Kids like us records

Minden, ami underground.

Zenekarok













Keresés

Keress cikket nálunk és baráti oldalainkon egyaránt!

Sorozataink

FUCK YOU 2011

2011-es rinyálás

FUCK YEAH 2009

2009, a kurva anyád!

Akikről anyád sem hallott

Bemutatni azokat a zenekarokat, akikről olyan kevesen tudnak, hogy beleférnének egy félig teleszart Toi-Toi-ba.

Szíp Magor Artistáink

Csak a hazai, more!

Saturday night holocaust

Minden szombaton 17:00-kor a zenei pokol bugyraiba merülünk.

Jól nézd meg

Videók. Klipek. Satöbbi.

Zenekarok, amiket utálni fogsz

Zenekarok, amik egész biztosan szívből rühelltek, kedves önmegvalósításfüggő punkrokkerek.
Fáj, for, frí, van, offblaszt!

------------------------------------



Amit eddig nem tudtál az oldalról

FAQ, GYIK, és egyéb érdekes adatok az oldalról.

Kommentelők

Bringing Up Baby

  • Harbor Yes, yes és még egyszer yes! Egy ideje már érlelgetem magamban a gondolatot, hogy megejtek egy (tovább)
  • Where Next Columbus? Anothers hope, anothers game, Anothers loss, anothers gain, Anothers lies, anothers truth, (tovább)
  • Ghost Ghost Gum . Magyarul kísértetfa vagy kísértet eukaliptusz ( Corymbia aparrerinja , esetleg (tovább)

Solidarity Webzine

Agyampokla

One Chord Wonders

Heart-A-Tact

Címkék

14alien (1) 1977 (1) 2008 (56) 2009 (35) 2009 de 2010 re (8) 2010 (21) 2011 (12) 2011 de 2012 re (3) 2012 (21) 2013 (1) 3/4hét (1) 36 óra pogó (1) 43. magyar filmszemle (1) 77 (1) a (1) adatlap (7) adorno (1) after classes (1) agyampokla (1) ajánló (41) akikről anyád sem hallott (6) aktuális (2) amd (1) amit eddig nem tudtál az oldalról (4) análdugó (2) ana never (1) anglia (1) angol (1) annácska (1) another way (4) antares (1) anyád (5) anyád kedvence (1) ashes of atlantis (1) avatar (1) a bit of braindead (1) a part (1) baader brains (1) bacon (1) bakony (1) banda mkl (1) barangó (1) baszás (1) béna (1) best of 2008 (2) beszámoló (24) big boys (1) billie joe armstrong (1) bio (6) black flag (4) blast (2) blind idiot god (1) blog (86) blogger (4) bobbánowich (1) bohócok (7) bombs (1) booking (1) boredom (1) boston (2) bread and circuits (1) brutal knights (1) budapest (19) bugazziiieee (1) byrne (1) calm before the storm (1) cloak/dagger (2) colbom (1) corrodal (1) cowabanga go go! (1) crisi (1) crust (4) csepel (2) csermanek lakótelep (1) csúnya (1) csurkapityesz (1) cvlt of grace (1) dagadt (1) damned (1) dance or die (10) dance or die!!! (1) david (1) dead boys (1) dead kennedys (2) deathcore (1) depresszió (1) descendents (1) devo (1) discharge (1) discriminated (1) diy (1) dk (1) dreamlongdead booking (1) drogospunkfilm (1) duna (1) dürer kert (3) dzsukhell (1) eagles of death metal (1) eater (1) ebullition records (2) eger (3) egrix (1) egyszemélyes randevú (1) első (1) emo (9) end of a year (1) eric ayotte (1) eric marcelino (1) értelmetlen hülye kérdések (1) everything falls apart (1) evés (1) fallen into ashes (1) fanzin (1) fanzine (6) fashion victim (1) fastcore (3) fáziskésés (1) feldolgozás (1) fél x (1) fényes adolf utcai próbaterem (1) ferdi (1) fesztivál (1) fikázás (2) film (2) filmszemle (1) filter (1) firehose (2) flavov flav (1) flood has come (1) fogkrém (1) food (1) forgiveness denied (1) formyfriends (9) freefest (1) fucklikebunnies (1) fuck the kids like us minitour (2) fuck yeah 2009 (7) fuck your pride booking (1) fuck you 2011 (8) fuel (1) fültágító (1) funk (1) fuseism (7) f minus (1) gag a horse (1) gallows (1) geek (2) germs (2) ghetto prophets (1) gibby miller (1) git some (1) gokkun (1) gone (1) gördeszka (3) gorilla büfé (1) great lakes (2) green day (1) grindcore (1) gyalázat (2) győr (2) hands off! (1) hanoi (1) harc áldozatok nélkül (1) hardcore (38) harmony set (1) ha isten punkzenekart alapítana (1) headshot (1) heart a tact (1) herbelando (1) highsocks (1) hip hop (1) hírek (7) hiteljugend (1) hitványfanzin (1) homo (1) hughes (1) hülye (1) hülye underground (22) human error (2) ian curtis (1) imperial spies (1) interjú (15) intonarumori (1) intro (1) írás (1) iszonyat (1) iwrestledabear (1) jaki (1) jégrakéta (1) jesse (1) jesse hughes (1) jet market (1) jfa (1) jilted (1) john (1) john henry west (1) jolana (1) jól nézd meg (20) jótékonyság (1) joy division (1) juggaknots (1) junkies (2) k.o.c. (1) kakimaki (1) kalambó kutyája (1) kanagawa (1) kang (1) karst (2) kegyelemkettes (1) keith moon (1) kemenyhenrik (1) képregény (1) kernel panic (7) kevin (1) kex (1) kids like us records (1) killah priest (1) kinks (1) kiskovács (1) kiss the devil (1) klip (1) klur (16) kneejerk (1) kokakóla (1) koncert (13) koncertszervezés (3) kool keith (1) kovászos (1) közjó (1) kritika (9) kritikus kedd (6) kultúrkör (1) kurva (5) kurva internet (1) la (1) lantern (1) lányok (1) larry cubiac (1) látványnépség (1) leftöver crack (1) lemmy (1) less than zero (1) letöltés (28) liberal youth (2) libido wins (10) life (1) light up (1) link x (1) lömbihead (7) lookout records (1) look its a giraffe (1) lords (1) lori carson (1) lőrke (1) loser (1) louderbach (1) loud and wrong booking (1) lyon estates (1) macaulay culkin (1) magyar (1) magyarország 2011 (1) male nurses (1) marionette id (1) maszturbáció (1) mediafire (1) megamosh (1) megjelenés (1) melbisonplusszdeszkamen (1) metal (1) metál (1) metalcore (1) mexico (1) mike kirsch (4) mike watt (1) mind your step (1) minus (1) minutemen (4) molotov koktélt a mal zrt re (1) monitor punkok (1) mosh (1) most viktor vagy viktorka? (1) mothercountry motherfuckers (1) motörhead (1) mtv (1) muse (1) myspace (1) my little corner of the world (1) nácik (1) nagymama (1) natas kaupas (1) nature boy jim kelly (1) navio forge (1) nazde (1) nec pluribus implar (1) nehézáram (1) nehézáram pontozási rendszer definiciója (1) nehéz áram (1) nembírodmegnézni (1) nempop (1) nemulass! (1) nemváltozunk (1) new (1) new dead project (7) new order (1) new wave (1) nikson (1) ninpulators (3) nokedli (1) not (1) nothing (7) not this time (1) nyálmirigy (1) olasz (1) one and the same (1) opus null (1) összefoglaló (1) padkarosda (2) pailhead (1) panic (1) path we tread (1) pavilionul 32 (1) pay my milk (2) penalty kick (1) pfa (12) pinhead gunpowder (2) piresian beach (1) pisscrystals (1) plan beer (5) platón (1) please inform the captian this is a hijack (1) pogó (1) pogo loco (2) pop (1) popunk (1) pop punk (2) pörkölt (1) post punk (1) prewiev (1) prospettiva (1) psycho mutants (1) pucok (1) punk (80) punkattitude (1) punk filmek (4) punk films (4) punk rock (1) puszta (2) quart.hu (1) questions (2) r.vomisa caasi (1) raein (1) rákosi (2) ramellzee (1) ramones (1) rancid (1) random chords (1) rap (1) reaction (2) reatards (1) red dons (1) reflected (2) rész (1) rhcp (1) richard hell and the (1) rivers run dry (2) románia (2) rosa parks (2) salgótarján (3) sallai laci (1) santa cruz (1) saturday night holocaust (5) säw (5) saw (1) sawhorse (2) say (2) scooter (2) screamo (1) seattle (1) sell out (1) semmi komoly (2) sex pistols (1) sex positions (1) shook ones (1) silver bearing (1) sixteen bullets (1) skatecore (1) skatepunk (5) skaterock (1) skinflutes (1) smafu (2) social circkle (1) social networking (1) sofa king (2) solidarity webzine (1) something against you (2) sonic youth (2) sotár (1) spark (6) ssd (1) sst (2) step on memories (1) steve (1) streets on fire (1) strengt in solitude (1) suburbia (1) surf (2) swa (1) szabad az á (1) szarás (1) szarfilmek (2) szar év (1) szar filmek (2) szeged (5) székesfehérvár (1) személyes (3) szentes (2) szerbia (2) szextank (3) szex tank (1) színtér (1) szíp magor artistáink (6) szolgálati közlemény (1) szomorúság (2) szükségállapot (1) talking heads (1) tapolca (1) tarr béla (1) tekken (2) téveszme (2) the clash (1) the dedication (1) the hated (1) the las vegas tragedy (1) the real kids (1) the screamers (1) the smiths (1) the static age (1) the stranglers (1) the tartuffe plan (2) the trouble (1) the wax museums (1) think again (4) this is bihar (1) this perfect nightmare (1) thrash (1) tisztán a cél felé (1) top 5 magyar lemez (1) torches to rome (1) tour (4) tragédia (2) tragic vision (1) transformers (1) tree (1) trusting (1) tűréshatár (1) tyrells owl (1) uborka (4) united and strong (2) urinals (1) usa (1) utazás (4) vargyai viktor (1) vega (1) vegan (1) vélemény (2) vendégírás (1) veszprém (1) vetkőzz (1) video (7) videóriport (1) világválság (1) voidoids (1) voodoo allen (1) vormkids (1) vörösiszap (1) wasted (1) wave (1) wbtmfs (1) who (1) who sows violence reaps storm (2) wire (1) witkin (4) wolfshapedclouds (1) wolf shaped clouds (4) wormkids (1) www.makeoutclub.com (1) yaphet kotto (1) young arsenal (1) youth violence (1) zach hill (1) zaj (1) zenekarok amiket utálni fogsz (3) zero tolerance (1) Címkefelhő

R.Vomisa Caasi - LVX-1

2012.06.22. 19:39 - posztolta: neverlivetosee

Ez a blog anno azért jött létre, hogy az egykor szebb napokat is megélt Kids Like Us Records bandáit, kiadványait és egyéb dolgait promótálja. Eléggé elkanyarodtunk a dologtól, szerintem szerencsére, hisz tök jó és tök sok fajta cikk született a blog elindulása óta. De most szeretném arra használni a blogot, amire kitaláltuk: egy kis önreklámra.

rvomisa.jpg

A Young Arsenal romjaiból alakult R. Vomisa Caasi demója, vagy EP-je, csúfoljuk bárminek, az utóbbi évek pangása után az első Kids Like Us Records kiadvány. Nem fog sok példányban megjelenni, mert a kézzelfogható, fizikai formátumnak már nem látjuk sok értelmét, de digitálisan elérhető, teljes booklettel. Véleményeket, meglátásokat és egyéb megfejtéseket is szívesen vár a zenekar.
neverlivetosee KUKAC gmail PONT com

http://rvomisacaasi.bandcamp.com/
http://rvomisacaasi.bandcamp.com/
http://rvomisacaasi.bandcamp.com/

Szólj hozzá!

Címkék: ajánló punk letöltés 2012 young arsenal kids like us records r.vomisa caasi

Kritikus Kedd - szünet után

2012.05.22. 02:25 - posztolta: neverlivetosee

kritikus_kedd.jpg
Hát tartottunk egy kisebb szünetet a működésben az utóbbi időben, de egy blognál már csak így mennek a dolgok, hogy ha mindenki csak szabadidejében csinálja, nem? Akármennyire is fáj ilyenkor az ember szíve... szóval az utóbbi bő egy hónapban elég sok lemezről maradtunk le, de azért próbáljuk felvenni a ritmust.

 

Gyalázat – Utópia vagy valóság (2012)
A Gyalázatra mindig is az volt a jellemző, hogy nem tököltek, sosem volt náluk mellébeszéd, ahogy kell egy crust/grind bandánál. Mikor Dénes énekelt benne, akkor is nagyon tetszett, párszor játszottunk is velük együtt, de Mihály is teljesen jó frontember egyébként. Az idei lemezük is természetesen 100%-ig a régivonalas, gyors, erőteljes crust/grind/d-beat őrület. Erről van szó! Simán lehetnének egy '80-as évek beli crust banda is, egyáltalán nem lógnának ki a sorból sem zeneileg, sem szövegileg. A riffek jó sötétek amúgy, de ilyen punkosan sötétek blast beat-tel meg d-beat-tel megfejelve.. Abszolút beléjük lehet mélyülni. Legjobban a zenéjüket az Anti-Cimex-hez, Discharge-hoz, Disclose-hoz, Mob 47-hez, Totalitär-hoz és a Driller Killer-hez tudnám hasonlítani. Most hirtelen ez a pár példa jutott eszembe. Amikor hallgatom ezt a 4 számos lemezt rendesen bepörgök meg így visz magával, és az jó, ha magával tud ragadni a zene. Aki szereti a régi vonalas d-beat-et/tökös crüst/grind-ot, az mindenképpen szedje le ezt a lemezt, ha esetleg még nem tette volna meg, nem fog csalódni az tuti.
Letöltés

- ramblinboyofpleasure

 


EGYOLDALÚ RANDEVÚ – romantikus EP
Kicsit hálátlan dolog egy olyan zenekarról kritikát írni, amelyik a legkevésbé sem számol azzal, hogy egyszer valaki bármit is ír róluk. A legelső koncertem annak idején egy vidéki tehetségkutatón volt, ahol az utolsó fellépő a helyi punk zenekar volt, akik a műsoruk végén hozzátették, hogy köszönik a zsűrinek, hogy végigülték a koncertjüket, de ők maguk is tisztában vannak vele, hogy értékelhetetlen volt a produkciójuk, szóval felesleges pontozni őket. Hát valami ilyen hozzáállást sugall a számomra teljesen ismeretlen Egyoldalú Randevú ars poeticája is: „vállalhatatlan punk zene, először féltünk, hogy nem lesz elég szar, de elég szar lett.” Ez a szlogen egyébként hibátlan. Ugyanakkor a szarnak is vannak dimenziói, melyik részébe tartozik hát a Randevú? A műfaj ismét vicces szövegű punk, van stílusparódia (hardcore és rockballada), önfeldolgozás, fenékszex. Az oldalukon linkeltek amúgy Kegyelemkettest, nekem gyanús, hogy akár valami tagegyezés is lehet a kettő között (bár aztán lehet, hogy csak az inspiráció jött onnan…), mindenesetre ízre kicsit hasonló a Randevú. A szövegek azért szórakoztatóbbak és elmésebbek, bár egy-két helyen fárasztóak. Egyelőre az Egyoldalú Randevút sem fenyegeti a veszély, hogy újra és újra meghallgatom, ugyanakkor eseti szórakozásnak nem rossz. Ha nem akarnak többet nyújtani, akkor jó úton járnak.
Hallgatás / Letöltés

- saltydog

 

Padkarosda – S/T (2012)

Többször is bizonyította rátermettségét nálam a banda, hol koncerten, hol a múltévben megjelent demójukkal, most sem történt ez másként a legutóbb kiadott lemezükkel, ahol javították a demó hangzásbeli hiányosságait pár dalt újra felvéve, és fokozták az egészet új számok hozatalával. Az eredmény? Mondanom sem kell, pazar. Bár a borító végtelenül egyszerű stílusa elsőre fura képet vágott az arcomra, így sokadszorra ránézve mégis tökre szerethető az egész, hisz én amúgy is pártolom azt, mikor a vizualitás és maga a zene valamiféle kontrasztban van egymással, ezt amúgy itthon az Another Way szereti alkalmazni (és teszi azt egy elég magas szinten).

Ha most a metalhammerbe kéne írnom ezt a kritikát, akkor olyan klisékket lövögetnék, mint „a zene az klasszikus punk, megfűszerezve némi őrülettel a kórus (?) pedálnak hála”, de ezt inkább kihagyom. Inkább azt mondanám, hogy aki éli a 80-as évek magyar, kicsit sötétebb világképpel élő magyar punkot, az nem nagyon fog csalódni a zenekarban.
De akitől ez az egész távol áll, az is adjon egy próbát a lemeznek, megéri!

Hallgatás

 

- neverlivetosee


 

Szólj hozzá!

Címkék: letöltés gyalázat 2012 padkarosda kritikus kedd egyszemélyes randevú

Kritikus Kedd #5 - Defekt defektek!

2012.03.20. 23:47 - posztolta: neverlivetosee

Majdnem szerdán jelent meg a Kritikus Kedd című népszerű sorozatunk, de szerencsére pont éjfél előtt sikerült publikálni a cikket úgy látszik. Hogy mit várhatunk most? Három olyan zenekart, mert valamiért szeretnek az emberek bekategorizálni a "defekt színtér jelenségbe". Hogy miért, az most minket kurvára nem érdekel, mert lemezekről jöttünk írni, nem pedig hülyeségről, ugye?
 

Fuseism – Faith EP (2012)
Jó ideje meghallgatható és hamarosan letölthetővé is válik az új Fuseism EP, ami már a harmadik kétszámos anyaga a zenekarnak. Ez a kétszámos rendszer elég jól követhetővé teszi a Fuseism útját, ráadásul hangulatilag is eléggé elválnak egymástól az eddigi anyagok. Az új EP látszólag halad a megszokott úton – az ismerős gitárhangzással, kétségbeesett kiabálással, punk/shoegaze vonalon. A Downloading Is Freedomra már készült is egy videó, amin az ACTA-ellenes megmozdulásokat láthatjuk, ez a hagyományosabb Fuseism-dal a lemezen, ez akár az előző EP-n is lehetett volna. Elég hálás koncertdal és az üzenettel is nehéz nem egyetérteni. Azonban a címadó dal kicsit trükkösebb, elsőre ez nem nagyon tetszett – holott elég erős atmoszférája van a számnak, ha egyszer valami mocsárban fogok gázolni, valami ilyen háttérzenét kérnék hozzá. Nem az a fogós darab, mint mondjuk a He’s Dead Jim meg lassabb is, mint az eddigi számok voltak, de ez semmit nem von le az értékéből sőt. Egyszóval király cucc ez ismét, eddig (a demotape-t leszámítva, amit csak utólag hallottam és amúgy is csak demo) nem okozott csalódást a Fuseism, remélem hamar jön a következő is, lassacskán kijön egy nagylemeznyi mennyiségű dal az EP-kből.
Hallgatás

- saltydog

 

Pay My Milk – Nospanishwax (2012)
Mielőtt meghallgattam volna ezt a lemezt igazából semmit nem is gondoltam róla, mert még nem láttam őket élőben, de persze leszedtem, mert kíváncsi voltam. Aztán pozitívan csalódtam, mert már az első számnál tudtam, hogy ez egy király lemez lesz. Nem szoktam ennyiből ilyeneket gondolni, de most valahogy mégis és be is jött. Mert az idei év egyik legjobb hazai punk rock lemeze ez, csak úgy megjegyzem. Érezhetőek az erős Hüsker Dü hatások, keverve a Descendents-szel. Pár riff meg tökre a Dag Nasty Can I Say lemezét juttatja eszembe, ami szintén nagyon jó, mondanom sem kell. Sőt, én úgy érzem, hogy a los angeles-i Youth Brigade-re is hajaz kicsit a Pay My Milk. A The Gárda Took My Baby Away-ért meg külön respekt. Szóval ez tényleg egy király, dallamos, ügyes, fülbemászó riffekkel tűzdelt lemez, ami pop-os is, de punkosan pop-os. Tökéletes bulizásra, deszkázásra vagy mondjuk léggitározással kísért sétálásra. Mondjuk a hangzás nekem túl letisztult, lehetne kicsit koszosabb, és ettől tökösebb is lenne, de ez a koszos hangzás már csak az én mániám egyébként. Remélem látom majd őket élőben is, és azt is remélem, hogy majd úgy is meg fognak győzni.
Hallgatás / Letöltés

- ramblinboyofpleasure

 

Lömbihead - Aszkéta halála (2012)
Hogy mi a jó a Lömbiheadben? Hát tuti nem a stúdiófelvételeik. A gond az, hogy most mégis arról, vagyis a legutóbbiról kéne értekezzek, de kicsit feleslegesnek érzem. De azért megpróbálok komolyabban hozzáálni ehhez a meglepően sokakat megosztó zenekarhoz. Hát amúgy erről is lehetne írni ódákat, hogy miért is oszt meg három egyszerű gyerek megjelenése egy egész színteret, de erről inkább majd talán máskor.
Szóval kezdjük a jó dolgokkal. A zene azt úgy érzem, rendben van, sőt, én hallottam még vokál nélkül is a dalokat, talán valamikor még decemberben, és már akkor azt mondtam, hogy ezt az anyagot csak a vokál baszhatja el. Na de ne rohanjunk ennyire előre még. Szóval a zene, aki nem ismerné a bandát, az számítson egy Minutemen, Fugazi, Wipers és némi régebbi magyar punk fúziójára. Ez azért elég jól hangzik, nem? Kár, hogy lemezen ez csak zeneileg valósul meg.
Mégis mit kezdjen az ember egy olyan hanganyaggal, amit az ének szinte 200%-osan hazavág? Igazából nem is a borzasztó minőség az, ami engem felbasz, sokkal inkább az, hogy mennyi jó koncertet adott a Lömbihead (volt persze szar is bőven, de ahhoz képest, amennyire jók voltak a jók...), és mégsem voltak képesek valahogy rögzíteni mindazt, amit adni tudtak. Ebben a bandában sokkal több volt, de ez a beleszaromság nagyon megérződik a lemezen, leginkább az éneken. Sőt, inkább csak azon, mert aki kicsit is muzikális , az azért kiveheti, hogy a hangszerek mögött olyanok vannak, akik teljes szenvedéllyel tudnak zenélni, ha akarnak.
Nagyon kár, hogy ez most nem jött össze. És úgy látszik, már soha nem is fog, így csak azoknak az emlékezetében fog szépként élni a Lömbi, akik tudják és tartották azt a kis titkot, amit megosztott velünk a zenekar.
Hallgatás / Letöltés

- neverlivetosee

Szólj hozzá!

Címkék: punk letöltés 2012 lömbihead fuseism pay my milk kritikus kedd

Kritikus Kedd #4

2012.03.13. 23:29 - posztolta: neverlivetosee

A héten csak két kollégánk ért rá kritikákat írni, de ez nem állít meg abban, hogy kiadjunk egy újabb részt ebből a sorozatunkból! Mivel ma egyel kevesebb író lesz, ezért két lemezről lesz szó, ám azonban az egyik ebből egy split korong, így lényegében három bandáról fogunk értekezni továbbra is, ahogy szoktunk.

 

Románia – s/t LP (2012)
Ez az a lemez, amit valaki vagy utál vagy szeret vagy csak simán poénra vesz. Nekem tetszik ez az egyszerű minimalista stílus, amit amúgy lehet nagyon rosszul is csinálni persze, és akkor már nem tetszene, de a lényeg, hogy nekem most bejön ez a lemez. Szóval elég minimalisták a szövegek meg a zene sincs túl bonyolítva. De az egyszerű zene egyáltalán nem egyenlő azzal, hogy az rossz is legyen. Szóval hangzásra jó zajos, olyan, mintha egy garázsban vették volna fel. Keveredik a zenében a klasszikus punk rock lendülete, a proto-punk zajossága és nihilizmusa, és a rock n roll bugija. Szóval a Románia 2012-ben visszahozta a '70-es éveket. A „ne haragudj” című szám meg annyira energikus az erőteljes középtempójával, hogy tatárokat lehetne kergetni vele. A „no sexy” nyitó riffje, ami többször is előjön a számban, meg teljesen a proto-punkra emlékeztet. Egészen pontosan a Stooges-ra. Tényleg nagyon atom az a riff. Ez meg egy jó bemutatkozó lemez. Ha nem tetszene a Románia, akkor biztos vagyok benne, hogy legalább ennyi rosszat is tudtam volna írni, sőt még sokkal többet is, mert kritizálni mindig könnyebb.
Letöltés / Hallgatás

- ramblinboyofpleasure

 
Fucklikebunnies / Tragédia split (2012)
Áh! Hogy lehet ennyire béna nevet kitalálni? Fucklikebunnies? Most komoly? Ne már!
Ha végre túl lép ezen az ember, akkor sikeresen magába fogadhatja a lemezt, ami kicsit olyan, mintha a Hátsó Szándék ma alakult volna. Az biztos, hogy a dalírókra nagy hatással voltak, az Elbukott című daluk akár egy modern H.Sz. szám is lehetne. Nagyon meggyőző a lemeznek a rájuk eső része, talán csak annyi negatívumot tudnék kiemelni, hogy mintha néha nem lenne pontos az ének, ezeket igazán helyre lehetett volna húzni. Ezt leszámítva elég király cuccot sikerült összehozniuk, gratula!
A Tragédiáról mindig az jut eszembe, hogy ahányszor láttam őket, akkor konstatáltam, hogy milyen találó nevet választottak maguknak, mert tényleg kurva szarok voltak. Úgy kb mindig. Tragédia volt a koncertjük. Értitek a poént, háháhá. 
Na ez a régi Tragédia volt, ezzel az új cuccukkal tesznek most azért, hogy máshogy gondolkodjunk a bandáról, és hogy őszinte legyek, elég jól sikerül nekik. Bár a split rájuk eső része egyáltalán nem olyan erős és hatásos, mint a Fucklikebunnies-é, ez többek közt azért is lehet, mert kevésbé személyes és „hatásvadász”, sokkal egyszerűbb és célratörőbb zenét próbál meg csinálni a Tragédia. Kicsit olyan, mintha egy oi-punk banda kezdene el korai Hold X True dalokat írni.
Összegezve, ez egy elég jó split, pedig első hallgatásra nagyon ellenszenves volt, de az csak a bandákkal való előítéletem miatt, így csak annyit tudok mondani, hogy mindenki tegyen egy próbát a lemezzel, valószínűleg nem fog csalódni!
Letöltés

- neverlivetosee

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: punk románia győr veszprém salgótarján tragédia 2012 kritikus kedd fucklikebunnies

hetvenhét

2012.03.07. 12:07 - posztolta: ramblinboyofpleasure

nem nehéz kitalálni a címből, hogy miről is fog szólni a második posztom. A 77-es punkról, vagyis pontosabban pár lemezről, ami 1977-ben jelent meg. Biztos sok lemezt ki fogok hagyni, de nem is az a célom, hogy mindenről említést tegyek, csak pár mondat egy-két kedvencemről.

 

Egy kicsit elöljáróban: Szinte fogalommá vált az ehhez az évhez fűződő punk. Ez valamiféle mérföldkő volt akkoriban. Mert azért a protopunk még érezhetően jelen volt a levegőben és meg is látszott a bandák hangzásán még picit(persze nem az összesen), gondolok itt a garázs-zajos felvételekre, koncertekre stb, de már érezni lehetett a levegőben a változást. A fiatalos lendületet, dühöt, dinamikát, gyorsabb/rövidebb számokat. Voltak persze még a régebbi érából is bőven. Például a Richard Hell a Voidoids-szal. Azért az halkan jegyzem meg, hogy a biztostűk összevissza szurkálását és ruha anyagok összefogatását vele Richard Hell használta először. Vagyis inkább az elsők között még Amerikában a 70-es évek elején. Malcolm Mclaren pedig importálta szépen Angliába. Szóval a Voidoids ebben az évben kiadta a Blank Generation-t. Ami pont, hogy a proto punk, a rocknroll és a punk rock egyvelege. Nem rossz lemez, de semmi több. Nem volt korszakalkotó. És ha már a nyúlásokkal előhozakodtam, akkor a Sex Pistols a blank generation riffjéből csinálta a pretty vacant-et. És akkor még egy kis nyúlás. Steve Jones a gitározás közbeni mozdulatait, fejrángásait meg Johnny Thunders-től koppintotta. Ejj-jajj. Egyébként Johhny Thunders is olyan figura, mint Richard Hell. Csak ő a glam rock-ból jött és a New York Dolls bukása után megalapította Jerry Nolan(aki amúgy fasza dobos volt) cimborájával a Heartbreakers-t. 77-ben adtak is ki lemezt, a L.A.M.F.-et. A recept hasonló mint kortársánál Richard Hellnél, csak itt még több a rocknroll. Semmi extra, nem rossz lemez, de tényleg nem több. Nem is róluk szól elsődlegesen ez a poszt, csak egy kis felvezető volt ez.

Ha már a Sex Pistols-t felhoztam, akkor kezdem is a Never Mind The Bollocks, Here's The Sex Pistols-szal. Jó, persze alap lemez, nincs olyan punk a világon, aki ne hallgatta volna. Jó lemez ez, de inkább nagyobb volt a füstje, mint a lángja. De minden korszakban vannak futtatott zenekarok, teljesen természetes. Lemmy egyébként azt mondta a Pistolsról, hogy nagyon jó rocknroll zenekar. Nem punk, hanem rockandroll, mert a punk szerinte a Damned meg az Adverts. Ennyi baszki. Lemmy mindig is megmondta a frankót, nincs kecmec! És akkor már Adverts.

77-ben jött ki a one chord wonders ep. Mennyire zseniális egy lemez ez is tőlük. Meg van benne minden, ami kell a punkban. Kellőképpen lendületes, fogós, korához mérten megfelelően újszerű, és dallamos, különösen jó basszer témákkal. A tipikus '77-es punknál kiemelkedőbb is az Adverts. Imádom. Most pedig jöjjön egy kis Damned. A Damned Damned Damned lemez egész pontosan.

Captain Sensible-ék lemezét is nagyon szeretem és ha nem is annyira mint az Adverts-et, akkor is ez egy nagyon meghatározó lemez volt 1977-ben. Akörül meg, hogy a Damnedé volt a világ legelső punk ep-je, sokan vitatkoztak annó. Ugye a New Rose-ról van szó. Na de ez év áprilisában kijött a The Clash első nagylemeze. A lemez. Imádom a Clash-t. Sokan nem szeretik és nem tartják fontosnak, de én igen. Amúgy meg mindenki azt tart fontosnak amit csak akar. Ez a lemez annyira egyedi hangzással bír, teljesen egyedi számokkal. Joe Strummer zseni volt. Ez a lemez még dühös, pörgős, de azért közben technikás is és előben is hozták mindig a lendületet és a punkkal foglalkoztak nem pedig a pózokkal. Hate and War!

a The Stranglers sem csak faszhuzkodással töltötte 1977-et, ugyanis kiadtak 2 lemezt is(csak úgy, mint a Ramones). a stranglers kihozta a Rattus Norvegicust és a No More heroest! Én a no more heroest jobban bírom egyébként. Ők keverték a punkot a new wavvel. és nekem ez a korai időszak kifejezetten bejön. fasza slágerek szintivel megfejelve+erőteljes és király basszer témákkal. ez volt a korai stranglers titka. Ha már szinti, akkor Screamers. nagyon nagyon király banda volt a screamers. egyedi, dühös és gonosz szintipunk volt az övék. 1977-78-ban pedig kiadták a demoikat. zseniális számok.

Ezévben jött ki a szintén egyik legmeghatározóbb punk zenekar demója. A zenekar pedig a Discharge. Nagyon érződik a demón, hogy az első hangzóanyaga a zenekarnak. Komolyan van, hogy még dallamos is, de persze kurvajó demo ez. Jó tökös. Milyen is lenne más. A Discharge az Discharge baszki. Ráadásul a demó utolsó száma a No future. Miért nem beszélt 77-ben inkább mindenki a Discharge no future-jéről?

Buzzcocks. Mondom BUZZCOCKS. Na ezt a zenekart is imádom kiskorom óta. Kár, hogy a Singles Going Steady 79-ben jött ki, mert az a kedvenc lemezem tőlük. De szerencsére 77 elején kijött tőlük a Spiral Scratch. Atyaég, mekkora lemez ez is. Punk rock lendület+egy kis powerpop, itt még eléggé nyersen. Király! Amúgy azért is kár, hogy az első Siouxsie and the Banshees lemez, a scream 78ban jött ki. Zseniális post punk lemez!! meg a Joy Division an Ideal for Livingje is 78as, kár, na de mindegy, most 1977 van héjj.

Egyébként az Oi! Is bontogatta már szárnyait. Pl a Cock Sparrer ez évben kihozta a Running Riot singles-t seven inchen.

WIRE! Úú mekkora zsenialitást hoztak létre azzal, hogy 77-ben kiadták a Pink Flag-et. Tökéletes lemez. Most meg is hallgatom. Az egyik legnagyobb alapvetés ezévből. Amúgy a Mind Your Step-pel király lenne feldolgozni tőlük a Mr.Suit-ot. Nagyot csapnánk vele asszem.

evezzünk egy kicsit pop-osabb vizekre, és más kontinensre. Amerika. The Real Kids. 77ben jött ki az első lp-jük(meg az all kindsa girls 7-es is.) abszolút bugis (power)pop-os, kis rnr beütésű bostoni punk rock volt. jeee! az all kindsa girls a legjobb szám. és ez már csak az én teóriám, de meg vagyok róla győződve, hogy 2 évvel később a The Knack tőlük lopta a receptet és a get the knack lemezük azért lett olyan jó.

Most meg mondjuk legyen egy kis Dead Boys. Nagyon imádom a dead boys-t is. Az ő lemezük pedig a Young, Loud and Snotty. Atom lemezről van szó ugye nem is kell mondanom. New yorki banda voltak, de nekem valahogy mégis

kicsit a dead boys-hoz képest pár évvel későbbi a nyugati parti korai punk/hardcore-t juttatják eszembe egy kis proto-punkkal nyakonöntve. A Dead Boys király, ennyi.

Darby-ék a Germs-szel meg ezévben kiadtak egy élő felvételű 7”-et a formingot. Itt már azért lehetett sejteni, hogy nemsokára megérkezik a még lendületesebb hardcore-punk. A Germs meg nagyon zseniális. Most pedig újra New York, jöjjön a legjobb, a Ramones. 1977-ben 2 lemezt is összehoztak. A Leave Home-ot és a Rocket to Russia-t. KIRÁLYSÁG! Zakatoló, lendületes, lefelé pengető punk rock örvény! Aki nem szereti a Ramones-t

az nem is punk. És a végére egy bónusz. vissza Angliába. Az 1977-es év egyik legtökösebb punkrock lemeze, a Motörhead – Motörhead. Biztos páran felhördülnek most, hogy”mivan? a motörhead nem is punk!”

Már hogyne lenne punk! Mivel Lemmy punk és ő alapította a zenekart ezért az. Az meg már más kérdés, hogy én imádom a Motörheadet is. Ez a lemez a punk, a rocknroll és egy kicsit a metál keveredése. Abszolút csibész, tökös, laza, lendületes és ütős. Király év volt ez az 1977.

biztos sok alapvetést kihagytam, de ez csak egy kis szösszenet volt. Yo!

2 komment

Címkék: punk the clash ramones 1977 sex pistols dead boys damned 2012 punk rock motörhead lemmy wire the stranglers the screamers discharge germs richard hell and the voidoids the real kids

Kritikus Kedd #3

2012.03.06. 14:09 - posztolta: neverlivetosee

Hát a legutóbbi Kritikus Kedd részeket annyi kritika érte Lunatic végett, hogy végül inkább kilépett ennek a sorozatnak az írásából, így helyébe Rédi kolléga vette át a staféta botot. Történt pár komment törlés is Lunatic részéről, de ez csak hirtelen felindulásból, többet nem fordul elő, különben jön a seggre pacsi! 
Addig is, amíg nem kezdődik el a pacsi-party, fogadjátok szeretettel a sorozat következő részét!

 

The Las Vegas Tragedy – Self Titled EP (2012)
Nagyon ígéretesen indul a lemez, egy borús screamo/emo-s riffel, ének nélkül. Aztán hirtelen átváltanak gyors fokozatba, énekkel. Ami egyszerre megütötte a fülemet az énekkel kapcsolatban, hogy nagyon hasonlít a Hold True énekesének a hangjára. A lemezen érződik, hogy a srácok nem vetik meg a melodic hardcore-t, a metalcore-t és a punk rock-ot sem. Vannak csordavokálos részek, amik viszont kicsit ilyen 90-es évek old school hardcore-ját juttatják eszembe. És az jó, mármint, hogy jönnek a különféle impulzusok a zenéből. Mondhatni változatos. Nagyon sok jó és technikás gitárral. Viszont amik kifejezetten nem tetszenek, azok az üvöltözés és éneklős részek váltogatása. Inkább maradjon csak az üvöltözés, mert az sokkal jobban áll nekik. Persze egy szóval nem mondom azt, hogy nem szeretem azt, mikor a zenében kiabálás/éneklés váltogatás van. Csak ezt nagyon kevés zenekar tudja jól csinálni. De tudok példát mondani. Ott van például a Breathe In, akik ezt (is) nagyon zseniálisan megoldották. És ezt csak a váltogatós részek miatt hoztam fel példának, nehogy valaki félre értse, mert a The Las Vegas Tragedy zenéje nem hasonlít a Breathe In-re, amúgy meg egy nagyon jó kis bemutatkozó ep ez és biztos vagyok abban, hogy Ádiék a következő lemezre már sokkal jobban fogják kezelni a dolgokat.
Letöltés

- ramblinboyofpleasure

 

Less Than Zero – Nullánál is kevesebb EP (2012)
Megint egy debütáló anyag, ezúttal a Veszprém-Várpalota tengelyről. Sokat nem tudtam meg a srácokról a neten, azon felül, hogy szeretnek haloptikás bandafotókat csinálni magukról. A borítón egy igen hatásos kép egy szétvert toalettről (aha!), amúgy meg három dal, átlagosan kétpercesek. Az első hallgatásnál meglepően konstatáltam, hogy hiába várom a basszusgitár belépését, mert nincsen. Ezért sír az egyik szemem, mert nagyon hiányzik a dinamikához időnként a basszus (remélem csak a kényszer szülte ezt így). A másik viszont nevet, mert a számok elég erősek és az ékes magyar nyelven írt szövegek is nagyon tetszetősek. Nem tudom, mennyire van értelme a három számozott dalból kiemelni egyet is, mert elég egyenletes színvonalú a cucc, de a 3. tétel annyira megfogott, hogy hadd ajánljam külön! Valami távoli szellemi rokonságot érzek a formyfriends irányába a Less Than Zeroval kapcsolatban, akik Egerben és Pesten is játszanak szűkebb pátriájukon kívül a közeljövőben. Nagyon kíváncsi vagyok, mit produkálnak a srácok élőben és remélem, hogy mihamarabb horgásznak valahonnan egy basszusgitárost, a veszprémi basszerosok helyében versenyt futnék a srácok próbaterméig. Ha sok olyan fasza dalt és szöveget írnak, mint ami ezen az anyagon van, akkor nagyon fogjuk őket szeretni!
Hallgatás

- saltydog



Opus Null: Alkotmányos Anarchia (2012)
Mikor elsőnek hallgattam a lemezt, nagyon tetszett. Megfogott a ma már kissé elhanyagolt forma, amiben a srácok megzenésítik a saját punkjukat. Azt a punkot, amit ők szeretnek és próbálnak fejleszteni, és hogy őszinte legyek, az ilyet mindig tudom értékelni.
Aztán ahogy teltek a napok és nőttek a lemezhallgatások is, egyre kevésbé éreztem erősnek a lemezt. Nem mintha rosszabbnak éreznem, egyszerűen csak talán elmúlt az újdonság ereje, ami amúgy a srácok első demójánál nagyon erős volt. 
Voltak, vagyis vannak más problémáim is a lemezzel, például vannak dalok, vagy inkább hogy pontosabb legyek, van egy dal, amiről nem tudom eldönteni, hogy most egy ma divatos olcsó magyarkodás, vagy inkább „a hülye antifáknak egy nagy odamondás”. Szóval ez, a Szabad Idők, igazából úgy érzem, hogy tökre kilóg, mert zeneileg se valami izgalmas, meg úgy sehogy se, legalábbis számomra, szerintem ennél sokkal jobbat is tudnak.
Ettől függetlenül örülök ennek a lemeznek, hisz ezzel is változatosabb a magyar punk.
Letöltés

 - neverlivetosee

 

1 komment

Címkék: 2012 opus null kritikus kedd less than zero the las vegas tragedy

TALJÁNOK - MÁSODIK RÉSZ

2012.03.04. 20:22 - posztolta: saltydog


Folytassuk hát zenés-videós, kevésbeszédes körutazásunkat az olasz csizmán fel s alá.

 

ANTARES

Pp-Cumi mester egy olasz bandával turnézott idén és az ő élményanyagából loptam ezt a kellemes hangvételű zenekart. A valószínűsíthetően Beastie Boys-fétises és sebességmániás srácok elviekben jönnek is majd május környékén Magyarországra, remélem, hogy tényleg így lesz, mert az állítólag fergeteges színpadi produkciót nyújtó srácokat jó lenne látni.

STEP ON MEMORIES

Newschool hardcore bandaként aposztrofálja magát a Step On Memories Vicenzából, bár számaik alapján a régisulival sem lehetnek különösebb gondjai a srácoknak. Az ének engem eléggé emlékeztet a Haunted mindenkori énekeseire, aztán ki tudja, lehet, hogy baromira utálják a csávók. A klipben sajnos senki nem szereti őket, kivéve a deszkás faszagyerek rajongóikat - egyszóval igazi imageklip. Március végén 3 magyar állomást is érint a turnéjuk, úgyhogy frissiben el is lehet kapni az elsőn nagylemezt gyúró srácokat.

 

LIGHT UP

A milánói zenekar legutóbbi kiadványa egy 7” split, a szintén olasz és figyelemre méltó Crop Circles nevű társasággal. Mivel értelmes videót nem találtam, ezért itt egy bandcamp-link a durván 5 perces, 4 számos anyagról, meddő viták során felgyülemlett agressziót alighanem könnyen és gyorsan le lehet vezetni a srácok segítségével.

http://lightup.bandcamp.com/album/split-with-crop-circles

LYON ESTATES

Kiváló szintis stadionrockkal indul ez a dal (ami amúgy - mint másodszorra rájöttem - a Power Of Love szintiriffje, Vissza a jövőbe c. filmből), ami elég hamar átmegy straight edge igehirdetésbe. A bolognai fiúk alighanem minden romanisztika-szakos hardcore-bölcsész  kedvence lehet, állítólag ugyanis irodalmi igényű dalszövegeik vannak, amiből én egy betűt nem értek, Google Translate segítségével még annyit sem, mindenesetre nagyon jó dara.

JET MARKET

És végül, de nem utolsósorban, hogy ne csak mindig a kiabálásról legyen szó, itt a dallamos olasz punk állócsillaga, az 1998 óta működő római Jet Market. A Japánban is járt srácok jó pár anyagon túl vannak már és a jelek szerint igencsak népszerűek hazájukban is. 2003-as lemezüket kísérte ez a videóklip, amiből könnyen leszűrhetőek a srácok inspirációi és kvalitásai, király banda lehet élőben is.

Szólj hozzá!

Címkék: ajánló punk magyar hardcore antares 2012 lyon estates jet market step on memories light up

Punk's not dead! Vagy mégis?

2012.03.03. 20:46 - posztolta: neverlivetosee

Mostanában sűrűbben frissül ez a rovat, mint szinte bármi más, de ezzel nincs baj, nem?

Az origo.hu, vagyis inkább a quart.hu csinált egy videóriportot az AMD-ről/-vel, bár én egy kicsit többet vártam a cím láttan, de így is egy kellemes esti programnak bizonyult a kisfilm megtekintése. Csekkoljátok ti is!

Szólj hozzá!

Címkék: interjú amd hardcore 2012 jól nézd meg quart.hu videóriport sotár lőrke kiskovács

Heydays - Skatedays!

2012.03.03. 08:00 - posztolta: neverlivetosee

Something Against You meg van? Ninpulators, hm? Na és a Szextank?
A nap kérdése, hogy mi a közös ezekben és a gördeszkázásban? Hát Vargyai Viktor!
A sok hülye fasz mindenféle blabla gagyi szöveggel benyomta őt a saját béna listájukra, miközben nem is tudják, hogy itt tényleg szó legszebb értelmébe vett kúlságról van szó, még pedig arról, hogy Viktor hőskorszakáról készült egy tök jó videó, melyet nem szégyelt megosztani, így mi sem állíthatunk falat a nagy igazságnak: Viktor kikúrt menőségét talán csak Tanyabuli-Vendel tudja majd egy napon megelőzni, ha róla is előkerülnek egyszer majd a deszkásvideói!

 

Szólj hozzá!

Címkék: something against you gördeszka 2012 skatepunk jól nézd meg ninpulators szextank vargyai viktor

első

2012.03.01. 20:33 - posztolta: ramblinboyofpleasure

Rádler Gabi szólt, hogy van-e kedvem néha-néha írni ide. és hát persze, hogy van.

szóval jó pár hónapja az akkori munkatársaim kérdezték tőlem, hogy milyen zenéket hallgatok. mondtam, hogy punkot és mivel kíváncsiak voltak, adtam nekik pár zenét. nem tetszett nekik, mondhatni szenvedtek tőle. de úgy mégis mire számítottak? dolly roll-ra? legalább annyira szenvedtek, mintha például azt mondanám mark mccoy-nak, hogy ezentúl csak és kizárólag early reggae-t játszhatsz és hallgathatsz. attól a ponttól fogva ő lenne a világ legszomorúbb embere, az tuti. sőt adnék mellé még egy dobost is. zach hill-t. nem is tudom melyikük utálná jobban. amúgy én mindkettőjüket respektálom, mccoy urat nem is részletezem, hogy miért, mert mindenki tudja, hogy mit tett le a punk "asztalára". zach hillt meg azért mert rendkívül jó dobos. amikor rövid időre beszállt nathan mellé, akkor volt például a legjobb a wavves. a legjobb számot együtt csinálták, a hula hoop-ot. "goin' insane and i can't take it!" ez után a szám után fel is kellett volna oszolnia a zenekarnak. zach úgyis kiszállt. a wavves meg egyre csak szarabb lett. na de mindegy is mert a wavves nem punk zenekar, sosem volt az. szóval zach rendkívül jól dobol és ha valaki mondjuk nem szereti az őrült dobosokat, akkor csak annyi jönne le belőle, hogy egy hosszú hajú, feltehetőleg metálos beállítottságú forma rángatózva üt ver, dobverőkkel a kezében, és egész véletlenül egy dobszerkó mögött. holott egyáltalán nem erről van szó. biztos sokat rögtönöz is, de attól csak még jobb az egész, mert a rögtönzés az a dolog, amit nem lehet tanítani és megtanulni SEM. meg biztos jó arc is lehet. biztos szeretné a pálinkát, persze ha még nem ivott. szóval ő a XXI. század keith moon-ja, persze a maga módján.

keith moon is simán meghaladta korát. leginkább miatta mondták/mondják azt a who-ra, hogy húúú! még akkor is jól dobolt, amikor már nagyon csak különféle cuccokon meg pián konzerválta magát. ja más téma, de ugye mennyire hasonlít a reatards - i won't make it refrénje a germs - we must bleed refrénjéhez? hát nagyon. egyébként ma meghallgattam az új gyalázatot és nagyon kemény. tökös! nekem ők a magyar mob 47 meg anti-cimex. az új pay my milk is nagyon jó. most hallgatom sokadszorra. meg ami még biztos nagyon jó lesz idén az a great lakes, alldead, szextank lemez. ja, szombathelyen lesz egy új punk project, maciék csinálják hazaárulók néven. atom lesz az is!

majd csinálni akarok én is olyan zenekart, mint a germs, kicsit felpörgetve. mint pl a male nurses. de csak majd, mert most van 2 bandám, amikre fókuszálok. énekelnék vagy dobolnék benne. meg olyat is csinálnék, mint a wax museums. a zenéjüket úgy tudnám leírni, ha kertész lennék, hogy ramones fa beoltva buzzcocks-szal. kell ennél több? nem hinném.

Szólj hozzá!

Címkék: punk hardcore 2012 reatards the wax museums germs zach hill male nurses

Művészet vagy ipar?

2012.03.01. 08:00 - posztolta: neverlivetosee

A KLUR blog megújulás alatt, bővülni fogunk sok mindennel, többek között filmes rovattal is, és ehhez hozzáértő írókkal. Na most én nem értek semmihez, mégis csak egy szaros punk vagyok, de a lentebb olvasható véleményemet egyszerűen nem tudtam magamban tartani, így kénytelen voltam blogra vetni.

 
Mennyire érdekelt a magyar film helyzete? Hogy őszinte legyek, kurvára leszartam eddig, és az okom is meg volt rá: egy belterjes társaságnak láttam, ami ugyan ritkán képes nagyon jót és maradandót alkotni, de igazából összességében mindig rossz felé mennek a pénzek és a „sikerek” (lásd mondjuk üvegtigris 2426435). Aztán szólt valaki, hogy idén kicsit más lesz a filmszemle. Na ugyan mitől lenne más, kérdeztem én, jött is a válasz: alulról szerveződik, mindentől függetlenül.
 

 
Ez volt az, ami arra késztetett, hogy ugyan nézzek már bele jobban ebbe a nagy masszába, amit magyar filmnek szeretnek csúfolni. Szerettem volna írni a Magyarország 2011 filmről alkotásról miután megnéztem, de mivel nem vagyok fizetett újságíró, csak egy egyszerű blogoló punk, így sajnos hagytam, hogy az ingerek elússzanak. Pedig értek ingerek, hol széles mosollyal fogadtam a rövid filmeket, például Kocsis Ágnes, Szabó Simon és Török Ferenc része nagyon tetszett. Meg volt olyan része is az egésznek, ahol egy hangos „ANYÁD”-dal díjaztam a filmet, bár olyanból csak egy volt, még pedig Forgács Péternél. Értem én, persze hogy értem, hogy mit akart, de attól ez még nem jó, és nem is tetszett, nagyon nem. Összességében viszont igen is el lehet mondani, hogy nulla pénzből is képesek ezek az emberek valamit alkotni. És itt az alkotáson van a nagy szó, mert sokan elfelejtik, és leginkább a jó magyar troll képes erre, hogy kibaszott nagy különbség van a filmművészet és a filmipar között. Tudom a filmesek szeretnék, hogy ne legyen, de az igazság az, hogy mindig is volt és mindig is lesz, nem hiába van zeneipar és azon sokszor direkt kívül álló művészek, akik ugyanúgy élnek és dolgoznak, mint egy átlagember, de attól még alkotnak, turnéznak és alakítják a zenei életüket.

Én, mint művész, mint zenész, büszke vagyok arra, hogy nem veszem igénybe se az állambácsi, se az Artisjust maffia alamizsnáit, hogy én magam termelem meg mind az időt és az anyagiakat is arra, hogy alkothassak. Hol a zenélésből, hol pedig saját keresetemből, a lényeg, hogy függetlenként, mert számomra nem elfogadható, hogy ezekkel összeálljak. És nem, nem orbánékkal vagy gyurcsányékkal van bajom, nekem az összessel van bajom, és ha hiteles művész szeretnék maradni, nem is engedhetem meg magamnak úgy érzem, hogy kooperáljak ezekkel a senkiháziakkal.
Megértem viszont valahol azokat, akik a filmművészet halmazban próbálnak elhelyezkedni. Sokan nem értik ezt, és leginkább úgy látszik mi magyarok vagyunk képtelenek felfogni, hogy mennyi pénzbe is kerül egy filmet legyártani, mennyi mindenre kell pénzt szánni, ezt talán a Magyarország 2011-ben Pálfi György kisfilmje mutatja be, ahol az über látványos, direkt klisés hollywood-i intro után egyszerűen nincs film, csak képszakadás, majd jön az irgalmatlanul hosszú stáblista. Pálfi kisfilmje egy óriási gag, de közben iszonyatosan fájdalmasan rávilágít arra, hogy mennyi mindenre és mindenkire kell pénzt szánni, és akkor még nem is beszéltünk a különböző bérlésekről és egyéb költségekről, amik felmerülnek... ezek nagyon súlyos pénzek, és aki nem próbált meg valaha legalább egyszer komolyabban filmezéshez neki kezdeni, talán nem is lehet tiszta számára az egész. Még így is, hogy a digitális kamerák elterjedésének hála, lehet ezt az utat választani (ami mondjuk azért más minőséget ad, mint egy celluloid, de ez már tényleg csak részletkérdés),  egyszerűen még így is hihetetlen sok pénzt kell szánni mindenre. Ekkor szokták mondani, hogy állambácsinak kötelező támogatnia a művészetet.
Gyökerek, értitek? MŰVÉSZETET! Nem a filmIPART, művészetet. Az, hogy neked nem tetszik, vagy nem érted, mert egy senkiházi tuskó fasz vagy, kutyát sem érdekli. Iránról hallott már mindenki, ugye? Nos, náluk robbanásszerűen megnőtt a minőségi filmek aránya. Nem, nem közönség filmekről van szó, továbbra is filmművészetről, más kérdés, hogy ezek mennyire emészthetőek, de ezek a filmek világszerte rengeteg díjat nyernek és viszik Irán jó hírét, még bizony a gonosz amerikába is, bizony-bizony. Olyannyira, hogy a 2011-es iráni filmfesztiválon rengeteg amerikai színész és rendező meg lett hívva, akik alig várták, hogy elmenjenek, mert az iráni filmművészet az egyik legmeghatározóbb kortárs művészeti jelenség a világon. 
Hu mit írtam, kortárs művészet, erre muszáj most kitérnem. Erre szokta mondani a gyökér magyar troll, hogy zsicik meg libsik találmánya, meg hogy jordán pozitív arcok „értik” csak meg ezeket a dolgokat. Na és most ezzel akkor mi van, hogy az irániák ennyire jók valami modern dologban, hm? Na mi van, kussoltok nyomorékok? Iránban szinte minden sarkon folyik egy forgatás, az állam nem sajnálja azt a kevés pénzt sem, és tudjátok, a legszebb, hogy valahogy ezeket a pénzeket nem szokás elsikkasztani arra felé, ez a legszebb.
 
Na de mint fentebb említettem,  szabad-e elfogadni az államtól pénzt forgatásra? Én, mint művész, soha nem tenném. DE! Ez nem azt jelenti, hogy szerintem nem lenne szabad, és nem is ítélek el senkit, aki ehhez folyamodik, sőt, filmezésnél konkrétan meg is értem, mert tényleg kérlek szépen benneteket: higgyétek el, hogy egy filmet megcsinálni kurva sok pénz. 
Ha az állambácsi azt mondaná viszont, hogy oké, több pénzt nem adunk filmre, én egy szót sem szólnék, nem is értem, honnan veszik az emberek, hogy államnak kötelező adnia pénzt ilyenre. Benne van az újdonsült alaptörvényben? Ha benne, szóljatok, de nem tudok róla. Persze szomorú dolog lenne nagyon, ha így lenne, de valahol örülnék neki, ha kiszállna az állam ebből, mert jelenleg (illetve nem is tudom, hogy volt-e más időszak) egyszerűen vállalhatatlan az egész magyar állambácsi. Iránról csak annyit lehet hallani, hogy atomcsapás tervezés, titkos raketták, Izraelnek bökdösni a bajszát, satöbbi, de itthon a kutya sem beszél arról, hogy mennyire pezseg ott a filmes kulturális élet. Sajnos, pedig lehetne róluk példát venni, ha másban nem is, ebben mindenképpen.

 
 
Sok blogger kifejti, hogy Tarr Béla mekkora egy pöcs. Miért is? Mert konkrétan egy kulturális szabadságharcot indít a mindenkori kormány és a dilettantizmus ellen? Hogy az állam ne a filmIPART, hanem inkább a filmMŰVÉSZETET támogassa? Ja, hát az tényleg gáz, kurva gáz, nyílván szükségünk van még egy Üvegtigris n+1-edik részére, illetve egy újabb s.o.s. Szerelemre, mert az eddigi mennyiség nem volt elég.
Tarr Béla idén egyelőre a legbátrabb magyar művész, aki bátran kiáll elvei és a józan ész mellett. Nem az ő dolga lenne, de múltja, jelene és szelleme miatt kénytelen élére állni ennek az egésznek. Ez nagyon örvendetes, hisz én nagyon tisztelem Tarr munkásságát, még akkor is, ha vannak dolgok, amikben nem értenénk egyet, vagy éppen nem tetszene valamelyik alkotása.
Másfelől szomorú, hogy ő neki kellett az élre állnia, hogy nem volt egy fiatal sem, aki végre felállna, és kimondaná: most akkor leporoljuk magunkat, és megtanulunk újra járni. Mert a magyar filmnek ez kell, hogy felálljon végre a mocsokból és újra megtanuljon járni, saját magától, ne pedig várjon az állambácsi tolószékjére, hátha az majd elviszi őt A-ból B-be. Ugyan ezt sugallta valahol Jancsó is a filmjével a Magyarország 2011-ben: ilyen idősen tőle ne várjunk radikalizmust, tőle azt várjuk, aki ő maga, és bár szívesen részt vesz ebben, ez már nem az ő harca: ez már bizony a mi harcunk, a fiataloké.
 

 
További olvasmányok:
- Interjú Szabó Simonnal
- Tarr Béla: az elkeseredés szülte a filmeket

Szólj hozzá!

Címkék: vélemény film filmszemle 2012 tarr béla magyarország 2011 43. magyar filmszemle

That's Bihar!

2012.02.29. 08:00 - posztolta: neverlivetosee

 

This is Bihar! - Skateboarding Vs. Music 


Húha, azt hiszem Bihar feladta a leckét minden lokálisabb színtérnek ezzel a videóval! Nagyon szeretem a videóriportokat, és ez a montázs is kicsit hasonlót szolgál. Kiváncsi vagy, milyen feléjük az élet? Csekkold a videót!

Szólj hozzá!

Címkék: hardcore 2012 jól nézd meg this is bihar

Kritikus Kedd #2 - Hardcore őrület

2012.02.28. 08:00 - posztolta: neverlivetosee

Hát majdnem lemaradt itt egy bevezető, de így utólag pótoljuk, úgy se veszi észre senki, nem? Szóval szevasztok, újabb kedd, újabb lemezajánló a KLUR TEAM által, ezen a héten három olyan magyar hardcore lemezbe próbálunk bele mélyedni, mely mind-mind a maga módján próbálja megközelíteni és értelmezni a hardcore/punk-ot.

Ha van bármi anyagod, amiről szeretnél, hogy írjunk, jelezd nekünk nyugodtanfacebook-on vagy e-mailen: neverlivetosee KUKAC gmail PONT com 

PFA / New Dead Project split 
Szóval van ez a pfa new dead project féle split. Azt hinné az ember, mi a fasz, két szám ennyi,  de nem, a számok hosszúsága olyan, hogy kárpótol minket a kevés track-ért. A New Dead  Project faszán játszik. A Pfa is. Király a lemez, jó is a borítója. Igaz ezektől a bandáktól  Megszokhattuk azt, hogy rövidebb számokat játszanak, főleg a Pfa-tól, de nem bántam, hogy  most több ideig játszanak, bírom amúgy is ezeknek a bandáknak a zenéjét, és hát tényleg nem árt a változatosság, főleg a mostani időkben. 7 perces számok, ami jók állnak ezeknek a  bandáknak, végre egy olyan lemez, ami felülírja azt, hogy nem csak egy metal bandáknak lehet több mint 6 perces száma. Kíváncsi vagyok, biztos fura lenne amúgy élőbe hallgatni ilyen hosszúságú számokat tőlük, de ki tudja, majd koncerten kiderül. Remélem folytatják tovább a  szórakozást, ami alatt azt értem, hogy egyre több lemezt adnak majd ki és koncertet adnak majd. Csak így tovább NDP és szuperhős shíva punk disznó (PFA). 
Letöltés

- Lunatic

 
 
CVLT OF GRACE – S/T
A puritán kiállítású borító a pécsi Cvlt Of Grace debütáló anyagát takarja, amely kicsit több mint negyedórában tartalmaz 5 dalt. Az egyik koncertplakáton hardcore felirat szerepelt a nevük alatt, de hallhatóan a metált és a szkrímót sem vetik meg a srácok. Persze a hasonlítgatás és a műfaji problémák helyett érdemesebb az anyagra koncentrálni. 
A hangzás többé-kevésbé okés, a dob kicsit hátul van, néha csak a cinek hallhatóak. És bár ilyen dolgokat nem szeretek megtippelni csak felvétel alapján, de kivételesen véleményezném a gitárhangzást. Nem tudom eldönteni, hogy multi-effekt, vagy erősítőn átjátszás miatt szól olyan sterilen néha a gitár; bár lehet, hogy csak a keverés miatt, mindenesetre egy nyersebb hangzású és inkább overdrive-jellegű gitár szerintem jobban értelmezhető lenne ebben a zenében. 
Az anyag a facebook-generáció által újrafelfedezett és ezerszer megosztott Chaplin-szónoklat részletével indul, ami annak ellenére, hogy szép gesztus, egy kicsit hatásvadász fogás. Az ebből kibontakozó első dal egy hagyományosabb hardcore-dal, az anyag igazi erőssége viszont furcsa módon a kísérletezősebb, rétegzettebb dalokban van. Ilyen a Valley Of Death, aminek a disszonáns bevezetője után egy nagyon jól felépített zúzás következik, ez élőben elég király lehet. Hasonló jellegű a záródal, a Nowhere/Nobody, amiben még némi göteborgi death metal íz is van, bár lehet, hogy ezért a kijelentésért a srácok átlagos nagyságú kistelepüléseken átkergetnének... 
Egy szóval reménykeltő anyaggal van dolgunk, mert az hallható, hogy a srácok tudnak dalokat írni és emlékezetes témákat varázsolni. Nem vagyok a lezárások embere, mindenesetre bátran ajánlom minden a COG debütjét minden ismeretlen ismerősnek!
Letöltés

- saltydog


Trusting - Through All Ages

Még pár éve láttam a srácokat valami random balatoni koncerten, és már ott szembetűnt, hogy a banda próbálja magát komolyan venni. Komolyan venni, a legjobb értelemben, valami pluszt, valami gondolatot átnyújtani a koncertjeik alatt. Ezt azért szeretném kiemelni, mert az utóbbi években inkább volt jellemző a zenekarokra az üres, vagy éppen csak önsajnáltató mondanivaló, ez azonban itt szóba sem jöhet.
Bár a lemez egy kicsit bukdácsoló spokenword-del indít, a dalok a továbbiakban mindenképpen kellő magabiztossággal szólalnak meg. Kivéve a dobot, én allergiás vagyok az effajta hangzásra, ezzel az erővel elég lett volna midiben megírni az egészet és arra rágitározni. Ezt leszámítva viszont meggyőzött a lemez, hogy erre a bandára még oda kell figyelni, mert van bennük potenciál és van elképzelésük a világról, illetve arról is, hogy mit akarnak ezzel a bandával csinálni.
Letöltés
 

- neverlivetosee

 

Szólj hozzá!

Címkék: punk hardcore 2012 new dead project pfa trusting kritikus kedd cvlt of grace

Monitor Punkok

2012.02.25. 15:26 - posztolta: neverlivetosee

Mint punkok, nem sokan csövelünk már hidak alatt, így egyre többen írunk fanzine mellett/helyett blogot is. Hogy most jó-e, hogy a blog átvette az irányítást a fanzine felett, ebbe nem mennék bele inkább, hosszú oldalakat lehetne ezzel megtölteni...
Most sokkal inkább egy ajánlót és kedvcsinálót szeretnék adni a közelmúltban elindult (mikro)blogokhoz, de a sorozat további részeiben szó lesz még régebbi oldalakról is, melyek mellett nem mehetünk el szó nélkül, többjük feedje amúgy a KLUR blog jobb oldalán is olvasható/követhető!



Tél a tanyán

Aki még emlékszik kicsit a Red Line Offside weboldalára, volt ott egy olyan rész, hogy Evangéliumok, Borics úr egyéb mélyenszántásait szánta, de sajnos túl sok minden nem került ki. Ezt próbálja, pár év késéssel ugyan de orvosolni az új blogja, melyben nem restell politikáról sem beszélni, illetve bármiről, ami éppen az eszébe jut, vagy érdekes témát mondanak neki. 
Rendszertelen frissítés, minimál dizájn, minőségi tartalom, kell több?
http://telatanyan.blogspot.com/



ramblin' boy of pleasure

Tudjátok ki az a Rédi? Hát nem Rádi, haha. Szóval ő írja ezt a remeknek ígérkező blogot, benyomásait zenéről és a punk/hardcore színtérről, valószínű némi lokál-patrionizmussal megfűszerezve. Egyetlen negatívum, vagy inkább fura dolog számomra, az a név választás, mármint én bírom a The Lawrence Arms-ot, még pólóm is van tőlük, de hát nem tudom... persze ki vagyok én, hogy ítélkezzek, nem?
Kíváncsian várjuk az elkövetkező posztokat!
http://ramblinboyofpleasure.blogspot.com/ 
 


No Life Crew

Szeretsz olyan bandákról olvasni, melyekről nem, vagy csak alig hallottál? Bírod a gyúrást (bleee)? Szeretnél közvetlen és laza hangnemben olvasni minőségi tartalmat a straight edge-ről, gyors punk zenékről, vagy csak úgy simán fasza lemezekről? Mert ha már csak egy igennel is válaszoltál a sok kérdés közül, ezt a mikroblogot neked találta fel xViktorx barátunk, aki ígérete szerint nem rebloggol, úgy hogy a fentieket nézve én azt hiszem, egy MUSZÁJ-KÖVETNI mikrobloggal van dolgunk.
http://no-life-crew.tumblr.com/

 

And What Is It

Nem jellemző, hogy itthon aktívak lennének a punk színtéren a lányok. Sőt, maguk a lánya se nagyon jellemző, már ha a mennyiségre gondolunk! Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne születne minőségi tartalom lányok által, sőt: itt van Vera, a Think Again dobosa, aki már egy jó ideje rendületlenül frissíti fotóblogját. Ez a blog nem azért érdekes számomra, mert szinte csak analóg fotókkal dolgozik, és  nem is azért, mert "hú végre egy csaj is csinál blogot", de még csak nem is azért, mert ez egy kibaszott fotóblog, rengeteg fotóblog van, nagy részük csak koncertképekkel operál, és az hamar unalmas lesz. Ez a blog sokkal inkább azért érdekes, mert rendkívül személyes élményeket oszt meg a képeivel keresztül, rengeteg punk és kevésbé punk témát felölelve, és ami a legjobb, hogy ezeken a képeken nincsen felesleges póz és macera, ezek a képek a maga ösztönösségével és természetességével készültek, senki sem akar többnek vagy jobbnak látszani rajtuk, és ez lejön a képeken.
http://andwhatisit.tumblr.com/ 
 

 

2 komment

Címkék: blog blogger ajánló 2012 monitor punkok

Action 36

2012.02.24. 13:54 - posztolta: neverlivetosee

Geci nagy válság van, minden valamire magára adó punknak meg kell gondolnia, hogy mire költi a pénzét, hiába van szinte minden nap koncert Budapesten, igazából a kutya sem megy el külföldi bandákra, pláne ha már 1000Ft+ a beugró. Na de hé srácok, ezt skubizzátok, itt egy alkalom, ahol 800Ft-ért 36 zenekart nézhetsz meg a Nempop Közösség jóvoltából. Wow, ez aztán nem is sok pénz, és ha átszámolom, ez annyi mint: 800/36=22,22222... oh oké, kerekítsünk felfelé, tekintsük adónak azt a kis pénzt, hisz úgy is meg kell segíteni mindenféle gálával az állambácsit, nem? Szóval maradjunk 25 Ft / zenekarnál. JÉZUSMETÉLETLENFASZA, ez az év üzlete, kevés pénz, sok banda, jeeeeee, jeeeeee!

Mi mást kívánhatna az ember? Tudjátok a punkban is, mint mindenhol máshol sokat számít a tekintélyelv, mert ismeretlen hülye HCMC bandákra ugye a kutya sem megy el, nem? Hát akkor 800Ft-ból inkább kannást veszünk, mint beugrót :-(((( De kérem szépen, vannak itt nevek, és nevek alatt nem obszkúros bandákra vagy középkategóriás szarokra gondolok, most itt az igazán sláger nevekre utazok: első nap például lesz a.... hát ööö... Na jó, ott nem lesz semmi érdekes, és ahogy nézem az esemény facebook event-jét, mindenki azt jelzi, hogy csak másnap megy fel. Hibáztassuk őket? Minek, úgy is a slágerek a fontosak, nem?
Szóval második nap: Linx, Fegyelmező (hu, ez most egy külön banda, ami „Fegyelmező” néven megy, vagy ez a Fegyelmező Részleg? Elég zavaró a dolog) – és persze az est, vagyis a rendezvény fénypontja, amiért igazából elmennek az emberek: QSS!


Na ez mind szép és mind jó, de tényleg ekkora üzlet lenne ez a harminchatórás tortúra? Úgy látszik igen, csak a facebook előrejelzések szerint 372-en lesznek ott, és ha ebből levonjuk magukat a zenekar tagokat, akik feljelentkeztek, ami mondjuk legyen átlaggal számolva négy fős egy banda, tehát 4*36=144, így az is látszik, hogy még így is lesznek vagy 228-an. Ez nagyon sok, már csak azért is, mert mostanság köztudott, hogy nem nagyon járnak el az emberek koncertekre, pláne punkra. És itt nem csak arról van szó, hogy az én általam favorizált punkra járnak kevesen, szerintem ha összetesszük azt a nagy szeletet, amit én szeretek, még azok összességében is alig tesznek ki ennyi embert: hardcore, sxe hardcore, defekt punk, „bucó féle” punk, crust... szóval ezeket a halmazokat összekapcsolva TALÁN lenni annyi ember, mint itt. Ez nagy szó, de vajon a fent említett slágerzenekarok hoznának ennyi embert? Mikor legutóbb voltam QSS-n, nem azt mondom, hogy kevesen voltak, de azért biztos, hogy nem +200-ban volt mérhető a közönség. A Linx és Fegyelmező Részlegnek van egy stabil tábora, de szerintem a QSS-sal összerakva se lenne ennyi, pláne hogy biztos van azért bőven átfedés a kettő között.
Akkor hol lehet a kutya elásva? A szervezők nagyon okosan gondolkodtak, ugyan is itt van 33 kevésbé, vagy még annyira sem ismert banda. Ha csak mindegyikük elhoz 5-10 havert a bulira, legyenek azok punkok, fősulis dilis spanok, vagy éppen valakinek a dílere, már akkor elég nagy közönséggel lehet számolni. Számoljunk 5-tel, legyünk pesszimisták: ez összesen 33*5=165 ember, tehát a legrosszabb forgatókönyv szerint is csak a kevésbé ismert bandák elhoznak ennyit (itt feltételeztem, hogy egy középkategóriás bandára eljöhetnek 20-30-an is, de azt is, hogy egy még általam sem hallott zenekarra meg 0 ember kíváncsi, illetve az áthajlásokat is próbáltam beleszámítani).

Ami elgondolkodtató ebben számomra, hogy akkor tényleg ennyire csak a nevek számítanak nekünk, a már úgy mondott márkák, amikben úgy sem lehet csalódni? Úgy látszik igen, pedig a punk többek között pont a kísérletezésekről is szólna, és hogy őszinte legyek, most, hogy ránézek a fellépők listájára, engem névről sokkal jobban izgat a „Nyűg” vagy a „Riherongy”, mint a három fő banda. Miért? Mert talán képesek valami újat nyújtani és ott van körülöttük az a misztikus köd, hogy baszki én még egyszer sem láttam ezeket a bandákat, talán itt lenne az alkalom utánuk nézni. És most csak randomra kiemeltem két zenekart a 33-ból, többet is tudnék, sokkal többet.
Ennek tanulsága képpen elhatároztam, hogy kutató munkát fogok végezni a közeljövőben, hogy felszínre hozzam azt a sok szinte titkos dolgot, amit a magyar punk legmélyebb bugyrai tartogat a jövőnek. 

 

https://www.facebook.com/events/334896789871900/
http://nempop.hungarianforum.net/

2 komment

Címkék: blog vélemény punk 2012 36 óra pogó nempop

Kritikus Kedd #1

2012.02.19. 02:36 - posztolta: Lunatic ..

Közeledik az idő, hogy ráncfelvarrás történjen a KLUR blogon, amíg nem jön el az idő, addig is frissülünk és bővülünk folyamatosan, például most már hetente  fogunk jelentkezni lemezajánlókkal.

Ha van bármi anyagod, amiről szeretnél, hogy írjunk, jelezd nekünk nyugodtan
facebook-on vagy e-mailen: neverlivetosee KUKAC gmail PONT com

 

Tisztán a cél felé - Darsana
Tisztán a cél felé: Hát nekem ez nem tetszett, de azért nem, mert nem szeretem az olyan hc  zenét, ami kb ugyanarról szól, mint a tipikus magyar hc punk kb 1990-ben, most ugyanaz a  téma, csak 2011, vagy 2012-ben vagy 2013-ban.. erről a bandáról kéne írni, de inkább nem írok róla se jót se rosszat, nem fogok olyan lemezeket meghallgatni, amelyek nem tetszenek.  Kb minden számnak belehallgattam az elejébe, és nekem ennyi elég volt. Van a Liberal Youtnak egy új anyaga, na az hardcore, az fasza. 
De ez nem is Hardcore, a Harcdocre a Ninpualtors itthon, külföldön a Punch, klasszikusként meg a Minor Threat. De ez nem Hardcore. Nem érzek benne semmit, ami igazi hc lenne. 
És a  Ninpualtorst azért kellet, hogy ide írjam, mert az tényleg Hc banda, ugyanis ők a hc-n kívül másfajta stílust is belekevertek, de leginkább a hardcore volt rá jellemző szerintem. 
Legalábbis úgy képzelem el a király hc-t, amit a Ninpu nyom. Olyan egy igazi hc banda, ami attól lesz az, hogy nem csak azt az adott stílust írják a szövegekben, tolják a zenébe, de mégis az a fő tényezője, szóval van egy kis fűszer a bandába, ami különlegesség teszi.
Letöltés

- Lunatic 

 

Kegyelemkettes: Zsolozsmák
Egy szörnyű lemezcímmel nehezíti meg az ismerkedést a viccespánkot játszó Kegyelemkettes, amit csak súlyosbít az aktuális Mohában megjelent közepesen vicces interjújuk. Viszont örömmel láttam, hogy a lemez végén egy QSS-feldolgozás van, így kiváncsi voltam, mit alkotnak a srácok. A hangzás tök jó, a zene értelemszerűen nincs túlbonyolítva, nyilván itt a fő nyomás a szövegen és az éneken van. Sajnos az első öt szám a nem nagyon működik (koncerten biztos jobban, de simán le lehetett volna hagyni innen), a poénok nem nagyon ülnek, vagy nincsenek (pl. a random „kurva anyád!” nem vicces már 2012-ben, szerintem). Ezen a többnyire 2 soros szövegek sem nagyon segítenek (kivétel a Hamutartó, ami jó), viszont a Rap c. daltól kezdve kicsit emelkedik a színvonal. A tematika elég aktuális (dubstep, csillámpóni, Hoffman Rózsa, Kovács Ákos), illetőleg a nők. A lemezzel az a gond, hogy sajnos nem nagyon tudom magamat rávenni, hogy újrahallgassam, illetve Burzsoá nyugdíjasok-jellegű szállóigék sem fognak származni ezekből a dalokból. Kicsit olyasmi érzésem van, mintha nagyon egy lendületből lett volna megírva a lemez Az EADA című dal talán a legerősebb, remélem inkább ezt a vonalat erőltetik a srácok a későbbiekben. Mert ebből simán lehet valami nagyon jó is, de ez most még így kevés.
Bandcamp

- saltydog

 

Liberal Youth - Mindenki nézi, senki sem látja
Nagyon szeretem a Liberal Youth-ot. Jó oké, anno mikor megalapították, nem a legkirályabb nevet választották maguknak, de kit érdekel ez, mikor szinte mindegyik koncertjeiken bizonyítják, hogy ők azon kívül, hogy az egyik legkirályabb hardcore banda itthon, még ráadásként az egyik legőszintébb és vélemény formálóbb is?
Hasonlóan voltam a lemezeikkel, egészen mostanáig. Nagyon nem vagyok a jó megszólalás pártfogoltja, vájtfülünek sem tartom magam, és kurva sok „szar” felvételű zenét olyan becsben tudok tartani, mintha arany gecit dörzsölnék a mellszőrzetemre.
De ebben az esetben az a nagy igazságra kellett rájönnöm, hogy vannak zenék és zenekarok, amihez igen is kell az, hogy rendesen, sőt, keményen szólaljon meg, pláne miután kijöttek egy szinte kifogásolhatatlan nagylemezzel előtte. A Liberal Youth - Mindenki nézi, senki sem látja... lemezének ez az egyik fő problémája, sőt, talán ez az egyetlen igazi gondja, viszont ez annyira beárnyékolja a korong jó dalait, hogy egyszerűen képtelen vagyok rendesen végig hallgatni anélkül, hogy szentségelnék pár sort a minőség miatt. Az utóbbi lemezhez képest a boritó is sokkal ötlettelenebb lett, de igazából komoly probléma nincs vele, csak egyszerűen kicsit semmilyen.
Letöltés

- neverlivetosee

 

( Mellesleg, ha akarod, hogy rakjunk ki képeket a macskádról, akkor dobj egy mailt ide, és majd a legjobbakat, kisorsolva kirakjuk - lunaticzin KUKAC gmail PONT com )

 

2 komment

Címkék: kritika punk letöltés hardcore 2012 liberal youth tisztán a cél felé kegyelemkettes kritikus kedd

A TALJÁNOK - Első rész

2012.02.06. 12:00 - posztolta: saltydog

 Az utóbbi időben elég sok olasz zenekart lehetett elcsípni kishazánkban, ami a földrajzi közelségen kívül azt is bizonyítja, hogy él és virul a talján színtér. Amennyiben eltekintünk Al Bano (Felicita) munkásságától és az olasz romantikus slágergyűjteményektől, akkor belátható, hogy van ízlése az olaszoknak. A hetvenes években a progresszív rock egyik védőbástyája volt Olaszország, a nyolcvanas években pedig intenzív hardcore-színtér alakult ki a Csizmában (http://www.youtube.com/watch?v=5NZCE9reItY – Declino: Scelte Imposte). Körkérdést intéztem az ottani színtér néhány (földrajzilag és némileg zeneileg is) egymástól távol eső tagjához, hogy ne csak saját benyomásaimra támaszkodjak a jelenlegi színtér bemutatásakor. Az önkény így is megmarad, mert én azt mondtam…

 

RAEIN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Aligha szorul bemutatásra a screamo zászlaját magasra emelő Raein, vagy ha igen, akkor aligha én vagyok a legalkalmasabb személy pályafutásuk kifogástalan elregélésére, így csak igen nagy vonalakban. A Forli városához köthető, Neil On Impression- és La Quiete-tagokkal is operáló zenekar első anyaga 2002-es, sikerült már egyszer feloszlaniuk 2005-ben, de aztán észhez tértek 2007-ben.  A tavaly júniusban itt járt és nemrég Ausztráliát is földúló zenekar legutóbbi lemeze (Sulla linea dell'orizzonte fra questa mia vita e quella di tutti) amúgy meg pont itt  http://www.raein.eu/ letölthető és támogatható. Itt pedig a lemez nyitódala:

LA CRISI

„Not a cool band!” – figyelmeztet oldalukon a milanoi illetőségű La Crisi, pedig dehogynem! Harmadik és egyben utolsó lemezüket a Converge-gitáros Kurt Ballou producerelte és az előző kettőn is elég rendes kovácsmunka folyik. Ilyenkor kicsit haragszom az amúgy nagyon dallamos olasz nyelvre, mert tök jó lenne, ha értenék egy betűt is a szövegből… de anélkül is élvezetes a La Crisi, mert elég érzékenyen lavíroznak a komplex megoldások és a parasztbunkó bólogatás között. A videót már csak a szépségben példaértékű borítóért is érdemes megnyitni, de a zenéért még inkább.  

MINUS TREE

A dél-olaszországi Bari városában székel a Minus Tree, akik tavaly novemberben jártak nálunk és iszonyat ostoba módon nem tudtam rá elmenni. A 2010 óta aktív banda két EP-t jelentetett meg (Individual és The Lake Will Bring Everything To Light), utóbbi az olasz független Chorus Of One gondozásában és távproducerelésében (úgy tűnik, ez eléggé megy most arrafelé…). A lettországig eljutott srácok dallamos hardcore-t játszanak szép, telibepengetett akkordokkal, elkeseredett kiabálásokkal. Kifejezetten kellemes hallgatnivaló mindkét anyag (ill. a Bandcampen fellelhető még két szám), nekem különösen az Individual tetszik. A Deadweight című számot pedig valami megfoghatatlan oknál fogva imádom.

LANTERN

Alig sikerült valami infot összehámozni az interneten a Lantern csapatáról, pedig több forrás is reményteli bandaként ajánlotta őket. Gondolom mindössze egy demója lehet még csak a srácoknak, legalábbis én 3 számot találtam tőlük összesen, egy Get Up Kids!-feldolgozást, meg két kimérten hömpölygő és zaklatott screamo tételt, ami viszont tényleg kellemes hallgatnivaló.

http://wearelantern.tumblr.com/

LA PROSPETTIVA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Némileg igazolva láttam saját lelkesedésemet irántuk, hogy más zenekarok is a színtér reménységének ítélték meg a régisulis hardcore vonalon mozgó srácokat. A Prospettiva tavaly szeptemberben meglátogatott minket, de éppen most indultak újabb turnéra. Cím nélküli első EP-jükről kiemelkedő dal a Cappi, ami abszolút esszenciája a 20 körüli arcok zenéjének. Talán az sem véletlen, hogy a Prospettiva énekese és dobosa helyett kapott az 1998 óta aktívan működő Contrasto nevű hácé, pici d-beat zenekarban is. A Prospettiva pedig azt ígérte, hogy szeptemberben visszatér, addig is itt egy rövid ökörködős turnéösszefoglaló:     

folytatása következik

Szólj hozzá!

Címkék: budapest punk olasz hardcore első összefoglaló la minus 2012 tree rész lantern raein színtér crisi prospettiva

The Static Age - ajánló

2012.02.01. 20:46 - posztolta: neverlivetosee

 

Szevasztok rokkerok!

Csináltam pár hónapja egy tök jó flyert ennek a tök fasza bulinak, most tolok egy ajánlót is, figyelj:

Lesz egy tök jó koncert a közeljövőben, ahol olyan oláh bandák lépnek majd fel, mint a The Static Age. Azt a fajta indie-t tolják, amit még a legvéresszájúbb sztereotipikus  hipsterek is elismerő fejbólogatással díjaznának, miközben önkéntelenül is farrmozgásra készteti őket a The Static Age.  És mind ez élőben, érted, élőben, nem baszott mp3-ról, mennyire fogja adni már az egészet, nem?

A csajozós indie előtt fog játszani még az egyik legkirályabb itthoni post-rock banda, a Rosa Parks, mely csintalan kis punkerekből áll amúgy, csak ők valahogy megtanultak zenélni, míg mi megmaradtunk a Ramonesnál :-(((((
Szenvedélyes post-rock + punkok = KÚLSÁG BAZDMEG

Marionette ID már jó ideje a zenebuzik látókörében lehet, eltökéltebb vagy inkább öregebb arcok akár még a Sammy Sosa-ként is ismerhették őket. Búslakodó, mégis csajokat ölelős zenéjükkel ha táncra nem is, de kellően spirituális előre-hátra dőlöngésbe fogják indítani az embereket. Őket amúgy érdemes lesz csekkolni most vasárnap is a Dürerben, Recorder release party, Hangmás, DJ-k, tánc, pina!

Ja, lesz Fuseism is. Nagy kiárusítást csinálunk, lehet majd kapni maradék pólótKeep Movin’ EP fizikai formátumát, meg vega zsíroskenyeret.
 

Attend, reblog, like, jöhet minden!
https://www.facebook.com/events/202427563171667/ 
https://www.facebook.com/events/202427563171667/ 
https://www.facebook.com/events/202427563171667/  

Szólj hozzá!

Címkék: ajánló koncert 2012 marionette id rosa parks fuseism the static age

Interview - Sallai Laci from PayMyMilk

2012.01.17. 16:07 - posztolta: Lunatic ..

Laci, szereted a punkot ?

Mustárral és csemegeuborkával. Naná.

 

Régebben jogásznak tanultál. Ez hogy fér össze? Jogászból Punk. Bár gondolom az ügyvédi pálya megfontolása előtt is hallgattál punk zenét.

 

Ez így van, illetve még gimnazistaként szálltam be a PoulSunkba. Nem tartottam a kettőt összeférhetetlennek, elvégre mégsem rendőrnek tanultam… lehettem volna part-time punk. J De nem lettem, mert egy év után otthagytam és átjelentkeztem magyar szakra, ami az eredeti tervem volt.  Gyűlöltem a jogot, viszont elég sok dologra rádöbbentem ott és nem csak arra, hogy eszem ágában sincs jogásznak lenni. Abban viszont persze igazad van, hogy egy mintajogász pedáns, kikapcsolja az érzelmeit, amúgy meg öltönyben jár és aktatáskával szaladgál. Hát így elég nehéz lett volna engem elképzelni…

 

 

Laci, te a Pay My Milk! nevű zenekarban vagy benne, milyen cuccok jelentek meg tőletek eddig? Van egy EP anyagotok, amit youtube-on tudok hallgatni, az lemezként megjelent ? Illetve van még más anyagotok?

 

Csak 50 darabot csináltunk az első EP-ből, amit szétosztogattunk, nekem sincsen már belőle. Ha valaki jobb minőségben szeretné hallgatni, akkor a Bandcampen ingyenesen le tudja tölteni, ráadásul eggyel több számot, mint ami a cédén volt. Ez az EP 2010 elején készült, azóta kevesebbek lettünk egy gitárossal, viszont így négyen sokkal könnyebben tudtunk haladni az új dalokkal, így tavaly nyáron kezdtük el felvenni a nagylemezt, ami nagyjából egy év zenei termését összegzi. Ez februárban fog megjelenni Nospanishwax címmel. Tervben van még egy split a PoulSunkkal, ez remélhetőleg még a tavasszal elkészül.

 

 

 

A PMM nekem kicsit olyan, mintha az Adolescents-et összekeverném a NOFX-el és egy kis mocsok punkot beleraknék még fűszerként. Mennyire igaz ez?

 

Hízelgőbb, mintha az Eddához hasonlítanád, hehe… Azt hiszem, van ebben igazság. Közös zenekari kedvenc még a Hüsker Dü, a Propagandhi, a Nomeansno, a Descendents meg a Dinosaur Jr. Nem mondom, hogy mindegyik hatása feltétlenül érződik rajtunk, de valami ilyesmi az eszményünk, ha melodikus punkról van szó. Mindenesetre folyamatosan érződik egy tisztulási folyamat a zenekarban: ugyan még mindig igaz szerintem a punkkillingnoisepop kifejezés, de úgy lett idővel dallamosabb a zenénk, hogy a tesztoszteron szintünk miatt sem kell szégyenkezni. Érdekes, hogy a Pay My Milk! tagjai közül eredetileg mindenki basszusgitáros volt, talán ez is rányomja a bélyeget a megközelítésre például a ritmusok értelmezésében.

 

Tavaly nyáron felléphettetek volna Hot Water Music előtt. De mivel családi ügyek miatt nem ért rá az egyik tag, nem tudtatok játszani. És hát az ilyen esetek elkerülhetetlenek, meg hát előbbre valóak, azokat megoldani. De gondolom nem bánod már azt a napot.

 

Még mindig bánom kicsit, hogy nem játszhattunk aznap, mert nagyon sokat készültünk rá, plusz hatalmas dolog lett volna előttük bemutatkozni. De sajnos nem így alakult és fáj a szívem a mai napig, ha erre gondolok; akkor kellett is némi alkohol, hogy elfogadjam a kialakult helyzetet. Összességében viszont egy remek este volt, sok együtt érző és rendes baráttal, akik rendíthetetlenül vigasztaltak minket; a gondok pedig úgy tűnik, megoldódtak. Ehhez az estéhez fűződik még, hogy PazarNorbert jóvoltából ekkor terjedt el a koboldvicc, miszerint én tudom, hol az arany. Előtte néhányan következetesen Trockijnak hívtak az egyik számunk miatt, éles váltás van a kettő között…

 

 

A Pay My Milk! előtt milyen zenekarokban voltál ? És jelenleg milyen más zenekarod van a MILK (MILF haha, bocsi :D)  mellett ?

 

A PoulSunkban vonyítottam 2009 és 2010 között.

Változatlanul tagja vagyok a Pygmalionnak, amit még gimnázium elején kezdtünk el csinálni. A stílusunkra lehet azt mondani, hogy komplex modern rock, egy kicsi hard-funkkal, eléggé más zenei közegben mozgunk velük. Léptünk már fel a Hegyalján; a Dürer Kertben az Istenhátamögött meg a Supernem előtt is, most pedig épp készülőben van egy profi videó anyag.

Emellett van egy soloproject-szerűségem, amit még 2009-ben kezdtem el felvenni, ez a The Somersault Boy. Volt egy csomó ötletem, amik jóval poposabbak voltak annál, hogy beleférjenek a zenekarokba, ennek az első anyagát most tettem fel Bandcampre. Otthon meg a próbateremben veszegettem fel ezt a lemezt és már nem akartam többet foglalkozni ezekkel a számokkal, azért lett most ez így elengedve. Eléggé inspirált ebben amúgy a korai Eels, a Neutral Milk Hotel, a Built To Spill, a korai Beck. Ezeket a dolgokat nem igazán tudom összekötni ezzel a ma divatos singer-songwriter vonulattal, meg a lo-fi tumblr vonulattal sem. Nincs ezekkel semmi baj amúgy, csak azt hiszem, máshol vannak az inspirációk. De aztán lehet, hogy marhára nem. A következő EP nemsokára kész és eléggé más lesz: agresszívebb, kicsit keserűbb, pop és üvöltözés. Érdekes, hogy míg 2009-ben ennek semmiféle fóruma nem volt itthon, nem is gondoltam akkor, hogy valaha megmutatom bárkinek is az ismerősökön kívül; időközben lett ennek egy egész kis színtere itthon. Nem hiszem, hogy ebben a lo-fi körben bárki is hallott volna rólam, pedig kíváncsi lennék, mit gondolnak erről a projectről. Furcsa módon külföldről viszont érkezett visszajelzés, egy San Franciscoban tanuló svéd filmes srác írt, hogy szeretné betenni az egyik dalomat a készülő filmjébe.

 

Mik a tervek a jövőre nézve? Turné, valóságshow?

 

Hát a Pay My Milkkel koncertek, esetlegesen egy mini turné, de most még a legfontosabb, hogy a Nospanishwaxet kiadjuk, pörgessük és a PMM híre jusson el oda kishazánkba, ahol van rá érdeklődés. Természetesen a valóságshow sem marad el: márciusban indul a főzőműsorom Alekosszal és Mága Zolival.

 

 

Milyen koncerteket szervezni? Kezdetben még annyira nem szeretted, ahogy emlékszem, de mára már megszeretted és csinálnád is egy jó darabig ugyebár.

 

Már 2008-ban csináltam kisebb koncerteket főleg akkor még a Pygmalionnak és más baráti zenekaroknak, de aztán 2009 elején volt egy megtorpanás két ominózus eset miatt. Akkoriban még a helyek szervezőivel közösen csináltuk a bulikat és az egyik helyen ez a jóember valami egészen másféle szisztéma szerint kezdett el számolni és a rohadt sok fizető néző ellenére sem lett kifizetve a háromból két zenekar, a másik esetben pedig a Rocktogon biztonsági őre akart megverni. Jó időre elment a kedvem bárminemű szervezéstől, így csak tavaly kezdtem újra, mostanra viszont tényleg megszerettem (bizonyos részeit). Anyagilag katasztrofális a dolog ezen a szinten, ebből nem lehet pénzt csinálni, a cél a nullszaldó. Ellenben egy sikeres koncerttől napokig jó kedvem lesz és király, amikor egy külföldi bandával tényleg tök jó együtt dolgozni. És az a kellemes gesztus is jobb kedvre derít, amikor több hónappal később rád írnak, hogy mi van veled és nyugodtan nézz be hozzájuk valamikor.

 

Van a LoudandWrong Booking. Ezt csakis egyedül csinálod? Ki segít még benne neked? Ugyebár van egy facebookos profilod, népszerű lett?

 

A Loudandwrong Bookingot főleg én csinálom, illetve van egy állandó jegyszedőnk meg egy fotósunk. Az egyéb dolgokba, mint pl. promóció, plakát, videoflyer, vagy a zenekari szállás, nagyon sokan besegítettek már, nekik ezúton is köszönöm az önzetlen segítséget. Facebookon van egy lájkolható oldal is, illetve egy személy is, a hangsúly főleg az utóbbin van. A Facebook csakis arra kell, hogy akiket érdekelnek a punk/hc koncertek Pesten, azok tudjanak róla. Ha valakinek amúgy van kedve segíteni, nagyon szívesen venném! Újabb fejlemény, hogy várhatóan tavasztól az egri Emptiness Bookingos Márk is Pestre költözik és valószínűleg együtt csináljuk majd a pesti koncerteket. 

 

 

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

 

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

 

Szerinted milyen a hazai szintér? Van valami probléma, és ha van mi az? Arra gondolok, hogy a király zenekarok kevesebb lehetőséget kapnak, a szarokat meg túlnépszerűsítik.

 

Ezt nem érzem problémának, mert nincsen punk Vivatévé meg punk Bravo nálunk, így ritka az, hogy itt valaki jogtalanul nagy teret kapjon. Felkapottak persze vannak, de az meg nem feltétlenül érdemtelen dolog. Szerintem elég gyorsan terjednek a hírek a közegben, a jó zenekarokról ugyanúgy, mint a rosszakról: ha valaki jó, azt úgyis megsúgja valaki, vagy olvasod a fórumon. Ha meg valaki rossz, akkor meg nem mész el minden koncertjére, ahogy mások sem fognak, mert senki nem hallgat olyat zenét, amit nem élvez. Még sznobságból sem. Gondolom én.

Amit hiányolok, az egy picivel nagyobb és nemcsak hirdetett, hanem ténylegesen megélt nyitottság, elvégre a punk valami ilyesmiről szól. Illetőleg néha feleslegesen erősnek érzem a nihilizmus szellemét. 

 

Te hogy érzed magad a hazai punk színtérben? Király szerinted?

 

Alapvetően jól, bár én nyilván a Pesten zajló eseményekről tudok nyilatkozni elsődlegesen. Elégedetlenkedni lehet persze, de tök jó érzés volt lemenni a legelső próbatermes bulira, egészen más érzés, mint egy klubban megnézni egy zenekart. A közösségnek is van egy alapvető húzása és nem is kell ehhez mindenkinek bemutatkozni. Vannak jó zinek és ugyan nem vagyok vega, de nagyon szeretem a vegabüfét is. Zenekarok frontján pedig elég jól állunk, bár vannak betömetlen lyukak a palettán, nem kell szégyenkezni a bandáink miatt, például Buda válogatását a tavalyi évről büszkén lehet mutogatni külföldnek is. Én is mutattam egy-két külföldi arcnak és őszintének tűnt a dicséret. Aminek örülnék, ha az eddigi bástyák mellett (Szabadazá, Óbuda stb.) lenne még több jó hely, ahol szívesen fogadnának minket, ne adjisten lenne egy állandó kocsma/klub, ahova folyamatosan lejárkálnának az emberek. Ez Pesten nagyon hiányzik.

 

1 komment

Címkék: interjú punk 2012 booking pay my milk sallai laci loud and wrong booking

Solidarity Webzine

2012.01.07. 18:31 - posztolta: neverlivetosee

 Tök rég jelentkeztünk ezzel a rovattal, ideje, hogy bekeményítsünk!

Szóval utóbbi időben panaszkodtam, hogy a szó hagyományosabb értelmében el van hanyagolva az itthoni hardcore színtér. Ennek akar az ócska fanyalgásnak akar véget venni a Solidarity Webzine, mely nem csak az itthoni szcénával, de külföldi eseményekkel és zenekarokkal is foglalkozik - legutóbb például egy remek ukrán bandával, a Still-lel.

Csekkoljátok, mert ahogy látszik, rendszeresen frissül, érdemes rájuk nézni!

http://solidaritywebzine.blogspot.com
http://solidaritywebzine.blogspot.com
http://solidaritywebzine.blogspot.com

Szólj hozzá!

Címkék: hardcore 2012 szíp magor artistáink solidarity webzine

Rozsda live

2012.01.03. 18:51 - posztolta: neverlivetosee

Padkarosda - Maszlag (live)

Nem sokat fűznék hozzá a poszthoz, mert nem az a rovat lényege, de ennek a felvételnek valami kurva jó hangulata van, már ami a képet illeti, az biztos. Persze a zene sem kutya!

 

Szólj hozzá!

Címkék: punk 2012 jól nézd meg padkarosda