. Szóval ezen kívül benne vagyok két zenekarban, az egyiknek az a neve, hogy Formyfriends, a másiknak meg hogy Nothing, mindakettőben énekesi poszton vagyok, csak az előbbiben még gitározom is. Nagyon szeretem mindkettőt csinálni, mármint a zenekarokat, sokszor belegondoltam már, hogy ha ezek nem lennének, akkor már tuti bekattantam volna és a Deák téren kötekednék a tinédzserekkel. A színtér, meg mint konkrét dolog, hát engem nem nagyon érdekel, nekem az életem a színtér, mert mint mondottam a punk felfogáson keresztül nézek mindent, ez valahogy hozzám nőtt. Persze én is Aurórával, meg Burzsoá Nyugdíjasokkal kezdtem.

A Burzsoá Nyugdíjasok az egyik legjobb valaha volt magyar punkzenekar, baszki!!!! De ne tereld el a szót a zenekarokról, a Nothinggal például volt ez a kis affér...

- Most a három pont a mondat után azt jelenti hogy folytatnom kéne a gondolatmenetet? Különben is, az egy Formyfriends koncert volt, a Nothinggal csak learattuk a gyümölcsét. Ez az egész "kurvás dolog" egy nevetséges félreértés volt egy poén folytán. Figyelj, ha én szarok egyet, te csak akkor kened magadra a kakimat, ha akarod, senki nem kényszerít rá. Szóval a szar vicceket csak az veszi komolyan, aki akarja, ehhez én nem akarok hozzáfűzni semmit - az, meg ahogy az egész fel lett fújva, az is azt bizonyítja, hogy sok a hülye, aki unatkozik.
 

  Mintha te nem lennél ilyen.

- Persze, csak sosem szabad elfelejteni, hogy ne vegyük magunkat túl komolyan, mert akkor bizony kurvára elmosódik a határ a jófejség és a nemjófejség között.

Megmondtad a frankót rendesen, haver. Viszont ügyesen kikerülted a forró kását...

-...ami amúgy jéghideg.

Ne szakíts félbe te hímsoviniszta féllábú náci! Szóval Aurórával kezdted, ez respektálandó. És mi lett azután?

- Szerintem a Viszlát Ivánon még vannak király dalok, de mindegy. Előtte is volt amúgy, mindig vonzódtam az ilyen deviáns vagy annak vélt dolgokhoz, például kiskoromban az MTV-n rögtön megtetszett a Sex Pistolstól a God save the queen klipje, persze akkor még azt sem tudtam hogy létezik olyan, hogy punk. Aztán 13-14 évesen Auróra után ahogy ismertem meg egyre több zenekart, a pánkon belül is rátaláltam a deviánsnak vélt oldalhoz, 15 éves koromban hithű kispolgárnak képzeltem magamat, és a NOFX mellé simán megfért a walkmanembe a Tekintetes úr, Anyátok, Erkölcsrendészek, meg a társaik, és bizony ennek a korszaknak (sajnos) mementót is állítottam két webzine-nel, az egyik volt a Nagydolog ándörgránd megmondó portál, a másik meg a Fazzeg, akkor mókás volt kavargatni velük a szart, persze most ezek így visszanézve már csak egy 15 éves hülyegyerek feltűnési viszketegségéből fakadó elbaszott... öö, szarok. Igen. Szóval aztán ezt hálistennek fél év alatt kinőttem, és rájöttem hogy a nazipunkok útja a pokolba tart. Aztán Redlineoffside volt az, ami megnyitotta nekem az utat az igazi punk felé.

Elég piszkos a múltad, ne is haragudj, de így ebből az interjúból az lejönni az embereknek, hogy te egy igazi fasz vagy. Na mindegy.
Top 5 kedvenc előadó?

- Hát ja, menőbb lett volna egy gecidurva edgebreakkel leégetni magamat, de így sikerült. De baszki 15 voltam, azóta már némileg felnőttem, azaz szerencsére nem, de ahhoz képest igen, és egyelőre nem szándékozok tovább lépni innen. A Top 5-ölést meg csak akkor szeretem, ha mások mondják az övéket, én nemtudok ilyen sorrendet felállítani, mert mindig kurvára fáj a szívem a be nem kerültek miatt. De szerintem az allmighty punkzenekar a Kid Dynamite.

Értem. Hát köszi az interjút, Márk. Utolsóként viszont akkor rákérdeznék a csattanóra, hogy te akkor most tulajdonképpen élvezed, hogy az életed nem áll másból, mint zenehallgatással egybekötött siránkozásból, koncertrejárásból, olvasásból és a haverjaid folytonos leéléséből?

- A kurvázást kihagytad, de igen, ha ezt még nem is vallom be magamnak. Különben biztos kezdenék már magammal valamit. Mint mondottam, nem szándékozom tovább lépni, legalábbis drasztikusan nem. A helyzetbe belenőni az más tészta, az jöhet. Szívesen csinálnám meg faszábbra a zenekaraimat, és mennék velük nyáron turnézni (ehhez viszont próbálni kell sokat, ami pénzbe kerül, az utazás szintúgy - KÜLDJ PÉNZT) vagy szívesen ismerkednék olyan lányokkal, akik buknak az ilyen balfaszokra mint én (A SZÁMOM: 06-20-805-25-37).

 
http://www.myspace.com/hitvanyzine